Minden történelmi érme mögött ott áll a kibocsátási rendelet, és ez alól az olasz numizmatika egyik legnagyobb ikonja, az 1925‑ös 100 lírás „Vetta d’Italia” sem kivétel. A darab idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját, és máig az olasz érmetörténet egyik legkeresettebb, legnagyobb presztízsű aranypénzeként tartják számon.…
A hadtörténelem hosszú ideig férfiak által uralt tér volt, különösen a frontvonalak világában. Ennek ellenére a múlt számos példát ismer olyan nőkre, akik nemcsak jelen voltak a háborúkban, hanem vezetőként, harcosként is helytálltak. Jeanne d’Arc, Boudicca vagy Zenóbia neve közismert, ám léteznek kevésbé ismert alakok…
A háború az emberi történelem egyik legősibb és legmakacsabb jelensége. Amióta az ember közösségekben él, megjelent a versengés az erőforrásokért, a területért és a hatalomért. A történelem lapjain szinte megszakítás nélkül követik egymást a fegyveres konfliktusok, mégis újra és újra felmerül a kérdés: mikor volt…
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének története számtalan különös és megrendítő sorsot őriz, ám ezek közül is kiemelkedik egy olyan életút, amely ma is meglepő erejével hat. Ali Mahmud ( Simon Perris ) története nemcsak azért rendkívüli, mert afrikai származású katonaként szolgált a magyar honvédségben az első világháború…
Az 1919-es esztendő egyik legszörnyűbb tömeggyilkossága Hódmezővásárhely határában történt, ahol román katonák 56 ártatlan, többségében vásárhelyi polgárt gyilkoltak meg. A tragédia nem csupán a megszállás kegyetlenségének következménye volt, hanem szorosan összefonódott egy magyar férfi, Berényi László alaktalan múltjával, zavaros ambícióival és rövid, de annál véresebb…
Az Ober Ost kifejezés az első világháború idején született német katonai fogalom. A név az Oberbefehlshaber der gesamten Deutschen Streitkräfte im Osten rövidítése, amely magyarul nagyjából ezt jelenti: „a keleti német haderő főparancsnoka”. A gyakorlatban azonban nem csupán egy rangot takart, hanem egy sajátos katonai…
A 19–20. század fordulóján az Osztrák–Magyar Monarchia ugyan nem tartozott a klasszikus gyarmatosító nagyhatalmak közé, mégis voltak olyan területek, amelyeknek története a magyar történelemmel is összefonódott. Ezek a birtokok nem mérhetők a brit vagy francia birodalom hatalmas gyarmataihoz, mégis jelentős szerepet játszottak abban, hogy a…
Az első világháború utáni évek Európája a nélkülözés, a bizonytalanság és a nyomor korszaka volt. A háború nemcsak a frontokon szedte áldozatait, hanem a hátországban is: milliók éheztek, betegedtek meg, vesztették el otthonukat és szeretteiket. A legkiszolgáltatottabb helyzetbe a gyermekek kerültek, akik árván, félárván vagy…
A Nagy Háború, amelyet a korabeli ember még „minden háborúk végét jelentő háborúnak” hitt, 1918. november 11-én ért véget. A compiègne-i erdőben aláírt fegyverszünet a modern történelem egyik legemlékezetesebb pillanata lett: a frontokon lassan elnémultak a fegyverek, miközben a hátországokban féktelen örömünnep tört ki. Cambridge-től…
Az első világháború éveiben Németországban komoly érméshiány lépett fel. A háborús gazdaságban a nemesfémek és a réz, nikkel is hadianyag-gyártásra kellett, ezért a kisebb címletek – amelyek mindennapi forgalomban nélkülözhetetlenek voltak – hiánycikké váltak. A helyi önkormányzatok és városok ezért saját szükségpénzeket ( Notgeld )…
