Újabb iratok kerültek elő: megdőlhet Hitler alibije – ő ölhette meg „szerelmét”, Angela „Geli” Raubalt?

A XX. század történelmének egyik máig tisztázatlan és számtalan találgatással övezett magánéleti tragédiája Adolf Hitler fiatal unokahúgának, Angela „Geli” Raubalnak a halála. A mindössze 23 éves nőt 1931 szeptemberében találták holtan Hitler müncheni lakásában, mellkasán lőtt sebbel. A fegyver Hitler tulajdonában volt, a hatóságok pedig rövid vizsgálat után öngyilkosságként kezelték az esetet. Az ügy körül azonban már a kortársak körében is számos kérdés merült fel. Hitler és Geli kapcsolata szokatlanul szoros volt, a későbbi visszaemlékezések pedig egy erősen birtokló, korlátozó viszonyról számoltak be. Mindezek ellenére egy körülmény évtizedeken keresztül látszólag kizárta annak lehetőségét, hogy Hitler közvetlenül részt vett volna a nő halálában: a hivatalosan elfogadott időrend szerint Geli holttestének megtalálásakor Hitler már nem tartózkodott Münchenben. Most azonban közel száz év után előkerült levéltári dokumentumok éppen ezt az időrendet kérdőjelezik meg. Ha az iratokban szereplő dátumok helyesek, Hitler még Münchenben lehetett akkor, amikor Geli meghalt. Ez önmagában nem bizonyít gyilkosságot, ám az ügy egyik legfontosabbnak tartott elemét, Hitler alibijét alapjaiban teszi bizonytalanná.

Angela Maria „Geli” Raubal Adolf Hitler féltestvérének, Angela Raubalnak – későbbi nevén Angela Hammitzschnek – a lánya volt. A fiatal nő éveken keresztül nagybátyja közvetlen környezetében élt, majd 1929-ben Hitler müncheni lakásába költözött. Hitler ekkor még nem volt Németország vezetője, politikai jelentősége azonban rohamosan növekedett, az NSDAP pedig egyre komolyabb szereplővé vált a német politikában. Geli és Hitler kapcsolatának pontos természetét azóta sem sikerült egyértelműen tisztázni. Számos történész szerint Hitler rendkívül erősen kötődött a fiatal nőhöz, és viselkedése egyre inkább birtoklóvá vált. Ellenőrizni igyekezett Geli társasági életét és kapcsolatait, miközben a fiatal nő láthatóan egyre nehezebben viselte a korlátozásokat. Már a korszakban is terjedtek olyan pletykák, amelyek szexuális kapcsolatról szóltak, erre azonban mindmáig nincs meggyőző történelmi bizonyíték. A tragédia előtti időszakban állítólag újabb konfliktus alakult ki közöttük. Geli el akarta hagyni Münchent, és Bécsbe szeretett volna utazni, ahol többek között énektanulmányokat kívánt folytatni. Hitler ezt ellenezte. A halála előtti időszakból származó beszámolók egy heves veszekedésről is szólnak.

A képen Adolf Hitler és a félhúga lánya, Angela „Geli” Raubal látható, a fotó valószínűleg 1930 körül készült

Nem sokkal később Geli Raubalt holtan találták Hitler elegáns müncheni, Prinzregentenplatzon található lakásában. Mellkasán lőtt seb volt, mellette pedig Hitler pisztolya feküdt. A hivatalos vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a fiatal nő önkezével vetett véget életének. Az ügy egyik legfontosabb részletévé hamarosan az időpont vált. Az évtizedeken keresztül elfogadott történet szerint Geli holttestét 1931. szeptember 19-én reggel találta meg Georg Winter, Hitler személyi szolgálója. A nő szobájának ajtaja belülről zárva volt, ezért azt fel kellett törni. A rendőrségi iratokban szereplő időrend különösen fontos volt Hitler szempontjából, mert eszerint ő szeptember 18-án délután már elhagyta Münchent, és Nürnberg felé indult. Ha Geli csak ezt követően halt meg, Hitler fizikailag nem lehetett jelen. Éppen ezt a közel egy évszázada elfogadott időrendet kérdőjelezik meg Harald Sandner német történeti kutató új levéltári felfedezései. Sandner a müncheni hivatalos halotti nyilvántartásban olyan bejegyzésre bukkant, amely szerint Geli Raubal holttestét nem szeptember 19-én, hanem már 1931. szeptember 18-án délelőtt 10 óra 15 perckor megtalálták. A dátum jelentőségét tovább növeli, hogy Sandner kutatásai szerint nem egyetlen elszigetelt iratról van szó. Két további korabeli halotti értesítő ugyancsak szeptember 18-át jelöli meg. Három külön dokumentum tehát ugyanabba az irányba mutat. Amennyiben ezek az iratok hitelesek és a bennük szereplő dátumok helyesek, az eddig elfogadott történet egyik kulcseleme omlik össze. Hitler ugyanis a rendelkezésre álló adatok szerint csak szeptember 18-án délután indult el Münchenből Nürnberg felé. Ha Geli holttestét már aznap délelőtt megtalálták, Hitler még Münchenben tartózkodott. Ez azonban fontos különbségtételt igényel. Az új időrend legfeljebb azt bizonyíthatja, hogy Hitler korábbi alibije nem olyan szilárd, mint évtizedeken át gondolták. Azt nem bizonyítja, hogy ő sütötte el a fegyvert. Thomas Weber, az Aberdeeni Egyetem történésze és a náci Németország kutatója megvizsgálta a Sandner által bemutatott dokumentumokat. Weber kezdetben kétkedve fogadta az eredményt, később azonban arra jutott, hogy az iratok komolyan megkérdőjelezik a korábban elfogadott kronológiát. Különösen fontosnak tartja, hogy nem egyetlen dokumentum tartalmazza az eltérő dátumot. Három egymástól elkülönülő irat esetében már jóval nehezebb egyszerű adminisztrációs tévedésre hivatkozni. Ezzel együtt Weber óvatosságra int. Abból, hogy Hitler Münchenben tartózkodhatott Geli halálakor, még nem következik, hogy ő ölte meg a fiatal nőt. Sőt még az esetleges iratmanipuláció sem bizonyítaná önmagában a gyilkosságot.

