A második világháború időszaka Európában nemcsak katonai és politikai értelemben jelentett fordulópontot, hanem a mindennapi gazdasági életet is alapjaiban rázta meg. Ennek egyik kevésbé ismert, mégis rendkívül beszédes lenyomata a helyi szükségpénzek rendszere, amelyet „Notgeld” néven ismerünk. A Franciaországban 1940 és 1944 között kibocsátott „Bon…
A 20. század elején Európa számos országában jelentek meg olyan helyettesítő fizetőeszközök, amelyek nem számítottak hivatalos törvényes fizetőeszköznek, mégis fontos szerepet töltöttek be zárt intézményekben, katonai létesítményekben és táborokban. Ezeket a pénzeket gyakran chit, token, utalvány, vagy szükségpénz néven említik. Dániában 1910 és 1926 között…
A pénzverés történetében a forma soha nem pusztán technikai kérdés volt: szorosan összefüggött a gazdasági viszonyokkal, a politikai hatalomgyakorlással és az adott korszak szimbolikus gondolkodásával. Ennek egyik legérdekesebb bizonyítéka a csegely, vagyis a szögletes fémpénz, amely a kerek érme évszázadokon át uralkodó normájától tér el.…
Az első világháború éveiben Németországban komoly érméshiány lépett fel. A háborús gazdaságban a nemesfémek és a réz, nikkel is hadianyag-gyártásra kellett, ezért a kisebb címletek – amelyek mindennapi forgalomban nélkülözhetetlenek voltak – hiánycikké váltak. A helyi önkormányzatok és városok ezért saját szükségpénzeket ( Notgeld )…
1670-ben Mortonhampstead városának hatóságai, Devon megyében ( Anglia ), saját félpennys érmét bocsátották ki. Ekkor országos hiány volt a hivatalos kis rézpénzekből, ezért a helyi kereskedők és városi hatóságok magánkiadásban token félpennyt és farthingot adtak ki, hogy biztosítsák a kereskedelemhez szükséges aprópénzt, és ami még…
A Dorogi-medence szénbányászatának kezdete 1781-re nyúlik vissza. A kisüzemi termelést a századfordulóhoz közeledve Budapest rohamos iparosodása és növekvő szénigénye szakította meg. 1896-ra megépült a helyiérdekű vasút, amely összekötötte a dorogi bányákat a fővárossal. Ezzel elindult a nagyipari bányászat és felépült a dorogi hőerőmű is. A…
Kolumbia történetének egyik leghosszabb és legvéresebb konfliktusa az úgynevezett „Ezer napos háború” volt. A harcok 1899. október 17-én kezdődtek, és 1902. november 21-én értek véget a „Wisconsin-i Egyezménnyel”, amelyet a felek egy azonos nevű hajón írtak alá. 1902. július 19-i rendelete értelmében Ramón González Valencia…
Az első világháború mélyrehatóan megrázta Európa gazdaságát, különösen a pénzügyi rendszereket. A Német Birodalom sem volt kivétel ez alól, ahol a háborús és az azt követő válságos években különleges pénzhelyettesítő eszközök, úgynevezett szükségpénzek – németül “Notgeld” – kerültek forgalomba. Ezen belül külön csoportot alkot a…
A francia forradalom nemcsak a trónokat döntötte meg, hanem a pénzt is új alapokra helyezte. A királyok aranypénzeit a szabadság rézpénzei, az államosított egyházi földek fedezete mellett kibocsátott assignat-ok, valamint a helyi közösségek által terjesztett „bizalomjegyek” váltották fel. Ez az időszak a gazdasági kísérletezés, az…
A II. világháború európai történései mély és tragikus hatást gyakoroltak a lakosság életére. Bár Magyarországot a háborús események csupán mintegy nyolc hónapig érintették, a pusztítás és az emberveszteség rendkívül súlyos volt. A „felszabadító” szovjet csapatok 1944 szeptemberében érték el Magyarországot, először a visszacsatolt Kárpátalján, majd…
