A II. világháború során a szövetséges hatalmak minden elképzelhető – és néha egészen elképesztő – módszert megvizsgáltak, amely gyengíthette volna Adolf Hitlert és a náci vezetést. A legtöbb terv katonai vagy hírszerzési jellegű volt, de akadtak olyan ötletek is, amelyek ma már szinte hihetetlennek tűnnek.…
Amikor Donald Trump amerikai elnök 2019-ben nyíltan felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, a világ közvéleménye jobbára meghökkenéssel és gúnnyal reagált. A legtöbb elemzés azonnal katonai-stratégiai indokokat keresett: az Északi-sarkvidék ellenőrzése, az orosz és kínai befolyás ellensúlyozása, a rakétavédelmi rendszerek kiterjesztése. Mindez logikus – de talán nem…
1945. május 9-én, hajnali 1 óra 10 perckor a Szovjetunió polgárai a rádióból értesültek arról, hogy a náci Németország aláírta a feltétel nélküli megadást. Ezzel véget ért a keleti front háborúja, amelyet a szovjet történetírás Nagy Honvédő Háborúként emleget. A győzelem ára azonban emberéletekben mérhetetlen…
A háború az emberi történelem egyik legősibb és legmakacsabb jelensége. Amióta az ember közösségekben él, megjelent a versengés az erőforrásokért, a területért és a hatalomért. A történelem lapjain szinte megszakítás nélkül követik egymást a fegyveres konfliktusok, mégis újra és újra felmerül a kérdés: mikor volt…
A második világháborút követően a szövetséges hatalmak ( Egyesült Államok, Szovjetunió, Egyesült Királyság, Franciaország ) példátlan jogi eljárást indítottak a náci Németország vezetői ellen. A nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék célja az volt, hogy a Harmadik Birodalom legfőbb felelőseit személyesen számoltassa el a háborús és emberiség…
1945 augusztusában az emberiség történetének egyik legsúlyosabb fordulópontjához érkezett. Az Egyesült Államok két atombombát vetett be Japán ellen: augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én Nagaszakira. A közvetlen és hosszú távú következmények következtében több mint 230 000 ember vesztette életét. A döntés célja hivatalosan Japán kapitulációjának kikényszerítése…
A hadtörténelemben újra és újra visszatérő gondolat, hogy egy birodalom határai megkeményíthetők, lezárhatók, sőt „véglegesen biztosíthatók” falakkal, erődítményekkel és betonba öntött akarattal. Ennek két ikonikus példája a Kínai Nagy Fal, amelynek építése Kr. e. 7. századtól egészen a 17. századig tartott, valamint a német Atlanti…
Ahogyan bármely ország hadseregének, úgy minden titkosszolgálatnak is megvannak a maga dicsőséges és szégyenletes fejezetei. Ez nem függ sem az adott államtól, sem a szolgálat személyi állományának felkészültségétől, sem pedig annak technikai vagy anyagi felszereltségétől. A katonai szervezetek sajátos „karmája”, hogy időről időre tragikomikus helyzetekbe…
Az élőszóval történő katonai kommunikáció a modern hadviselés egyik legérzékenyebb területe volt és maradt. A rádión vagy vezetékes telefonon továbbított parancsok esetében mindig fennállt az ellenséges lehallgatás veszélye, miközben a klasszikus rejtjelezési eljárások a fronton gyakran túl lassúnak, körülményesnek vagy megbízhatatlannak bizonyultak. Az Egyesült Államok…
A 20. század világtörténetének egyik legvitatottabb és legösszetettebb alakja Tódzsó Hideki, a Japán Birodalom miniszterelnöke a második világháború sorsfordító éveiben. Személye egyszerre jelképezi a japán militarizmus felemelkedését, a háborús döntéshozatal belső ellentmondásait, valamint azt a politikai és erkölcsi terhet, amelyet Japán a vereség után magára…
