A hidegháború korszakának egyik legismertebb és egyben legkülönösebb jelképe volt a szocialista testvéri csók. Ez a gesztus nem egyszerű udvariassági forma volt, hanem a kommunista országok vezetői közötti politikai bizalom, ideológiai egység és állítólagos testvéri összetartozás látványos kifejezése. A világ közvéleménye számára gyakran meghökkentőnek tűnt,…
Finnországot a történelemkönyvek gyakran nem a nagy hódító háborúiról vagy katonai birodalmi múltjáról ismerik, pedig a 20. század egyik legkülönlegesebb hadtörténeti fejezetét éppen a finnek írták. A második világháború éveiben egy kis létszámú nemzet hadserege kétszer is szembekerült a hatalmas Szovjetunióval, és mindkét alkalommal olyan…
A pénzérmék története nem csupán gazdaságtörténet. Egy-egy apró fémdarab gyakran egész korszakok politikai, társadalmi és emberi tragédiáinak néma tanúja. Kevés érme testesíti meg ezt olyan drámai módon, mint a Szovjetunió 1924 és 1931 között vert 20 kopejkás ezüstpénzei ( és még néhány egyéb címletű ezüst…
A hidegháború évtizedei nemcsak politikai és katonai szembenállást hoztak, hanem olyan mérnöki kihívásokat is, amelyek gyakran a józan ész határait súrolták. Az atomfegyverek megjelenésével a hadviselés logikája gyökeresen átalakult: ami korábban biztonságosnak számított, az egyik napról a másikra sebezhető célponttá vált. Ebben a környezetben született…
A második világháború keleti frontján zajló magyar katonai szerepvállalás a korszak egyik legösszetettebb és mindmáig vitatott fejezete, amelynek megértéséhez nem elegendő pusztán a hadműveletek történetét vizsgálni. A megszálló tevékenység egy olyan rendszert alkotott, amelyben a katonai jelenlét, az ideológiai célok és a megszállt területek civil…
A pénzgyűjtés, vagy tudományos nevén a numizmatika, Európa számos országában már a reneszánsz idején elterjedt szenvedély és tudományos érdeklődési terület volt. Itália, Franciaország vagy a Német-római Birodalom területén az uralkodók, tudósok és műgyűjtők már a 16–17. században hatalmas érmegyűjteményeket hoztak létre. Az Oroszország területén kialakult…
A Szovjetunió felbomlását követő évek Oroszország történetének egyik legzavarosabb és legkísérletezőbb időszakát jelentették. A gazdasági rendszer gyors átalakulása, az infláció, az áruhiány és a készpénzválság olyan helyzetet teremtett, amelyben radikális gazdasági ötletek is megjelenhettek. Ebben a közegben született meg az úgynevezett uráli frankok ( Уральский франк…
A szovjet vezetők személye körül mindig legendák keringtek – némelyek tudatosan épített mítoszok voltak, mások a hatalom kulisszái mögött születtek. Nyikita Szergejevics Hruscsov alakja különösen hálás témának bizonyult: szókimondó, impulzív, olykor meghökkentő gesztusairól ismert politikus volt, aki szeretett a „nép fiának” szerepében tetszelegni. Ám a…
1945. május 9-én, hajnali 1 óra 10 perckor a Szovjetunió polgárai a rádióból értesültek arról, hogy a náci Németország aláírta a feltétel nélküli megadást. Ezzel véget ért a keleti front háborúja, amelyet a szovjet történetírás Nagy Honvédő Háborúként emleget. A győzelem ára azonban emberéletekben mérhetetlen…
1945 februárjának elején, a jaltai konferencián a „nagy hármak” – Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin – felosztották egymás között Európa politikai befolyási övezeteit. Nem telt el sok idő, és a kontinens keleti és nyugati fele közé lehullt a vasfüggöny. A nyugati szövetségesek…
