Fertőszögi Péter, a BÁV ART művészeti igazgatója a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak ajándékozott egy kivételes ritkaságnak számító, az 1930-as évekből származó Gloria-típusú elektromos mosógépet. A beépített mángorlóval felszerelt háztartási gépet kifejezetten azzal a szándékkal vásárolta meg a műsor harmadik évadában, hogy közgyűjteménybe kerülhessen. A…
A második világháború nemcsak hadászati és politikai értelemben alakította át Európát, hanem a gazdasági élet legalapvetőbb területeit is gyökeresen átszervezte. A hadviselő feleknek rövid idő alatt kellett megoldaniuk több millió katona ellátását, fizetését, valamint a megszállt területek gazdasági kizsákmányolását. Ennek egyik kevéssé ismert, ám rendkívül…
A szocialista Magyarország gazdasági rendszere látszólag az egyenlőségről szólt: a hivatalos propaganda szerint minden dolgozó ember egyformán értékes, és senki sem élhetett kirívóan jobban a többieknél. A valóság azonban jóval összetettebb volt. A fizetések közötti különbségek ugyan nem érhették el a kapitalista országokban megszokott szintet,…
A kérdés évtizedek óta kísért: szétlopták az országot a rendszerváltáskor? Újra és újra felbukkan, vitákban, kocsmai mondatokban, publicisztikákban, családi emlékezésekben. És azért nem tűnik el, mert nem puszta indulat szüli, hanem tapasztalat. A válasz azonban kényelmetlenebb annál, mint amit egy indulatos igen vagy nem elbírna.…
A magyar Szent Korona nem pusztán uralkodói jelvény, hanem a magyar államiság, alkotmányosság és történeti folytonosság egyik legfontosabb szimbóluma. Története során számos alkalommal vált politikai küzdelmek tárgyává, sorsa szorosan összefonódott a magyar nemzet történelmi fordulópontjaival. A második világháború végén bekövetkezett eltűnése, majd több mint három…
A történelem olykor különös egybeesésekkel jelzi vissza önmagát. Ahogyan Kádár János halálának napja egybeesett Nagy Imre és mártírtársai rehabilitációjával, úgy Horn Gyula halála is szimbolikus dátumhoz kötődik. A rendszerváltás külügyminisztere és későbbi miniszterelnöke 2013. június 19-én hunyt el – éppen azon a napon, amikor 22…
A Rákosi-korszak diktatúrája nem ismert határokat. Az állam mindent ellenőrzése alá vont: a politikát, a gazdaságot, a kultúrát – és még a sportot is. A rendszer szemében a labdarúgók sem voltak kivételek: az élsportolók élete, magánügyei, kapcsolatai ugyanolyan politikai kérdéssé váltak, mint bármely más állampolgáré.…
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nemcsak politikai és katonai fordulópontot jelentett Magyarország történetében, hanem a pénzügyi önállóság terén is mérföldkőnek számított. A független magyar államiság egyik legfontosabb jelképe az önálló pénzkibocsátás megindítása volt, amelynek során megszülettek a Kossuth-bankók, valamint a magyar feliratú érmék. E korszak…
A 20. század egyik legnagyobb hatású technikai vívmánya a rádió volt, amely alapjaiban formálta át az információhoz, a szórakozáshoz és a közélethez való viszonyt. A rádió nem pusztán műszaki eszközként jelent meg, hanem társadalmi és politikai tényezővé vált. Ennek egyik legjellegzetesebb megtestesülése a néprádió, vagyis…
A második világháborút követő magyar gazdasági összeomlás egyik legdrámaibb jelensége a pengő példátlan inflációja volt. A pénz elértéktelenedése olyan mértéket öltött, amelyhez hasonlóra korábban nem volt példa az ország történetében. Ebben a rendkívüli helyzetben a kormányzat rendkívüli eszközökhöz nyúlt: ezek közé tartozott az ún. vagyondézsma,…
