Mi a különbség a szükségpénz ( notgeld ) és a háborús pénz ( kriegsgeld ) között?

Az első világháború mélyrehatóan megrázta Európa gazdaságát, különösen a pénzügyi rendszereket. A Német Birodalom sem volt kivétel ez alól, ahol a háborús és az azt követő válságos években különleges pénzhelyettesítő eszközök, úgynevezett szükségpénzek – németül “Notgeld” – kerültek forgalomba. Ezen belül külön csoportot alkot a “Kriegsgeld”, azaz a „háborús pénz”, amelyet kifejezetten a világháború alatt bocsátottak ki. A különbségek megértése azonban nem is olyan egyszerű 🙂

A pénzválság okai: infláció, fémhiány és háborús gazdaság ( A Notgeld megjelenése és anyagai )

Németország az első világháború költségeit szinte teljes egészében hitelből fedezte, abban a reményben, hogy egy győzelem esetén a vesztesektől kártérítést követelhet, mint ahogy az 1870–71-es porosz–francia háború után sikerült is 5 milliárd frankot behajtani Franciaországon. Azonban az 1917-es amerikai hadba lépés, valamint a keleti fronton elért sikerek késői hatása ( mint a breszt-litovszki béke ) már nem tudta megfordítani a háború menetét. A háborús gazdaság masszív inflációt gerjesztett: a megnövekedett kereslet az áruk és a munkaerő iránt az árak emelkedéséhez vezetett. Noha Németország formálisan az aranystandardot követte 1873-tól kezdve, a forgalomban lévő aprópénzek többsége ezüstből készült. 1914 júliusában felfüggesztették a márkák aranyra válthatóságát, és az arany eltűnésével az ezüst ára is meredeken nőtt – az ezüstpénzeket az emberek elrejtették vagy beolvasztották ( Gresham-törvény alapján ), és emiatt kritikus aprópénzhiány lépett fel. A helyi hatóságok nem várhatták meg Berlin lépését – szükségmegoldásként helyi pénzeket kezdtek kibocsátani. Ezek gyakran vasból vagy cinkből készültek, mivel a réz és a nikkel stratégiai fontosságú hadianyag volt. A cink különösen hajlamos a korrodálódásra, ezért az ilyen darabok gyakran rossz állapotban maradtak fenn. Egyes helyeken egészen különleges anyagokat is használtak: porcelánt, préselt szénport, kartont, bőrt. A kibocsátások rendkívül változatosak voltak – nemcsak címleteikben és anyagaikban, hanem díszítésükben is. A motívumok gyakran helyi nevezetességeket, történelmi jeleneteket vagy szatirikus politikai üzeneteket ábrázoltak, amiért a Notgeld mára fontos kulturális-történeti forrásnak számít.

A Notgeld

A Notgeld ( németül: „vészpénz” vagy „szükségpénz” ) olyan pénz, amelyet valamely intézmény bocsátott ki gazdasági vagy politikai válság idején. Az ilyen kibocsátó intézmények jellemzően nem rendelkeztek a központi kormány hivatalos felhatalmazásával. A Notgeld megjelenésének legfőbb oka az volt, hogy a központi bank által előállított állami pénz mennyisége nem volt elegendő a gazdasági igények kielégítésére. A Notgeld kifejezés különösen azokra a pénzekre utal, amelyeket Németországban és Ausztriában bocsátottak ki az első világháború idején, illetve a két világháború közötti időszakban. Kibocsátóként szerepelhettek takarékpénztárak, városi vagy községi önkormányzatok, magán- vagy állami vállalatok is. A legtöbb kibocsátás tartalmazott egy lejárati dátumot, amely után a pénz érvényét vesztette; ha nem szerepelt rajta dátum, akkor az érvényességi időt a helyi újságokban vagy a kibocsátás helyén közölték. A Notgeld leggyakrabban papírpénz ( bankjegy ) formájában jelent meg, de előfordult más anyagból készült változat is: érmék, bőr, selyem, vászon, fa, bélyegek, alufólia, szén vagy porcelán. Ismert olyan eset is, amikor elemi ként vagy újrahasznosított papírt, kartont – például használt játékkártyákat – használtak pénzként. Az ilyen játékkártyából készült darabok rendkívül ritkák, és “Spielkarten” néven ismertek ( a német szó jelentése: „játékkártyák” ). A Notgeld egy adott régióban vagy közösségen belül kölcsönösen elfogadott fizetőeszköz volt, de előfordult, hogy messzebbre is eljutottak ezek a darabok. Bizonyos Notgeld-típusokat inkább helyi utalványként ( scrip ) lehet értelmezni, amelyek csak meghatározott üzletekben voltak beválthatók. Azonban mivel a kibocsátók száma Németország-szerte óriási volt – önkormányzatok, vállalkozások, magánszemélyek egyaránt adtak ki ilyen pénzeket –, a kategóriák elmosódtak. A gyűjtők ezért inkább földrajzi terület vagy időszak szerint rendszerezik őket, nem pedig kibocsátó szerint. Fontos megkülönböztetni a Notgeldet az elfoglalási pénztől ( például a japán megszállási pénztől ), amelyet háború idején egy megszálló hadsereg bocsátott ki.

