A billon a pénzverés történetének egyik különleges anyaga, amely a nemesfémek és a közönséges fémek között helyezkedik el, és amelyet elsősorban érmék, érmek és különböző pénzhelyettesítő eszközök készítésére használtak. Leggyakoribb változata ezüst és réz ötvözete volt, amelyben az ezüst mennyisége általában kisebb részét alkotta az…
Pénztörténet
A pénz kialakulásának, fejlődésének és társadalmi szerepének története az őskortól napjainkig. A cserekereskedelemtől a modern pénzrendszerekig terjedő folyamatok vizsgálata, beleértve a gazdaságtörténeti, politikai és kulturális összefüggéseket is. Egyedi „pénztörténetek”, különböző országok pénzrendszereinek alakulása, valamint a világ különböző kultúráinak pénzhasználati szokásai és sajátosságai is a vizsgálat részét képezik.
Hollandia pénzkibocsátása a második világháború után – A „Lieftinck-tízes” ( „Lieftincktientje” ) és a „pénztisztítás” ( „geldzuivering” ) története
Egy bankjegy általában pénz: fizetőeszköz, amelynek értékét a kibocsátó állam és annak pénzügyi rendszere biztosítja. A történelem során azonban számos olyan bankjegy született, amely ennél sokkal többet hordozott. Egy-egy pénzjegy egy történelmi esemény emlékévé, nemzeti jelképévé vagy akár egy egész korszak lezárásának szimbólumává válhat. Különösen…
Az Ostland textilipari pontérték-jegyei – A német megszállás különleges ellátási utalványai
A második világháború során a náci Németország nemcsak katonailag, hanem gazdaságilag is teljes mértékben ki kívánta használni a megszállt területek erőforrásait. A Baltikum – Észtország, Lettország és Litvánia –, valamint Fehéroroszország nyugati része 1941 nyarán került német megszállás alá, majd hamarosan létrehozták a Reichskommissariat Ostland…
Miért hívjuk anonim – vagy néma – dénároknak a XII. századi magyar pénzeket?
A magyar középkori pénzverés történetében kevés olyan érmetípus létezik, amely annyi kérdést vet fel a numizmatikusok számára, mint az úgynevezett anonim, vagy más néven néma dénár. Ezek az apró ezüstpénzek az Árpád-ház uralkodása alatt, elsősorban a XII. században készültek, és különlegességük nem ritkaságukban, hanem éppen…
Amikor az Afrika-hadtest “magára maradt”, a pénzhiány miatt még a Mária Terézia-tallért is elfogadták hivatalos fizetőeszközként
Amikor Benito Mussolini 1940. június 10-én hadat üzent Nagy-Britanniának és Franciaországnak, döntését cinikus kijelentéssel indokolta: mindössze „néhány százezer halottra” van szüksége ahhoz, hogy Olaszország a győztesek oldalán foglalhasson helyet a béketárgyalásokon. Franciaország ekkor már az összeomlás szélén állt, Mussolini pedig úgy vélte, hogy Nagy-Britannia is…
Hogyan lett halászfalvakból a világ legelismertebb fizetőeszközeit kibocsátó Velence? – Velence pénztörténete és a világ legmegbecsültebb pénzei
Kevés város létezik a világon, amelyet annyi legenda, történelmi emlék és különleges hangulat övez, mint Velencét. A lagúnákra épült város eredete máig nem teljesen ismert. A hagyomány szerint alapítását 421. március 25-éhez, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéhez kötik, amikor felszentelték az első templomot, a San Giacomo-templomot. Bár…
A Német Új-Guinea-i márka története – egy rövid életű gyarmati pénzrendszer a Csendes-óceánon
A pénztörténet egyik különleges fejezete a Német Új-Guinea-i márka története, amely egy távoli, trópusi gyarmat gazdasági és politikai viszonyait tükrözi a 19–20. század fordulóján. Ez a pénznem a Német Birodalom egyik legkevésbé ismert gyarmati területén jelent meg, ahol az európai hatalmi politika, a kereskedelmi érdekek…
Egy kevéssé ismert japán ezüstpénz története: a mameita gin, vagyis a „babezüst”
A japán pénztörténet egyik különleges és kevéssé ismert fejezete a mameita gin, vagyis a „babtányér? ezüst” ( mame ( 豆 ) = bab, / ita ( 板 ) = lemez, lap, tábla, / gin ( 銀 ) = ezüst ) néven ismert apró ezüstpénzek története. Ezek a jellegzetes formájú…
A dán katonai belső fizetőjegyek története az első világháború idején – amelyet később az amerikai hadsereg is “lemásolt” a második világháborúban
A 20. század elején Európa számos országában jelentek meg olyan helyettesítő fizetőeszközök, amelyek nem számítottak hivatalos törvényes fizetőeszköznek, mégis fontos szerepet töltöttek be zárt intézményekben, katonai létesítményekben és táborokban. Ezeket a pénzeket gyakran chit, token, utalvány, vagy szükségpénz néven említik. Dániában 1910 és 1926 között…
Az aranysorozat, amit szinte mindenki ismer: a „Marianne és a kakas”
A 19–20. század fordulójának Franciaországa nem csupán politikai és társadalmi átalakulások időszaka volt, hanem a pénzverés történetében is egy különösen gazdag és jelképekben bővelkedő korszakot hozott. Ennek az időszaknak egyik legszebb és legikonikusabb numizmatikai emléke a Marianne–Coq ( „Marianne és a kakas” ) aranypénzsorozat, amely…