Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A nagy gazdasági világválság amely az 1929 októberében a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődött, 1933-ban érte el csúcspontját az USA-ban, de hatásai az 1940-es évekig tartottak. A válság idején a világkereskedelem a felére esett vissza, az ipari termelés drámaian csökkent, bankok és mezőgazdasági ágazatok kerültek válságba, a munkanélküliség pedig rekordmagasságot ért el. 1929 és 1933 között az USA-ban közel 11 ezer bank ment csődbe a 25 ezerből. A válság hatására a társadalmi szokások is megváltoztak; például a cipzár használata terjedt el, mert az emberek nem tudták megengedni maguknak a gombokat. Herbert Hoover elnököt sokan hibáztatták a válságért, ezért a nyomornegyedeket "Hoover-városnak", az ingyenkonyhák ételeit pedig "Hoover-pörköltnek" nevezték. Az emberek a válság idején szinte mindenből levest készítettek, köztük olyan különlegességeket is, mint a perec- vagy kávéleves, sőt, a válságleves is, ami ketchupból és forró vízből állt. A válság leginkább az Appalache-régió hegyvidéki közösségeit sújtotta, ahol sok család annyira elszegényedett, hogy pitypang és szeder lett a fő táplálékforrásuk. Ezzel szemben Joseph Kennedy, John F. Kennedy apja, hatalmas vagyonra tett szert ingatlanügyleteinek köszönhetően, és 1929-től 1935-ig vagyonát 4 millióról 180 millió dollárra növelte. Érdekes módon, a válság alatt, 1930 és 1933 között az amerikai lakosság halandósági rátája csökkent, amit a kutatók a stresszmentesebb életnek tulajdonítanak. Amikor Franklin D. Roosevelt 1933-ban elnök lett, az állam aktívabban beavatkozott a gazdaságba, és a New Deal keretében átfogó közmunkaprogramot indított a munkanélküliség csökkentésére. Csak a Tennessee folyó völgyében folyó munkálatokban 8,5 millióan dolgoztak 1935 és 1943 között.
A billon – az ezüst és az alapfémek különös ötvözete a numizmatikában
Posted in

A billon – az ezüst és az alapfémek különös ötvözete a numizmatikában

A billon a pénzverés történetének egyik különleges anyaga, amely a nemesfémek és a közönséges fémek között helyezkedik el, és amelyet elsősorban érmék, érmek és különböző pénzhelyettesítő eszközök készítésére használtak. Leggyakoribb változata ezüst és réz ötvözete volt, amelyben az ezüst mennyisége általában kisebb részét alkotta az…

Hollandia pénzkibocsátása a második világháború után – A „Lieftinck-tízes” ( „Lieftincktientje” ) és a „pénztisztítás” ( „geldzuivering” ) története
Posted in

Hollandia pénzkibocsátása a második világháború után – A „Lieftinck-tízes” ( „Lieftincktientje” ) és a „pénztisztítás” ( „geldzuivering” ) története

Egy bankjegy általában pénz: fizetőeszköz, amelynek értékét a kibocsátó állam és annak pénzügyi rendszere biztosítja. A történelem során azonban számos olyan bankjegy született, amely ennél sokkal többet hordozott. Egy-egy pénzjegy egy történelmi esemény emlékévé, nemzeti jelképévé vagy akár egy egész korszak lezárásának szimbólumává válhat. Különösen…

Az Ostland textilipari pontérték-jegyei – A német megszállás különleges ellátási utalványai
Posted in

Az Ostland textilipari pontérték-jegyei – A német megszállás különleges ellátási utalványai

A második világháború során a náci Németország nemcsak katonailag, hanem gazdaságilag is teljes mértékben ki kívánta használni a megszállt területek erőforrásait. A Baltikum – Észtország, Lettország és Litvánia –, valamint Fehéroroszország nyugati része 1941 nyarán került német megszállás alá, majd hamarosan létrehozták a Reichskommissariat Ostland…

Miért hívjuk anonim – vagy néma – dénároknak a XII. századi magyar pénzeket?
Posted in

Miért hívjuk anonim – vagy néma – dénároknak a XII. századi magyar pénzeket?

