Az első világháború éveiben Németországban komoly érméshiány lépett fel. A háborús gazdaságban a nemesfémek és a réz, nikkel is hadianyag-gyártásra kellett, ezért a kisebb címletek – amelyek mindennapi forgalomban nélkülözhetetlenek voltak – hiánycikké váltak. A helyi önkormányzatok és városok ezért saját szükségpénzeket ( Notgeld ) bocsátottak ki, amelyek gyakran vasból, cinkből vagy más olcsó anyagból készültek. Coburg városa is így tett: 1917-ben vasból vert 10 Pfenniges érmét adott ki, amely különösen figyelemre méltó, mert előlapján egy mór arc, a híres „Coburger Mohr” látható. Ez az ábrázolás első látásra talán szokatlan, ám szorosan kapcsolódik a város történelméhez és címeréhez.
A tudós Jean Devise kutatásai szerint a mór vagy fekete alakok első heraldikai használata Bajorországban, az Felső Rajna vidékén és Alsó-Szászországban jelent meg a 13–14. század fordulóján. Az akkori családi és intézményi címerekben való megjelenésük valószínűleg a Hohenstaufen császárok képvilágának terjedését tükrözte, ahogy például Szent Mauritius és a Fekete Mágus alakjában a fekete figurák a Katolikus Egyház és a Birodalom univerzalista törekvéseit szimbolizálták. A 15. század elejétől, a muszlimokkal szembeni növekvő konfliktusok, a tengerentúli felfedezések és a globális kereskedelem, így az afrikai rabszolgák kereskedelmének kontextusában, a fekete figurák egyre inkább fantasztikus, egzotikus, olykor degradáló vonásokkal jelentek meg. Ebben az időszakban a fekete alakok gyakrabban váltak heraldikai motívummá a német területeken. A 14. század végétől Szent Mauritius, Coburg város védőszentje, a város szimbólumává vált. A címerben a „mór fej” formájában jelent meg, és szobrait a város több pontján megtalálhatjuk. A 17. századra jelentős változás történt az ábrázolásában: a páncélos lovagból nemes vadember képévé alakult. Ennek a stilizációnak a jegyei a város címerében mindmáig fellelhetők, miközben a címer alapformája évszázadokon át nagyjából változatlan maradt.
Coburgi zászló
Coburg címer és a „Coburger Mohr” a numizmatikában
Már 1380 körül Szent Mauritius ábrázolása megjelent a városi érméken, majd később a város címerének változataiban is. A 17. századra vált a város fő szimbólumává. A 19. században a díszítéshez gyakran arany fülbevalót adtak, amely a feketéket az akkori európai sztereotípiáknak megfelelően „civilizálatlanként” ábrázolta; ez a motívum napjainkban is látható a címeren. A náci időszakban a „mór fej” eltávolításra került a címerből, helyére kard és horogkereszt került. A háború után a fejet visszahelyezték, majd 1953-ban a címer Szent Maurícius „szimpatikusabb” ábrázolására módosult, például a nyakörv hozzáadásával, amely a korábbi évszázadok fekete udvari szolgáira utalt – enyhe utalásként a rabszolgaságra. Az utolsó frissítés 1974-ben történt, amikor a „mór fej” visszatért a náci időszak előtti formához, megőrizve a történelmi jelképet és a város identitását. Helyi identitás szimbóluma: A „Coburger Mohr” évszázadokon át a város jelképévé vált, amely különlegessé tette más német városokhoz képest. A címerben való megjelenése máig vitákat vált ki, de történeti gyökerei mélyen a középkor vallásosságában rejlenek.
Coburg, 10 Pfennig ( kerek ), 1917. szükségpénz ( A kép forrása: ma-shops.de )
Az 1917-es 10 Pfennig érme
A Coburgban kiadott vasból készült szükségpénz előlapján jól kivehető a mór fej profilban, amelyet egyszerű keretbe foglaltak. A hátlap a névértéket mutatja: „10 Pfennig – 1917”.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1525 és 1866 között, kb.: 12 és fél millió embert raboltak el Afrikából, és adtak el rabszolgának az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában és a Karibi-térségben. |
-
Anyaga: vas, ami olcsó és gyorsan elérhető fém volt a háború alatt.
-
Kibocsátó: Coburg város ( nem a Német Birodalom központi hatósága ).
-
Jelképtartalom: a „Coburger Mohr” átvétele a város címeréből, amely egyértelműen kifejezte, hogy ez helyi szükségpénz.
A Coburgban 1917-ben kibocsátott 10 Pfennig szükségpénzekből két változat ismert: a hagyományos kerek érme és a ritkább, szögletes változat. Mindkettő vasból készült, előlapjukon a város címerében szereplő „Coburger Mohr” fejét, hátlapjukon a névértéket viselte. A szögletes érmék elsősorban a gyors, olcsó gyártás miatt születtek, kisebb sorozatban készültek, ezért gyűjtői szempontból értékesebbek, míg a kerek érmék a mindennapi forgalomban voltak használatban. 1917-ben más címletű vagy más típusú coburgi érmén nincs ismert „mór fej” ábrázolás, a korszakban kibocsátott szükségpénz ezen a darabon koncentrálódik.
Coburg, 10 Pfennig ( szögletes ), 1917. szükségpénz ( A kép forrása: ma-shops.de )
Ezek az érmék gyakran nemcsak fizetőeszközként funkcionáltak, hanem emléktárgyakként is, hiszen különleges helyi motívumaik miatt a lakosság féltve őrizte őket. A Coburgi 10 Pfenniges szükségpénz ( 1917 ) egy különleges darabja a német I. világháborús pénztörténetnek. Nemcsak gazdasági szükségtermék, hanem egyben helyi identitás szimbóluma is, hiszen a város régi címeréből ismert „mór fejet” örökítette meg. A mögötte húzódó történet a középkor vallási világához, Szent Mauritius tiszteletéhez kapcsolódik, amely évszázadokon átformálta Coburg város jelképiségét. Ez az érme tehát egyszerre háborús emlék, helytörténeti dokumentum és heraldikai kuriózum, amely a gyűjtők számára nem csupán pénzdarab, hanem egy darabka történelem is.
Felhasznált forrás: blackcentraleurope.com, The “Coburg Moor” ( ca. 1380-present )
A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )
Hirdetés
