Az ebben a kategóriában található bejegyzésekben találkozhatunk valamilyen ritkábban használt fogalommal ( vagy több fogalommal ), és nem csak a numizmatika témakörből, amelyet az adott cikk bemutat, definiál, meghatároz. Illetve van, amikor a teljes tartalom az adott fogalom bemutatásáról szól.
Az emberiség történetét mindig is az ismeretlen meghódításának vágya hajtotta – a felfedezők a tengereket szelték, a hegymászók új csúcsokat ostromoltak, az űrhajósok pedig kiléptek a világűrbe. Napjainkban azonban egyre komolyabban vetődik fel egy minden eddiginél merészebb gondolat: mi lenne, ha a Marsból új, második…
A világ leghosszabb, dokumentált vastapsa 80 percen át tartott! Képzelj el 101 meghajlást, 80 perces álló tapsvihart és újabb ráadásokat, egymás után! Ez pontosan az, amit a világhírű tenor, Plácido Domingo ( és a társulata ) kapott, amikor Othello szerepében, a velencei mórként lépett színpadra…
A “seigniorage”, magyarul pénzverési haszon, eredetileg azt a nyereséget jelenti, amelyet egy uralkodó vagy állam a pénz kibocsátásán keresztül szerez. A fogalom gyökere a francia seigneur ( hűbérúr ) szó, utalva arra, hogy a középkorban a pénzverés joga gyakran a helyi földesurat illette meg. E…
A világ valutáinak rövidítései többnyire könnyen megfejthetők: az ország nevéből és a pénznem elnevezéséből származnak. Mégis, a svájci frank esetében sokakat meglephet a „CHF” kód – hiszen sem a „Switzerland”, sem a „Franc” kezdőbetűje nem szerepel benne. A magyarázat mélyebb történelmi és nyelvi gyökerekre vezethető…
Amikor egy muszlim ország – például Marokkó – 18–19. századi érméin hatágú csillag tűnik fel, sokakban azonnal kérdések merülnek fel: „Hogyan kerülhet egy Dávid-csillag egy iszlám állam pénzérméjére?” A mai szemmel nézve ez meglepő lehet, hiszen a hatágú csillagot elsősorban zsidó vallási szimbólumként és Izrael…
Az első világháború mélyrehatóan megrázta Európa gazdaságát, különösen a pénzügyi rendszereket. A Német Birodalom sem volt kivétel ez alól, ahol a háborús és az azt követő válságos években különleges pénzhelyettesítő eszközök, úgynevezett szükségpénzek – németül “Notgeld” – kerültek forgalomba. Ezen belül külön csoportot alkot a…
A világgazdaság alakulását évtizedek óta meghatározzák a nemzetközi kereskedelmi viszonyok. A történelem során a vámháborúk – azaz a kereskedelmi akadályok kölcsönös emelése – szinte mindig gazdasági visszaeséshez vezettek. A jelenlegi amerikai-kínai konfliktus különösen tanulságos: példátlan pontossággal figyelhetjük meg, hogyan válik a protekcionizmus a globális növekedés…
A NEP, vagyis az Új Gazdaságpolitika időszakában, amikor a gazdaság és a kereskedelem újraéledt a háborús kommunizmus romjai után, a Szovjetunió Állami Bankja az új gazdasági rend jegyében különösen kis címletű érméket is kibocsátott – köztük a fél kopejkás pénzt. Ez a kis érme jól…
A francia forradalom nemcsak a trónokat döntötte meg, hanem a pénzt is új alapokra helyezte. A királyok aranypénzeit a szabadság rézpénzei, az államosított egyházi földek fedezete mellett kibocsátott assignat-ok, valamint a helyi közösségek által terjesztett „bizalomjegyek” váltották fel. Ez az időszak a gazdasági kísérletezés, az…
A pótló bankjegy ( cserebankjegy ), közismertebb nevén „csillagjegyes bankjegy” egy olyan bankjegy, amelyet hibás példányok helyettesítésére nyomtatnak. Ez a gyakorlat lehetővé teszi a kormányok és monetáris hatóságok számára, hogy pontosan nyomon követhessék a nyomtatott bankjegyek számát. Mivel két azonos sorozatszámú bankjegy nem létezhet, a…
