1945. május 9-én, hajnali 1 óra 10 perckor a Szovjetunió polgárai a rádióból értesültek arról, hogy a náci Németország aláírta a feltétel nélküli megadást. Ezzel véget ért a keleti front háborúja, amelyet a szovjet történetírás Nagy Honvédő Háborúként emleget. A győzelem ára azonban emberéletekben mérhetetlen…
Szovjetunió
Amikor ballonokról szórták a „pénzt” – az 1953-as csehszlovák „éhségkorona” története
1945 februárjának elején, a jaltai konferencián a „nagy hármak” – Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin – felosztották egymás között Európa politikai befolyási övezeteit. Nem telt el sok idő, és a kontinens keleti és nyugati fele közé lehullt a vasfüggöny. A nyugati szövetségesek…
Miért nem fogadják el Oroszországban a régi rubelt, miközben az Egyesült Államokban a régi dollárok ma is érvényesek?
Az amerikai pénz története 1776-ban kezdődött, amikor a tizenhárom brit gyarmat kikiáltotta függetlenségét. A korai bankjegyek azonban aligha emlékeztettek a ma ismert dollárra – sőt, sok esetben még csak nem is dollárnak hívták őket. Egyes államok, például Virginia, saját fontbankjegyeket bocsátottak ki. Ma nehéz elképzelni,…
Dániánál háromszor nagyobb kiterjedésű föld alatti nukleáris bázist terveztek Grönland jégtakarója alá, ám a mérnökök végül nem tudták legyőzni a folyamatosan mozgó jeget!
Az 1950-es évek végére a hidegháború légköre egyre fojtogatóbbá vált. A Szovjetunió sikeres interkontinentális ballisztikus rakétakísérletei és az 1957-ben fellőtt Szputnyik műhold az Egyesült Államokat teljesen új stratégiai gondolkodásra kényszerítették. A technológiai és katonai versenyfutásban minden olyan előny számított, amely akár csak csekély mértékben is…
Egy kis túlzással ugyan, de mondhatjuk: a magyaroknak is akadtak „gyarmataik” – az Északi-sarkvidék zord szigetein és a távoli Kínában is
A 19–20. század fordulóján az Osztrák–Magyar Monarchia ugyan nem tartozott a klasszikus gyarmatosító nagyhatalmak közé, mégis voltak olyan területek, amelyeknek története a magyar történelemmel is összefonódott. Ezek a birtokok nem mérhetők a brit vagy francia birodalom hatalmas gyarmataihoz, mégis jelentős szerepet játszottak abban, hogy a…
Az áruló német katona, aki egy időre a Szovjetunió hőse lett, de végül száműzetésben tűnt el Szibériában
1941. június 21-én estére már alig lehetett elviselni a feszültséget a Bug folyó két partján. A víz vonala egyszerre volt határ és szakadék a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió között. Napok óta mindenki érezte, hogy valami készül – de kimondani kevesen merték. A két hadsereg…
Tudtad? 1991-ben Ukrajna a világ harmadik legnagyobb nukleáris hatalma volt, ám önként lemondott atomfegyvereiről – cserébe azért, hogy az egyezményt aláíró országok ( köztük Oroszország is ) garantálják függetlenségét, határait és biztonságát
1991. december 26-án megszűnt a Szovjetunió, a világ második legnagyobb szuperhatalma, amely 74 éven át a kommunista rendszer zászlóshajója volt. Ezzel véget ért a hidegháború, a Kelet és Nyugat között húzódó, több évtizedes ideológiai szembenállás. A helyén megszületett az új, független Orosz Föderáció – ám a…
„Egy kopejkát sem ér” – tartja a mondás. De vajon miért mondják sok országban így, ha valamit értéktelennek tartanak?
A kopejka a mai napig forgalomban lévő legkisebb orosz pénzegység. Egy kopejka a rubel századrészének felel meg, és mivel jelenleg egy rubel körülbelül 0,011 eurót ér, a mondás, miszerint „ez egy kopejkát sem ér”, ma is teljesen helytálló. Ugyanakkor bizonyos kopejkák komoly értéket képviselhetnek a…
A világ végén élnek, a nők, és a férfiak gyakran “különböző” nyelven beszélnek, és néha “begombáznak” esténként! Egy nép akiket nagyon szeretett Dmitrij Medvegyev!
A csukcsok Északkelet-Szibéria őshonos népe, főként Csukcsföldön élnek, amely az Oroszországi Föderáció egyik autonóm körzete. Területük a Jeges-tenger Csukcs-tenger és a Bering-tenger által határolt északi vidéken terül el, központja Anadir. Csukcsföld hatalmas, mintegy 737 700 km² nagyságú terület, vagyis nagyobb, mint Franciaország. Régészeti adatok szerint…
A NASA-t igencsak megbotránkoztatta, hogy az oroszok az űrben ( is ) iszogattak, miközben az amerikai űrhajósok számára szigorúan tilos volt bármiféle alkoholfogyasztás
Az űrutazás világa szigorúan szabályozott, és az egyik legszigorúbban betartott előírás a NASA-nál: tilos az alkoholfogyasztás az űrmissziók során. Ennek ellenére az emberi kíváncsiság, a társasági élet iránti vágy és a különböző nemzeti szokások néha felülírták a hivatalos szabályokat. Míg az amerikai űrhajósok hivatalosan mellőzték…