Az Egyesült Államok éppen dollármilliárdokat költött arra, hogy elveszítsen egy háborút, amely gazdagítja az oligarcháit, elszegényíti a lakosságát, szétzilálja szövetségeit, és erősíti ellenségeit. Ennek az önpusztító értelmetlenségnek az igazolására a Fehér Ház Jézusra és népirtásra hivatkozik. Erről ír tanulmányában Timothy Snyder ( Timothy D. Snyder…
Tanulmány
Valóban voltak Hitlernek női ételkóstolói, akik állandó halálfélelemben éltek? Van történelmi alapja a 2025-ben bemutatott The Tasters ( „A kóstolók”, olasz címén: Le assaggiatrici ) című filmnek?
Van valós történelmi alapja a 2025-ben bemutatott The Tasters ( „A kóstolók” ) ( olasz címén: Le assaggiatrici ) filmnek? A kérdés első pillantásra egyszerűnek tűnik, a válasz azonban jóval összetettebb. Silvio Soldini háborús drámája egy olyan történetet mutat be, amely egyszerre tűnik hihetetlennek és hátborzongatóan valóságosnak:…
Megtarthatjuk-e, ha aranyat találunk a Duna partján vagy a Balatonban – vagy az is az államé?
Az arany évezredek óta különleges helyet foglal el az emberiség történetében. Civilizációk emelkedtek fel és omlottak össze miatta, birodalmak gazdagságát alapozták rá, és emberek tízezrei indultak útnak abban a reményben, hogy egyszer rájuk mosolyog a szerencse. Az aranyláz romantikája ma is él: a filmekben poros…
Miközben a fasizmus elleni küzdelem hősének tartják, Indiával kapcsolatban olyan nézeteket képviselt, amelyek a mai értékrend szerint elfogadhatatlanok. Vajon ‘rasszista’ volt-e Winston Churchill?
Winston Churchill alakja a modern történelem egyik legösszetettebb és legvitatottabb öröksége. A második világháború idején a brit ellenállás szimbóluma lett, ugyanakkor birodalmi politikája és különösen Indiához való viszonya máig élénk viták tárgya. Miközben a fasizmus elleni küzdelem hősének tartják, egyre gyakrabban merül fel a kérdés:…
Tényleg mindent szabad volt egy udvari bolondnak? Ki volt az utolsó „hivatalos udvari bolond”, és mikor hunyt el?
„Qui non stultus?” – teszi fel a kérdést Horatius, vagyis: „Ki ne lenne bolond?” Ez a látszólag könnyed, ironikus gondolat jól megragadja azt a különös szerepet, amelyet a történelem során az udvari bolondok betöltöttek. A középkori Anglia udvaraiban ezek az alakok nem pusztán nevettető figurák…
A magyar csapatok inkább fosztogató megszálló erőként viselkedtek, vagy harcoló alakulatként vettek részt a Barbarossa hadműveletben?
A második világháború keleti frontján zajló magyar katonai szerepvállalás a korszak egyik legösszetettebb és mindmáig vitatott fejezete, amelynek megértéséhez nem elegendő pusztán a hadműveletek történetét vizsgálni. A megszálló tevékenység egy olyan rendszert alkotott, amelyben a katonai jelenlét, az ideológiai célok és a megszállt területek civil…
Goebbels: “A propaganda célja nem az, hogy illendő, nemes, gyengéd, vagy mérsékelt legyen, hanem az, hogy sikeres legyen!”
A 1928. január 9-én elhangzott beszéd Joseph Goebbels életművében kiemelkedő jelentőségű, mivel a propaganda természetéről nyújtja leghosszabb és legátfogóbb elemzését korai időpontban. Az előadás Berlinben, a „Hochschule für Politik” keretében zajlott, kizárólag párttagok számára, és egy olyan korszakban született, amikor a náci párt még nem…
500 éve ismerjük Európában, de csak 250 éve merjük megenni! Miért hitték sokáig, hogy a paradicsom mérgező? ( Nem teljesen alaptalanul, hiszen a növény levelei és szára valóban mérgezők )
A paradicsom ma a világ egyik legelterjedtebb és legkedveltebb élelmiszere, mégis meglepően ellentmondásos múlt áll mögötte. Története jól példázza, hogyan alakulhat ki egy növény körül félreértések, félelmek és tévhitek egész sora. Ahogy egy korabeli megfigyelés fogalmazott: „a paradicsom kezdettől fogva igazságtalan hírnevet kapott”. Ez a…
Valóban tejben‑vajban fürödtek az uralkodók ( Kleopátra )? Vagy ez is csak egy legenda?
A „tejben‑vajban fürdik” kifejezés a magyar nyelv egyik legősibb és legkifejezőbb szólása, amely a bőség, a kényeztetés és a kivételezett jólét képét idézi fel. A modern ember számára ez a mondás egyfajta túlzó metafora, ám sokan úgy vélik, hogy valós történelmi gyakorlatra utal, és gyakran…
Az iráni paradoxon: Izrael és az Egyesült Államok éppen azokat az iráni vezetőket ölte meg, akik nem törekedtek atombomba kifejlesztésére, míg az ő helyükre lépők már könnyen lehet, hogy valóban ebbe az irányba indulnak el!
A 2026 februárjában kirobbant amerikai–izraeli–iráni konfliktus gyökeresen átalakította Irán stratégiai gondolkodását, különösen a nukleáris kérdéshez való viszonyát. A háború nem csupán katonai értelemben jelentett fordulópontot, hanem politikai, társadalmi és ideológiai szinten is. Az 2026-os iráni háború során végrehajtott célzott légicsapások – amelyek során az iráni…