5 millió márka, Poessneck, Németország, 1923 | NCC 2022.25.1

Kapcsolódó tartalmak

A nem hivatalos notgeld hamisítvány, amire ráírták, hogy hamisítvány 🙂 ( “vicc pénz” Németországból, 1921 )

Egy kevésbé ismert ritka notgeld, alumíniumfóliából. ( A Lautawerk márkák, 1922 )

Meglepődsz majd, ha megtudod milyen anyagból készült ez a notgeld!

Berlin kerületei az 1921-es városi pénztári jegyeken ( 50 pfennige, Berlin, Németország, 1921 )

Propaganda-szükségpénz kemény politikai üzenetekkel ( Németország, Bielefeld, 1 “Aranymárka”, 1923 )

A Kriegs­geld

A kriegs­geld ( többes számban: kriegsgelder ) történelmi kifejezés, amely olyan pénzre utal, amelyet háborús célokra szántak vagy ilyen célokra fizettek ki. Tágabb értelemben minden olyan, háborús időkben vert pénzt ide sorolunk, amely eltért a megszokott pénzektől minőségében, formájában, veretképében vagy feliratában. Ebbe a kategóriába tartoznak például az ostrompénzek, a hadipénzek ( ún. klippák ), a szükségpénzek, vagy például a „görtzi szükségtallérok” – ezek svéd rézpénzek voltak, amelyeket XII. Károly király veretett 1715 és 1719 között. Szűkebb értelemben kriegs­geldnek azokat az érméket nevezzük, amelyek ugyanazt a címletet és külalakot viselték, mint a békeidőbeli pénzek, de olcsóbb fémérték ( ún. gyengébb pénzláb ) alapján készültek. Például az első makedón–római háború idején is vertek olyan háborús pénzt, amellyel a zsoldosokat és a segédcsapatokat fizették: ezek könnyebb súlyú drachmák voltak, tehát kevesebb ezüstöt tartalmaztak, de az eredeti névértéket továbbra is ráírták.

Rheinvidéki tartomány, 10 pfennig, 1919 – Neuwied város ( helyi kibocsátás ) ( A kép forrása: ma-shops.de )

A 16. században a katonák zsoldját gyakran ún. hadipénzzel vagy ostromérmékkel fizették ki – ezek néha teljes értékű fémből készültek ( például a klippák ), de legtöbbször jelentősen alulértékelt fémből: például a svéd görtzi szükségtallérok ezüst helyett rézből készültek, vagy éppen rejtetten értéktelenítették el őket, mint a porosz Ephraimiten esetében.  Az első világháború alatt a Német Birodalom kriegs­geldje például nikkel helyett cinkből készült. A történelmi kriegs­geld három fő típusa: az ostrompénz, a hadjárati pénz, és a forradalmi pénz. Ezekhez hasonló jelenség volt a szűkebb értelemben vett szükségpénz ( Notgeld ) is, amelyet nem katonai vagy politikai, hanem elsősorban gazdasági vészhelyzet miatt bocsátottak ki – ugyanúgy ideiglenes megoldásként, a hivatalos pénzforgalom pótlására.

