A Magyar Nemzeti Bank 2025. november 5-én 20 000 forint névértékű ezüst, valamint 3 000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából. Az emlékérmék mellett a jegybank 200 forintos forgalmiérme-emlékváltozatot is kibocsátott, összesen 1 millió példányban. Gróf Széchenyi…
Magyarország
Az első világháború után, a hollandok példát mutattak emberségből a magyarok felé, és közel 30 ezer éhező, nélkülöző gyermeket láttak vendégül! A „gyermekmentő vonatok” története!
Az első világháború utáni évek Európája a nélkülözés, a bizonytalanság és a nyomor korszaka volt. A háború nemcsak a frontokon szedte áldozatait, hanem a hátországban is: milliók éheztek, betegedtek meg, vesztették el otthonukat és szeretteiket. A legkiszolgáltatottabb helyzetbe a gyermekek kerültek, akik árván, félárván vagy…
Vajon hiteles képet adott-e a magyar sajtó az 1939-ben Lengyelország ellen indított német, majd szovjet támadásról? Megőriztük-e akkor is a lengyel–magyar barátság iránti hűségünket? A válasz röviden: igen, amennyire az adott történelmi körülmények között ez lehetséges volt.
A második világháború időszaka a lengyel–magyar testvériség egyik legnagyobb próbája volt. A háború kitörését követően ugyanis Lengyelország és Magyarország a nemzetközi színtéren ellentétes oldalakra sodródott: míg a Harmadik Birodalom megtámadta a Lengyel Köztársaságot, addig a trianoni békeszerződés revíziójában reménykedő Magyar Királyság fokozatosan a Német Birodalom…
A világ akkori legmélyebb kútját a mai Hősök tere alatt fúrták meg – és ez a különleges forrás ma is ott rejtőzik a lábunk alatt!
Kevés budapesti járókelő tudja, hogy a Hősök tere kövezete alatt ma is ott rejlik a főváros egyik legnagyobb mérnöki bravúrjának nyoma. A 19. század végén itt tört fel Európa egyik legmélyebb artézi kútja, amelyet Zsigmondy Vilmos bányamérnök több mint egy évtizedes kitartó munkával hozott létre.…
Magyarország a második világháború idején önálló páncélosfejlesztési programot is folytatott, ám az eredmények szerények maradtak: a Toldi típusú könnyű harckocsik tűzereje és páncélvédettsége nem tette lehetővé, hogy érdemi kárt okozzanak az ellenséges harcjárművekben
A második világháború a haditechnika aranykorának is tekinthető: ekkor születtek meg a legendás tankok, mint a német Tigris, az amerikai Sherman vagy a szovjet T–34. Ezek neve még ma is ismerősen cseng annak is, aki nem különösebben jártas a hadtörténetben. Kevesebben tudják azonban, hogy Magyarország is…
Az egymilliót érő egyforintos – a magyar numizmatika egyik legkülönösebb darabja
A numizmatikával foglalkozók jól tudják, hogy bizonyos érmék értéke a névértékükhöz képest akár a sokszorosára, sőt, milliószorosára is rúghat. Ennek oka minden esetben más: lehet ritkaság, gyártási hiba, történelmi jelentőség vagy különleges állapot. Az 1 forintos alumínium érme esetében elsőre hihetetlennek tűnhet, hogy valaki akár…
A budapesti repülőtér egyik legkülönösebb legendája: „Nándi bácsi tanyája”, a pilóták és légiutas-kísérők titkos találkahelye
A Budapest–Ferenc Liszt Nemzetközi Repülőtér környéke ma a modern közlekedés és a globalizált világ egyik jelképe. Hangárok, futópályák, logisztikai központok és parkolók alkotják a tájat, ahol egykor földművelők, állattartók és tanyasi emberek éltek. A múlt azonban nem tűnt el nyomtalanul. A repülőtér legendái közül az…
Miért támadta meg Batu kán Magyarországot? – A tatárjárás mögött húzódó politikai és személyes indítékok
A 13. század első felében a mongolok, Dzsingisz kán utódai, Ázsia nagy részét leigázták. A hatalmas birodalom keleti határát a Csendes-óceán, nyugatit pedig az Urál hegység jelentette. A mongol hadjáratok azonban itt nem értek véget: a hódítási lendületet továbbvitték Dzsingisz unokái is. Közülük emelkedett ki…
A Balaton csak egy “pocsolya” az egykori tengerhez képest, ami egész Magyarországot borította!
A Balaton partjaihoz szorosan hozzátartoznak a látványos magaspartok, amelyek Tihanytól egészen Fonyódig húzódnak, helyenként elérve a 80 méteres magasságot is. A legtöbben ezeket löszfalaknak gondolják, ám valójában sokkal régebbi eredetű képződményekről van szó. A tihanyi, kenesei és akarattyai partfalak nem a jégkorszak szélfútta porából származnak,…
Nagy Imre 1956. október 23-án eredetileg nem akart megjelenni a tüntetők között, végül azonban mégis felszólalt. Izgatottságában a beszédét az „Elvtársak!” megszólítással kezdte
1956. október 23-án Magyarországon békésnek induló, majd gyorsan országos jelentőségűvé váló forradalmi megmozdulás bontakozott ki. A budapesti egyetemekről kiinduló diáktüntetés eredetileg a lengyelországi változások melletti szolidaritást fejezte volna ki, ám hamarosan a magyar politikai és társadalmi reformok követelésévé szélesedett. A tömeghez egyre többen csatlakoztak, miközben…