Felmerül ugyanis egy másik fontos kérdés: ha valóban megváltoztatták az időpontot, miért tették?

1931 őszén Hitler politikai pályafutásának rendkívül érzékeny szakaszában járt. Az NSDAP már jelentős politikai erővé vált, de a hatalom megszerzése még előtte állt. Hitler igyekezett elfogadhatóbb képet kialakítani magáról a konzervatív és polgári választók előtt. Egy súlyos magánéleti botrány ebben a helyzetben komoly politikai károkat okozhatott volna. Ehhez pedig nem feltétlenül kellett gyilkossági ügy. Már önmagában az is súlyosan rombolhatta volna Hitler nyilvános képét, ha részletesen napvilágra kerül a nála jóval fiatalabb unokahúgával fennálló különös kapcsolata, a nő életének korlátozása, a közöttük zajló veszekedések, majd Geli öngyilkossága Hitler saját fegyverével és saját lakásában. Ezért többféle magyarázat elképzelhető arra, miért lehetett érdek a történtek gyors lezárása vagy bizonyos részletek elhallgatása. Sandner felvetette annak lehetőségét is, hogy a náci mozgalommal rokonszenvező rendőrségi személyek szerepet játszhattak az ügy kezelésében. Ennek pontos mértéke azonban továbbra sem tekinthető bizonyítottnak. A halálesetet kezdettől fogva különféle történetek és legendák övezték. A Hitler és Geli közötti állítólagos szerelmi vagy szexuális kapcsolatról szóló híresztelések évtizedeken keresztül újra és újra felbukkantak, ám ezek jelentős része bizonyíthatatlan. Sokkal biztosabban állítható, hogy Hitler rendkívül erősen kötődött a nőhöz, és kapcsolatukat jelentős mértékű ellenőrzés és birtokló magatartás jellemezte. Geli halála Hitlerre is rendkívül erős hatást gyakorolt. A későbbi visszaemlékezések szerint a tragédia után mélyen megrendült, Geli szobáját pedig hosszú ideig szinte érintetlenül őrizték. A nő portréi később is jelen voltak Hitler környezetében. Mindez azonban ismét csak érzelmi kötődésre utal, és nem szolgál bizonyítékként arra, hogy mi történt a lakásban 1931 szeptemberében. A most előkerült iratok ezért nem oldják meg Geli Raubal halálának rejtélyét, hanem egy eddig biztosnak tekintett pontot tesznek bizonytalanná. Ha szeptember 18-a valóban a helyes dátum, akkor Hitler jelenléte már nem zárható ki pusztán az utazására hivatkozva. Innentől azonban továbbra is több lehetőség marad: Geli öngyilkosságot követhetett el, történhetett baleset, vagy más személy is közreműködhetett a halálában. Hitler közvetlen részvételének lehetősége szintén nem zárható ki pusztán az időrend alapján – de bizonyítani sem lehet vele.

Geli Raubal halála azért maradt közel száz éven át történelmi rejtély, mert a biztosan ismert tényeket kezdettől fogva pletykák, politikai érdekek, egymásnak ellentmondó visszaemlékezések és hiányos dokumentumok vették körül. A most megtalált levéltári iratok nem szolgáltatnak végső megoldást, de arra kényszeríthetik a történészeket, hogy az ügy egyik legalapvetőbb elemét, a haláleset időrendjét ismét megvizsgálják. Ha beigazolódik, hogy Geli Raubal már 1931. szeptember 18-án meghalt, akkor többé nem lehet egyszerűen arra hivatkozva kizárni Hitler jelenlétét, hogy a tragédia idején már Nürnberg felé tartott. Ez jelentős történeti fejlemény, de nem azonos egy csaknem százéves gyilkossági ügy megoldásával. A legfontosabb kérdés tehát továbbra is megválaszolatlan: mi történt valójában Hitler müncheni lakásában Geli Raubal életének utolsó óráiban? Az új dokumentumok egy régi választ bizonytalanná tettek – de helyette egyelőre nem adtak újat. Éppen ezért Geli Raubal 23 évesen bekövetkezett halála továbbra is Adolf Hitler magánéletének egyik legsötétebb és legnehezebben megfejthető epizódja marad.