Egy bankjegy általában pénz: fizetőeszköz, amelynek értékét a kibocsátó állam és annak pénzügyi rendszere biztosítja. A történelem során azonban számos olyan bankjegy született, amely ennél sokkal többet hordozott. Egy-egy pénzjegy egy történelmi esemény emlékévé, nemzeti jelképévé vagy akár egy egész korszak lezárásának szimbólumává válhat. Különösen…
Bankjegytörténet
A Bankjegyek kategória a papíralapú fizetőeszközök történetét mutatja be a korai kibocsátásoktól egészen a modern bankjegyekig. A cikkek a papírpénz kialakulásával, fejlődésével, biztonsági megoldásaival, a kibocsátó intézmények működésével, valamint a bankjegyek tervezésével és hamisítás elleni védelmével foglalkoznak. Emellett egyedi bankjegyek, ritka és különleges kibocsátások története, valamint az egyes papírpénzekhez kapcsolódó történelmi érdekességek is helyet kapnak. Bár a kategória neve Bankjegyek, ide tartoznak ( az egyszerűség kedvéért ) a különféle papíralapú pénzhelyettesítő eszközök is, például a szükségpénzek, helyettesítő fizetőeszközök, utalványok, pénzjegyek, vészpénzek, hajópénzek, katonai fizetőeszközök, utazási csekkek és más különleges papíralapú kibocsátások. Ezeket a weboldalon nem külön kategóriákba soroljuk, hanem az egyes cikkeknél címkék segítségével jelöljük, így az adott témák könnyen visszakereshetők és áttekinthetők.
Az olasz líra utolsó bankjegye és egyben a legmagasabb címlete – az 500 000 lírás Raffaello-bankjegy
Az olasz líra történetének utolsó időszakában született meg az a bankjegy, amely névértékét tekintve minden korábbi olasz líracímletet felülmúlt: az 500 000 lírás, Raffaello Sanziót ábrázoló bankjegy. A különleges címletet 1997-ben, mindössze néhány évvel az euró bevezetése előtt bocsátotta ki a Banca d’Italia. Emiatt sajátos…
Az Ostland textilipari pontérték-jegyei – A német megszállás különleges ellátási utalványai
A második világháború során a náci Németország nemcsak katonailag, hanem gazdaságilag is teljes mértékben ki kívánta használni a megszállt területek erőforrásait. A Baltikum – Észtország, Lettország és Litvánia –, valamint Fehéroroszország nyugati része 1941 nyarán került német megszállás alá, majd hamarosan létrehozták a Reichskommissariat Ostland…
Amikor az Afrika-hadtest “magára maradt”, a pénzhiány miatt még a Mária Terézia-tallért is elfogadták hivatalos fizetőeszközként
Amikor Benito Mussolini 1940. június 10-én hadat üzent Nagy-Britanniának és Franciaországnak, döntését cinikus kijelentéssel indokolta: mindössze „néhány százezer halottra” van szüksége ahhoz, hogy Olaszország a győztesek oldalán foglalhasson helyet a béketárgyalásokon. Franciaország ekkor már az összeomlás szélén állt, Mussolini pedig úgy vélte, hogy Nagy-Britannia is…
Napóleon sok esetben pénzhamisítással is megpróbálta meggyengíteni Oroszországot, Angliát és a Habsburg Birodalmat, még mielőtt háborút indított volna ellenük
A napóleoni háborúk történetét rendszerint csataterekkel, hadjáratokkal, diplomáciai manőverekkel és a nagy európai koalíciók küzdelmeivel azonosítjuk. A 18–19. század fordulójának háborúi azonban nem csupán katonai összecsapások voltak. A hadviselés egyre inkább kiterjedt a gazdaság, a pénzügyek, a kereskedelem és az államok pénzrendszereinek területére is. A…
A hajópénzutalványok és a különleges utazási csekkek rendszere a Harmadik Birodalomban
Az 1929-ben kirobbant világgazdasági válság nemcsak az Egyesült Államokat és Nyugat-Európát sújtotta, hanem különösen súlyos helyzetbe sodorta Németországot is. A munkanélküliség milliókat érintett, vállalatok ezrei mentek csődbe, miközben a német állam pénzügyi mozgástere folyamatosan szűkült. Az ország vezetése egyre kétségbeesettebb intézkedésekkel próbálta megakadályozni a tőke…
A boszniai „Novčani Bon” szükségpénzek története és jelentősége ( 1992–1993 )
A boszniai háború ( 1992–1995 ) nemcsak a térség modern történelmének egyik legsúlyosabb fegyveres konfliktusa volt, hanem olyan gazdasági összeomlást is előidézett, amely alapjaiban változtatta meg a mindennapi életet. A harcok kitörésével rövid idő alatt megszakadtak a pénzügyi kapcsolatok, számos bank bezárt vagy működésképtelenné vált,…
A Német Új-Guinea-i márka története – egy rövid életű gyarmati pénzrendszer a Csendes-óceánon
A pénztörténet egyik különleges fejezete a Német Új-Guinea-i márka története, amely egy távoli, trópusi gyarmat gazdasági és politikai viszonyait tükrözi a 19–20. század fordulóján. Ez a pénznem a Német Birodalom egyik legkevésbé ismert gyarmati területén jelent meg, ahol az európai hatalmi politika, a kereskedelmi érdekek…
Fizetőeszköz, elszámolási forma és állami ellenőrző eszköz – a kínai deviza tanúsítvány története
A pénzügyi rendszerek történetében időről időre megjelennek olyan különleges eszközök, amelyek nem klasszikus valutaként működnek, hanem az államok devizagazdálkodásának szabályozását szolgálják. Ezek közé tartozik a Foreign Exchange Certificate ( FEC ), vagyis a külföldi valutaigazolvány ( deviza tanúsítvány ), amelyet főként olyan országokban alkalmaztak, ahol…
Francia notgeld a második világháborúban – A „Pétain-bankjegy” rövid története
A második világháború időszaka Európában nemcsak katonai és politikai értelemben jelentett fordulópontot, hanem a mindennapi gazdasági életet is alapjaiban rázta meg. Ennek egyik kevésbé ismert, mégis rendkívül beszédes lenyomata a helyi szükségpénzek rendszere, amelyet „Notgeld” néven ismerünk. A Franciaországban 1940 és 1944 között kibocsátott „Bon…