A pénz története nemcsak gazdaságtörténet, hanem egyben hatalomtörténet is. Az érméken és bankjegyeken megjelenő portrék mindig arról árulkodnak, hogy egy adott korszakban kit tekintettek legitim vezetőnek, milyen politikai rendszer uralkodott, és milyen értékeket kívántak hangsúlyozni. Már az ókori Hellászban és a Római Birodalomban is tudatos…
Kevés olyan tudományos felismerés született a 20. században, amely annyira mélyen beépült volna a hétköznapi gondolkodásba, mint a stressz fogalma. Ma már természetesnek vesszük, hogy stresszről beszélünk vizsgák előtt, munkahelyi határidők szorításában, konfliktusok idején vagy akár örömteli események küszöbén is. Ennek a szemléletnek a megteremtése…
A piacok jelenleg erőteljes optimizmust tükröznek: a kockázatos eszközök emelkednek, a pesszimisták — a „medvék” — egyre ritkábbak. Az elmúlt hetek eseményei — a Fed‑elnöki jelölés, a nemesfémek heves korrekciója, a tőkeáttétel növekedése — mind figyelmeztetnek, de van egy új, meghatározó tényező is: a közösségi…
A szocialista Magyarország gazdasági rendszere látszólag az egyenlőségről szólt: a hivatalos propaganda szerint minden dolgozó ember egyformán értékes, és senki sem élhetett kirívóan jobban a többieknél. A valóság azonban jóval összetettebb volt. A fizetések közötti különbségek ugyan nem érhették el a kapitalista országokban megszokott szintet,…
A Toxoplasma gondii nevű parazita világszerte több mint kétmilliárd ember agyában van jelen, és sokáig úgy vélték, hogy ez a kórokozó teljesen tétlenül, alvó állapotban húzódik meg a szervezetben. A Kaliforniai Egyetem kutatóinak új eredményei azonban rácáfolnak erre: egerekben még tartós fertőzés után is kimutatható…
Dél-Koreát a 20. század második felében sokáig a gazdasági csodák tankönyvi példájaként emlegették. A valaha szegény, japán gyarmati sorban tengődő ország néhány évtized alatt ipari nagyhatalommá vált, hatalmas hangsúlyt fektetve az oktatásra, az exportorientált gazdaságra és az államilag irányított fejlesztésekre. A „Han folyó csodája” kifejezés…
Hirosima és Nagaszaki atomtámadása a modern történelem egyik legsúlyosabb és legmeghatározóbb eseménye, amely több százezer ember életét követelte, és alapjaiban változtatta meg Japán jövőjét. A közvélemény általában az Egyesült Államokat tekinti az atomfegyverek bevetéséért felelős hatalomnak, és ez alapvetően igaz is. Mégis kevesen tudják, hogy…
Utólag visszatekintve Mao hivatalos indoklása – miszerint pártelnökként, és nem államfőként nem tartotta helyénvalónak, hogy a pénzen szerepeljen, illetve hogy az egyéni teljesítmények dicsőítése nem kívánatos – meglehetősen képmutatónak tűnik, különösen annak fényében, hogy arcképe később szinte minden médiumban mindenütt jelen volt, egyedül a numizmatika…
A 18. század végének Angliája nemcsak háborúk és politikai feszültségek színtere volt, hanem egy különös pénzügyi kísérleté is. A hivatalos aprópénz hiánya olyan súlyos méreteket öltött, hogy a mindennapi kereskedelem szinte működésképtelenné vált. Erre a válságra adott válaszként megszülettek az úgynevezett magántokenek – olyan rézérmék,…
Az ezüst világpiaci árának meredek emelkedése az utóbbi időszakban olyan folyamatokat indított el az Egyesült Államokban, amelyek alapjaiban rengethetik meg a numizmatikai piacot. A gyűjtők és kereskedők évtizedek óta megszokták, hogy bizonyos ezüstérmék – például az 1964-es Roosevelt-dime vagy a 1921-es Morgan-dollár – gyakorlatilag korlátlan…