A magyar középkori pénzverés történetében kevés olyan érmetípus létezik, amely annyi kérdést vet fel a numizmatikusok számára, mint az úgynevezett anonim, vagy más néven néma dénár. Ezek az apró ezüstpénzek az Árpád-ház uralkodása alatt, elsősorban a XII. században készültek, és különlegességük nem ritkaságukban, hanem éppen…

Amikor az Afrika-hadtest “magára maradt”, a pénzhiány miatt még a Mária Terézia-tallért is elfogadták hivatalos fizetőeszközként
Posted in

Amikor az Afrika-hadtest “magára maradt”, a pénzhiány miatt még a Mária Terézia-tallért is elfogadták hivatalos fizetőeszközként

Amikor Benito Mussolini 1940. június 10-én hadat üzent Nagy-Britanniának és Franciaországnak, döntését cinikus kijelentéssel indokolta: mindössze „néhány százezer halottra” van szüksége ahhoz, hogy Olaszország a győztesek oldalán foglalhasson helyet a béketárgyalásokon. Franciaország ekkor már az összeomlás szélén állt, Mussolini pedig úgy vélte, hogy Nagy-Britannia is…

Hogyan lett halászfalvakból a világ legelismertebb fizetőeszközeit kibocsátó Velence? – Velence pénztörténete és a világ legmegbecsültebb pénzei
Posted in

Hogyan lett halászfalvakból a világ legelismertebb fizetőeszközeit kibocsátó Velence? – Velence pénztörténete és a világ legmegbecsültebb pénzei

Kevés város létezik a világon, amelyet annyi legenda, történelmi emlék és különleges hangulat övez, mint Velencét. A lagúnákra épült város eredete máig nem teljesen ismert. A hagyomány szerint alapítását 421. március 25-éhez, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéhez kötik, amikor felszentelték az első templomot, a San Giacomo-templomot. Bár…

A Német Új-Guinea-i márka története – egy rövid életű gyarmati pénzrendszer a Csendes-óceánon
Posted in

A Német Új-Guinea-i márka története – egy rövid életű gyarmati pénzrendszer a Csendes-óceánon

A pénztörténet egyik különleges fejezete a Német Új-Guinea-i márka története, amely egy távoli, trópusi gyarmat gazdasági és politikai viszonyait tükrözi a 19–20. század fordulóján. Ez a pénznem a Német Birodalom egyik legkevésbé ismert gyarmati területén jelent meg, ahol az európai hatalmi politika, a kereskedelmi érdekek…

A dán katonai belső fizetőjegyek története az első világháború idején – amelyet később az amerikai hadsereg is “lemásolt” a második világháborúban
Posted in

A dán katonai belső fizetőjegyek története az első világháború idején – amelyet később az amerikai hadsereg is “lemásolt” a második világháborúban

A 20. század elején Európa számos országában jelentek meg olyan helyettesítő fizetőeszközök, amelyek nem számítottak hivatalos törvényes fizetőeszköznek, mégis fontos szerepet töltöttek be zárt intézményekben, katonai létesítményekben és táborokban. Ezeket a pénzeket gyakran chit, token, utalvány, vagy szükségpénz néven említik. Dániában 1910 és 1926 között…

Az aranysorozat, amit szinte mindenki ismer: a „Marianne és a kakas”
Posted in

Az aranysorozat, amit szinte mindenki ismer: a „Marianne és a kakas”

A 19–20. század fordulójának Franciaországa nem csupán politikai és társadalmi átalakulások időszaka volt, hanem a pénzverés történetében is egy különösen gazdag és jelképekben bővelkedő korszakot hozott. Ennek az időszaknak egyik legszebb és legikonikusabb numizmatikai emléke a Marianne–Coq ( „Marianne és a kakas” ) aranypénzsorozat, amely…