Megszállási pénzek – másik formája a szükségpénznek

Egy másik, ritkább típust képviselnek az ún. megszállási pénzek, amelyeket Németország a megszállt keleti területeken – Lengyelországban, Litvániában, Északnyugat-Oroszországban – bocsátott ki. Ezek nem helyi hatóságok, hanem katonai közigazgatás alatt kerültek forgalomba. Egy példa:

Oroszország, 1 kopek, 1916 – Német megszállás alatti kibocsátás ( I. világháború ) ( A kép forrása: katzauction.com )

A háború utáni zűrzavar és a hiperinfláció előzményei

A háború vége nem hozott azonnali stabilizációt. Az ezüst ára 1920-ra több mint kétszeresére nőtt ( 0,55 dollárról 1,32 dollár/uncia ), így az ezüstpénzek továbbra is értékesebbek voltak beolvasztva, mint névértéken. Eközben a Versailles-i békeszerződés szigorú jóvátételi kötelezettségeket rótt Németországra, amelyek súlyos terhet róttak az amúgy is kivérzett gazdaságra. A szükségpénz-kibocsátás tehát tovább folytatódott a békeévekben is, egészen a híres 1921–23-as hiperinflációig.

---

Nézzük meg a “különbségeket”

Nem minden Notgeld háborús eredetű – tehát nem minden Notgeld = Kriegsgeld!

A Notgeld gyűjtőfogalom, amely bármilyen gazdasági vagy politikai válság idején kiadott szükségpénzt jelent. Ez lehet:

• háborús időszakban ( Kriegsgeld ),

• inflációs válság idején ( pl. 1923 hiperinfláció ),

• gazdasági visszaesés idején,

• pénzhiányos helyzetekben ( pl. az 1920-as évek német városai ),

• vagy akár természetkatasztrófa esetén is.

A Kriegsgeld a Notgeld egyik típusa.

A Kriegsgeld ( szó szerint „háborús pénz” ) olyan Notgeld, amelyet kifejezetten háború idején bocsátottak ki. Nemcsak azért háborús pénz, mert válsághelyzetben készült, hanem mert:

• háborús célokra használták ( pl. katonák fizetése, ostrom alatt álló városban használt pénz ),

• gyakran olcsóbb fémből vagy papírból készült, mint a békebeli pénzek,

• néha hasonló megjelenésű volt, mint a normál pénz, de gyengébb értéktartalmú ( pl. kevesebb nemesfém, silányabb verés ),

• ide tartoznak például az ostrompénzek, tábori klippák, Ephraimiták, stb.

Tehát:

Minden Kriegsgeld egyúttal Notgeld is. De nem minden Notgeld minősül Kriegsgeld-nek.

A megjelenés kérdése:

Előfordulhat, hogy egy háborús pénz ( Kriegsgeld ) külsőre hasonlít a korábbi vagy későbbi rendes pénzveretekre – de attól még Kriegsgeld, mert háborús időben, háborús céllal bocsátották ki, gyakran gyengébb anyagból vagy más értékrend szerint.

---

Egyszerű összehasonlító táblázat a Notgeld és a Kriegsgeld közötti különbségekről:

---

Értékük és gyűjtői jelentőségük

A Notgeld-ek sokáig „filléres emlékek” voltak, de napjainkra jelentős numizmatikai és történeti értékkel bírnak. A gyűjtők számára különösen izgalmas a hatalmas változatosság: egy egész élet is kevés lehet minden típust és variánst felkutatni. Az árak gyakran 1–5 dollár között mozognak, de ritkább darabok vagy jobb állapotú cinkérmék ennél drágábbak is lehetnek.

 

Felhasznált források: 

de.wikipedia.org, Kriegsgeld

en.wikipedia.org, Notgeld

 

A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )