A két világháború közötti Európa történetének egyik különös paradoxona, hogy az 1930-as évek elején létrejött egy olyan politikai együttműködés, amelyet ma gyakran a szélsőjobboldali rendszerek összefogásaként értelmeznek, miközben eredeti céljai között kifejezetten szerepelt a német terjeszkedéssel, illetve a náci Németország befolyásával szembeni fellépés. Az olasz–osztrák–magyar…
Ritka és kiemelkedő jelentőségű régészeti felfedezésről számolt be a csongrádi Tari László Múzeum. A szakemberek egy honfoglalás kori lovas sírt tártak fel, amely minden jel szerint egy magas rangú személy végső nyughelye lehetett. A sír nemcsak gazdag mellékletei miatt különleges, hanem azért is, mert a…
A numizmatika világában az érmék nem csupán fizetőeszközök vagy nemesfém-darabok: történelmi korszakok, uralkodók, gazdasági rendszerek és kultúrák emlékei. A gyűjtők gyakran olyan ritka darabokat keresnek, amelyekből ma már csak néhány példány létezik. A rendkívül ritka vagy nagy történelmi jelentőségű érmék azonban sokszor szinte elérhetetlenek, ezért…
A hetvenes évek Magyarországán a borászat nem csupán hagyomány és mezőgazdasági ágazat volt, hanem jelentős gazdasági tényező is. Az állami tervgazdálkodás világában a mennyiségi elvárások gyakran felülírták a minőségi szempontokat: a kombinátoknak teljesíteniük kellett a termelési terveket, miközben a hazai és külföldi piacok egyaránt folyamatos…
Kevés budapesti épület hordoz magában annyi történelmi korszakot és szerepváltozást, mint a Budai Várnegyedben álló Karmelita. A ma már szinte önálló fogalomként használt „Karmelita” elnevezés napjainkban elsősorban a magyar kormányzati élet egyik legfontosabb helyszínét jelenti, hiszen itt működik ( működött ) a Miniszterelnökség és a…
Az arany évezredek óta különleges helyet foglal el az emberiség történetében. Civilizációk emelkedtek fel és omlottak össze miatta, birodalmak gazdagságát alapozták rá, és emberek tízezrei indultak útnak abban a reményben, hogy egyszer rájuk mosolyog a szerencse. Az aranyláz romantikája ma is él: a filmekben poros…
A második világháború keleti frontján zajló magyar katonai szerepvállalás a korszak egyik legösszetettebb és mindmáig vitatott fejezete, amelynek megértéséhez nem elegendő pusztán a hadműveletek történetét vizsgálni. A megszálló tevékenység egy olyan rendszert alkotott, amelyben a katonai jelenlét, az ideológiai célok és a megszállt területek civil…
A Magyar Nemzeti Bank II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója tiszteletére 2026. március 27-én 40 000 forint névértékű ezüst-, 6000 forint névértékű színesfém emlékérmét, valamint egy 50 forintos forgalmi érme emlékváltozatát hozta forgalomba. A 2026. évi kibocsátási évtől kezdődően az ezüst emlékérmék értékesítése névérték feletti,…
A zsíros kenyér – vagy ahogyan sokan nevezték, a „zsírosdeszka” – a 20. századi magyar mindennapok egyik legegyszerűbb, mégis sokatmondó étele volt. Első pillantásra csupán kenyér és zsír, valójában azonban egy egész korszak lenyomata: a hiányé, a takarékoskodásé, majd a lassan megjelenő bőségé. A Kádár-korszakban…
Az első világháború utáni évek Magyarország történetének egyik legzavarosabb és legbizonytalanabb időszakát jelentették. Az összeomló Osztrák–Magyar Monarchia, a megszállások, a forradalmak, majd a trianoni békeszerződés következményei teljesen átalakították a térség politikai és társadalmi viszonyait. Ebben a kaotikus helyzetben számos rövid életű politikai kezdeményezés született, amelyek…
