Amikor Donald Trump amerikai elnök 2019-ben nyíltan felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, a világ közvéleménye jobbára meghökkenéssel és gúnnyal reagált. A legtöbb elemzés azonnal katonai-stratégiai indokokat keresett: az Északi-sarkvidék ellenőrzése, az orosz és kínai befolyás ellensúlyozása, a rakétavédelmi rendszerek kiterjesztése. Mindez logikus – de talán nem…
A kérdés évtizedek óta kísért: szétlopták az országot a rendszerváltáskor? Újra és újra felbukkan, vitákban, kocsmai mondatokban, publicisztikákban, családi emlékezésekben. És azért nem tűnik el, mert nem puszta indulat szüli, hanem tapasztalat. A válasz azonban kényelmetlenebb annál, mint amit egy indulatos igen vagy nem elbírna.…
A középkori Európa pénzhasználata rendkívül sokszínű képet mutat, amelyben a helyi gazdasági viszonyok, a politikai hatalom és a technológiai lehetőségek egyaránt meghatározó szerepet játszottak. E sokféleség egyik legkülönlegesebb megnyilvánulása az ezüst brakteáták megjelenése és elterjedése volt, amelyek a 12. század elejétől kezdve hosszú időn át…
Kr. e. 491-ben a Perzsa Birodalom követei „földet és vizet” követeltek a görög városállamoktól, a behódolás ősi jelképeként. A legtöbb polisz engedett a felszólításnak, Athén és Spárta azonban nyíltan szembeszállt a perzsa akarattal. Spártában a válasz különösen drámai volt: a követeket egy kútba vetették, azzal…
Az azonosítatlan repülő tárgyak – közkeletű nevükön ufók – témája a 20. század második felétől vált a populáris kultúra és az alternatív kutatások egyik legvitatottabb területévé. A legtöbben modern jelenségként tekintenek rá, amely a repülés, a rakétatechnika és az űrkorszak hajnalával jelent meg. Időről időre…
1945. május 9-én, hajnali 1 óra 10 perckor a Szovjetunió polgárai a rádióból értesültek arról, hogy a náci Németország aláírta a feltétel nélküli megadást. Ezzel véget ért a keleti front háborúja, amelyet a szovjet történetírás Nagy Honvédő Háborúként emleget. A győzelem ára azonban emberéletekben mérhetetlen…
A háború az emberi történelem egyik legősibb és legmakacsabb jelensége. Amióta az ember közösségekben él, megjelent a versengés az erőforrásokért, a területért és a hatalomért. A történelem lapjain szinte megszakítás nélkül követik egymást a fegyveres konfliktusok, mégis újra és újra felmerül a kérdés: mikor volt…
A Rákosi-korszak diktatúrája nem ismert határokat. Az állam mindent ellenőrzése alá vont: a politikát, a gazdaságot, a kultúrát – és még a sportot is. A rendszer szemében a labdarúgók sem voltak kivételek: az élsportolók élete, magánügyei, kapcsolatai ugyanolyan politikai kérdéssé váltak, mint bármely más állampolgáré.…
A hordható technológia történetét ma leggyakrabban az okosórák megjelenésétől számítjuk, holott a gondolat jóval korábban megszületett. Már a nyolcvanas évek elején akadt egy japán mérnökcsapat, amely komolyan vette azt az elképzelést, hogy az információ- és médiatartalom ne helyhez kötötten, hanem mozgás közben is elérhető legyen.…
A numizmatika történetében időről időre születnek olyan különleges alkotások, amelyek nemcsak technikai bravúrként, hanem szimbolikus jelentőségük miatt is kiemelkednek. Ilyen a horvát pénzverde egyik legkülönlegesebb darabja, a 2022-ben kibocsátott „Hum” elnevezésű egykuna névértékű aranyérme, amely 2024. június 27-én hivatalosan is elnyerte a világ legkisebb érméje…
