Az 1920-as évek elején az első világháború utáni Németország gazdasága kicsúszott az irányítás alól. A hiperinfláció 1921-től 1923-ig uralta a Weimari Köztársaságot ( bár már a háború 1918-as befejezése után is lassan gyorsulni kezdett ). Németország úgy döntött, hogy felfüggeszti az aranystandard alkalmazását, és pénzt kér a Német Központi Banktól, a Reichsbanktól háborús erőfeszítéseik finanszírozására. Eközben a szövetséges erők adóemeléssel és egyéb eszközökkel fizettek a háborúért.
A versailles-i békeszerződés véget vetett az első világháborúnak, és Németországnak pénzügyi felelősséget kellett vállalnia a háborúért, amely tetemes összeg, 132 milliárd német márka volt. Mivel nem lehetett devizafedezetű tartalékokban vagy aranyban fizetni, Németország nagy mennyiségben nyomtatott pénzt. Ezért 1921 és 1923 között a Márka értéke gyors ütemben csökkent. 1920 januárjában 50 márka egy amerikai dollárt ért. 1923 novemberére ez a szám 50-ről elképesztő 4 200 000 000 000 márkára emelkedett.
10000 márka, 1922, a legnagyobb típus ( 210 × 124 mm ) ( A kép forrása: © M. Sander, numista.com )
Ebben az időszakban adtak ki, egy 10000 márkás bankjegyet 1922 januárjában. Három különböző kiadás készült, elöl azonos, hátul különböző dizájnnal. A három jegyzet előlapján Németország egyik leghíresebb reneszánsz művészének, Albrecht Durer német festő „Egy fiatalember portréja” című alkotása látható. A hátoldalon találhatóak a különbségek, illetve méretben. Az elsőn egy sas látható egy téglalap alakú dobozban, díszítő mintákkal. A másodikon, ugyanaz a sas található, de téglalap alakú doboz nélkül. Végül a harmadik ugyanolyan kialakítású volt, mint a “második” de kisebb méretű. A méret, és minta különbség is érdekes, azonban hiteles információt nem találtam arról, hogy miért változtattak ennyit. Fórumokon azt olvasni, és a logika is ezt mondatja, hogy ez szintén egyfajta költségmegtakarítás volt, hisz akkoriban azon spóroltak amin csak tudtak. Így lehetett ez a papír, és a nyomtatáshoz használt festék esetében is. De ez teljes bizonyossággal nem állítható. Az azonban igen, hogy a jegyzeteken egy vámpír ( csuklyás vérszívó ) is látható. Amennyiben egy ilyen német bankjegyet 90 fokkal balra fordítasz, egy vámpírra emlékeztető kép jelenik meg, amint Durer portráján található férfi nyakából próbál vért szívni. Ez mind a három típusra igaz. A metsző személye ismeretlen, szóval sajnos nem tudjuk kinek köszönhetjük ezt a kis változtatást.
Ennek a “vámpírnak” az első világháború utáni németországi franciaellenes hangulatot kellett volna jelképeznie, és azt a benyomást kelteni, hogy Franciaország kiszívja az életet Németországból. Mikor aláírták a versailles-i szerződést, Franciaország Németországot tette felelőssé a háborúért, és “vérszívóként” ugrott rá a több sebből vérző Németországra. A Reichsbank ugyan észrevette ezt a változást ( hivatalosan nem tudtak róla ), de nem hagyta abba a jegyzet nyomtatását javítás céljából. Továbbra is több és több jegyzetet nyomtattak, ezzel is tovább hangsúlyozva a Franciaország iránti megvetésüket. Vannak akik úgy gondolják, hogy ez a 10000 márkás bankjegy ( mivel pont, hogy a rajta szereplő vámpír ábrázolás miatt nem állították le a nyomtatását ) is érdemben hozzájárult az infláció további növekedéséhez. Na de nézzük meg akkor ezt a “vámpírt”. Íme:
A 90 fokkal balra fordított 1922-es 10.000 márkás német bankjegy, és a “vámpír”
Egy másik példa
Érdekesség: Találtam egy magyar nyelvű cikket is a témával kapcsolatban, amit az origo.hu tett közzé, még 2020.02.01.-én, Ezek a világ legmisztikusabb bankjegyei– címmel. Ebben a felsorolásban szerepel a fenti bankjegy is, azonban hibásan írnak róla. Az egyértelmű, hogy a cikk írójának nem volt még a kezében ( legalábbis a cikk írásakor ) ilyen bankjegy, hogy le tudja ellenőrizni amit állít, azonban jobban is utánanézhetett volna a megjegyzéseinek. Így szól a cikk idevágó, releváns része:
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
Japánban tett látogatása során 1891-ben, II. Miklós orosz cár sárkányt tetováltatott a jobb karjára.
Az I. világháború vérszívója
Különös szimbolikát hordoz az a német 10 ezer márkás Reichsbanknote, amelyet az I. világháború lezárását követően bocsátottak ki az országban, és amelyre állítólag egy vámpír is rákerült. A háború után az egykori birodalmi Németország gazdasága megroppant, hiperinfláció alakult ki a kiskereskedelemben, a társadalom egészének meg kellett fizetnie a súlyos árat a háborús vereségért. Az infláció miatt kibocsátott óriási névértékű címleten egy ismeretlen személy egy csuklyás vérszívó képét helyezte el, mégpedig a bankón látható férfialak mögött. ami megfelelő nagyítás mellett – állítólag – képről is kivehető. Bár persze az ábrázolással kapcsolatban sok kérdés merülhet fel – többek között épp az, hogy valóban egy vámpír bújik-e meg a háttérben -, a források szerint az akkori Németországban elterjedt az a pletyka, miszerint a vámpíralak Franciaországot szimbolizálja, aki az előtte álló – Németországot jelképező – férfialak vérét szívja. Németországnak ugyanis, a háborúban vesztes hatalomként, jelentős összegű jóvátételt kellett fizetnie, melynek utolsó részletét az újraegyesült Németország teljesítette végül, 2010-ben.
A lényeg, hogy a vámpír, nem a férfialak mögött látható, és nagyítás sem kell ahhoz, hogy kivehető legyen. Egy képpel is próbálják megjelölni a pontos helyet, de ugyebár, a jelölés rossz. Mindazonáltal megnéztem én is nagyítóval 🙂 hátha…. de nem találtam ott “senkit” 🙂 Íme az origo.hu fényképe, jelöléssel:
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?