Az első világháború éveiben Németországban komoly érméshiány lépett fel. A háborús gazdaságban a nemesfémek és a réz, nikkel is hadianyag-gyártásra kellett, ezért a kisebb címletek – amelyek mindennapi forgalomban nélkülözhetetlenek voltak – hiánycikké váltak. A helyi önkormányzatok és városok ezért saját szükségpénzeket ( Notgeld )…
Az első világháború mélyrehatóan megrázta Európa gazdaságát, különösen a pénzügyi rendszereket. A Német Birodalom sem volt kivétel ez alól, ahol a háborús és az azt követő válságos években különleges pénzhelyettesítő eszközök, úgynevezett szükségpénzek – németül “Notgeld” – kerültek forgalomba. Ezen belül külön csoportot alkot a…
A pengő egykori magyar pénznem, amelyet 1927. január 1-jén vezettek be a magyar korona helyett, és körülbelül húsz évig, egészen 1946. július 31-ig volt törvényes fizetőeszköz Magyarországon. A pengő váltópénze a fillér volt, amelynek értéke úgy alakult, hogy egy pengő száz fillérnek felelt meg. A…
2024-ben Argentína egyik legszegényebb tartománya, La Rioja szokatlan lépésre szánta el magát: saját fizetőeszközt vezetett be. A „chachos” névre keresztelt tartományi pénznem nemcsak gazdasági túlélési eszköz volt, hanem politikai üzenetet is hordozott. A bankjegyek minden egyes darabján egy QR-kód szerepelt, amely egyenesen a Javier Milei-kormányzatot…
A Federal Reserve hamarosan kamatcsökkentésekbe kezd, de ez önmagában nem lesz elegendő a részvénypiacok hosszú távú stabilizálásához. Sokan azt remélik, hogy a kamatcsökkentések felfelé lendítik majd a befektetéseiket, azonban valószínűleg nagy csalódás vár rájuk. A Wall Street-en közeledő összeomlás jelei már most is jól láthatóak…
Az első világháború után a Weimari Köztársaság kormánya súlyos pénzügyi nehézségekkel nézett szembe, melyeket az óriási háborús adósságok és a Versailles-i békeszerződés által előírt hatalmas jóvátételi követelések okoztak. Ezek a kifizetések óriási terhet jelentettek a gazdaság számára. A kormány egyre gyakrabban folyamodott ahhoz, hogy újabb…
Az I. világháború utáni gazdasági helyzettel, főleg Németországban, már foglalkoztunk ebben a cikkben, ahol nem mellékesen, bemutattunk néhány notgeld érmét is. Szükségpénz Németországból ( 1923 ), amin szörnyű, és kegyetlen jeleneteket ábrázolnak, ebben a cikkben pedig egy papír notgeld-et mutattunk be, Egy “pottyantós” szamár, aki sz*rik az…
Az 1920-as évek elején az első világháború utáni Németország gazdasága kicsúszott az irányítás alól. A hiperinfláció 1921-től 1923-ig uralta a Weimari Köztársaságot ( bár már a háború 1918-as befejezése után is lassan gyorsulni kezdett ). Németország úgy döntött, hogy felfüggeszti az aranystandard alkalmazását, és pénzt…
A német hiperinfláció történet nyilván sokan ismerik, az akkoriban készült képekkel pedig már többször is találkoztatok már. Ennek ellenére úgy gondoltuk, hogy érdemes az oldalunkon is bemutatni néhányat, és pár mondatban írni az akkori eseményekről. II. Vilmos német császár ( középen ) két tábornokával, Hindenburggal…
A pénz sebessége azt mutatja meg, hogy az adott valutanem ( például az amerikai dollár, japán jen, német márka stb.) évente átlagosan hányszor kerül forgalomba a javak és szolgáltatások vásárlása során. Elméleti szempontból a pénz sebességének százalékos változása ugyanolyan hatással lehet az árakra vagy más…
