Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Bábel tornya valóban létezett, de senki sem tudja, miért. A tudósok úgy vélik, hogy Bábel tornya nem csak egy mítosz. Legendáját összekötik az ókori Mezopotámiában lévő magas torony tempomok, az úgynevezett zikkuratok építésének hagyományával. Hogy ezeket az építményeket milyen célból hozták létre, azt máig nem tudni. A legmagasabb zikkurat Babilonban volt. Etemenankinak hívták, ami azt jelenti: "a ház, ahol az ég találkozik a földdel". A legenda szerint magassága elérte a 91 métert, de a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a szerkezet nem lehetett magasabb 66 méternél.
Posted in

Egy kevésbé ismert ritka notgeld, alumíniumfóliából. ( A Lautawerk márkák, 1922 )

Az I. világháború utáni gazdasági helyzettel, főleg Németországban, már foglalkoztunk ebben a cikkben, ahol nem mellékesen, bemutattunk néhány notgeld érmét is. Szükségpénz Németországból ( 1923 ), amin szörnyű, és kegyetlen jeleneteket ábrázolnak, ebben a cikkben pedig egy papír notgeld-et mutattunk be, Egy “pottyantós” szamár, aki sz*rik az inflációra! Majd írtunk egy másik érdekes notgeld-ről is: Meglepődsz majd, ha megtudod milyen anyagból készült ez a notgeld! Az alábbi kis írás ( cikknek rövid lesz 🙂 is egy különleges notgeldet mutat be. 

Azt tudjuk, hogy a notgeld gyűjtés, azért jó mert sosincs vége, és azért rossz, mert sosincs vége 🙂 Tényleg rengeteg szükségpénz létezik, amiket egyesével bemutatni szinte lehetetlen. Könyveket érdemes beszerezni, amennyiben érdekel a téma, mert a világhálón igazán részletes katalógus nem igazán létezik róluk. Az oldalunkon azonban alkalmanként be fogok mutatni egyet-egyet, az alábbi is egy ilyen. Sokat azonban nem tudok írni róla, mert nem tudok sokat róla 🙂 A különlegessége az, hogy alumíniumból készült! Igen, alumíniumból, pontosabban vékony alumíniumfóliából, vagy inkább mondjuk úgy, hogy alumíniumfóliára. Az 1920-as évek ( Weimari köztársaság időszaka ) Németországban, és úgy általában a világban is, a nehéz gazdasági helyzetről szóltak. A helyi hatóságok a készpénzhiányt sok esetben notgeld, szükségpénz kiadással oldották meg, de ezekről olvashatsz részletesen a fenti linkeken. A gazdaság nem igazán akart beindulni, hatalmasra nőtt az infláció. Azonban minden régiónak, városnak akadt valamije, amiből többel rendelkezett mint más. Ha ez valamilyen “speciális” anyag volt, és abból felesleg, többlet volt készleten, sok esetben abból az anyagból készítették el a saját szükségpénzüket. Ezért készült notgeld porcelánból, selyemből, bőrből, vagy akár fából is, papír helyett.

A Brandenburg porosz tartományban ( akkor ) található Lauta ( akkor még Lauta község, 1965-től város ) településen pedig alumínium gyár üzemelt, a Vereinigten Aluminium-werke A.G. ( VAW ). A Vereinigten Aluminium-werke A.G. ( VAW )  1917-ben kezdi meg az alumínium és az erőmű építését. Ezzel egy időben egy hatalmas, fából és részben kőből álló lakótelep is épül. Ez utóbbiak egy része ma is áll, például a munkáskaszinó ( ma: ifjúsági központ ) és a kórház ( ma: DRK helyi egyesület ). A lakótelep a „Lautawerk” nevet viseli. A gyár több további épületet is épít a településen, és nagyban hozzájárul annak működéséhez. 1922-ben pedig, alumíniumot ad 🙂 Lauta pedig elfogadja a felajánlást, és elkészíti saját notgeld sorozatát, alumíniumfóliára. A sorozatban 20, 50, 100 márka címletek készültek. És bár olvastam 500-as címletről is, azonban szerintem az téves információ volt, mert máshol erre nem találtam se utalást, se képet a címletről. A Lautawerk márkák esetben elképzelhető, hogy nem is a település, hanem maga a gyár adja ki ezeket a notgeldeket. A katalógusok sok esetben Lauta község kiadásának tekintik, azonban a rajtuk található felirat “Lautawerk”, vagyis a VAW telephelye. Íme ez az igazán különleges, ritka notgeld kiadás:


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az ókori görög olimpiák győztesei kétszer lassabban futottak, mint a mai győztesek. Még az ókor legjobb és legkitartóbb sportolói is lassabban futottak, mint a modern atléták. Pheidippidész, aki hírnökként kereste a kenyerét, egyszer 240 km-t futott kevesebb, mint 2 nap alatt, hogy Spártából Athénba futva elmondja az athéniaknak a győzelem hírét. Ezzel ő lett a történelem első maratoni futója. Phidippides hőstettének emlékére 1982-ben megkezdték a Spartathlon megrendezését - ez egy olyan verseny, melynek távja megegyezik az Athén-Spárta távolsággal. A verseny rekordja 20 óra 25 perc, de körülbelül egy nap alatt az egész mezőny be szokta fejezni a versenyt, vagyis elmondhatjuk, hogy a modern hosszútávfutók körülbelül kétszer olyan gyorsak, mint az ókori görög futók.

20 márkás alumínium Lautawerk notgeld, 1922 ( A kép forrása: © Smagly ( CC BY-NC-SA ) )

A rajta olvasható szöveg szerint, a pénzjegy jóváhagyást kapott a Birodalmi Pénzügyminisztériumtól, és a  Vereinigten Aluminium-werke A.G. által kiadott, azonosító szerint a Lautawerk nevű telephelyről származik. A jóváhagyás dátuma 1922. október 8-a, a pénzjegy érvényessége pedig 1922. október 10-étől kezdődik. Ezek a jegyzetek rendkívül törékenyek, és meglehetősen nehéz jó állapotban megtalálni őket. Éppen ezért ritkának, és viszonylag értékesnek számítanak a notgeldek között. Egy példa erre ( nem találtam sokat ). Egy 100 márkás címlet, ezen az aukción  ( Crown Currency Live Auction 19, Banknotes & Coins from around the World, lot 147, 2023, július ), 100 euróért kelt el.

Hirdetés