Az amerikai pénz története 1776-ban kezdődött, amikor a tizenhárom brit gyarmat kikiáltotta függetlenségét. A korai bankjegyek azonban aligha emlékeztettek a ma ismert dollárra – sőt, sok esetben még csak nem is dollárnak hívták őket. Egyes államok, például Virginia, saját fontbankjegyeket bocsátottak ki. Ma nehéz elképzelni,…
Pénztörténet
A megszállási pénz, amely „túlélte” ugyan az első világháborút, mégsem nevezhetjük sikeresnek! ( A „keleti német haderő főparancsnokságának” érméi és bankjegyei, 1916 )
Az Ober Ost kifejezés az első világháború idején született német katonai fogalom. A név az Oberbefehlshaber der gesamten Deutschen Streitkräfte im Osten rövidítése, amely magyarul nagyjából ezt jelenti: „a keleti német haderő főparancsnoka”. A gyakorlatban azonban nem csupán egy rangot takart, hanem egy sajátos katonai…
A Szent Ilona-font története ( A pénz, amit csak a “világ végén” fogadnak el )
A Szent Ilona-font ( Saint Helena pound, SHP ) a Déli-Atlanti-óceánban található brit tengerentúli területek – Szent Ilona és Ascension-sziget – hivatalos pénznemeként tartják számon. Bár Tristan da Cunha is e közigazgatási egységhez tartozik, ott hivatalosan a brit font sterling ( GBP ) maradt a…
A vallás és a háborúk hívták életre az első bankokat, de amikor az emberek rájöttek, hogy nyereséget is termelhetnek velük, megszületett a bankrendszer – és úgy tűnik, örökre velünk marad!
Ha a pénzügyi világ gyökereit keressük, nem a középkori itáliai városokban vagy a modern tőzsdékben kell kutatnunk, hanem vissza kell utaznunk az időben az ókori Görögország és Róma világába. A mai bankrendszer alapelvei – a betétkezelés, a hitelnyújtás, a kamat, sőt a központi kincstár fogalma…
Mit ért egy penny a középkori Angliában?
A középkori Anglia pénzrendszere meglehetősen bonyolult volt. A font sterling 20 shillinget ért, egy shilling pedig 12 pennyt, így egy font 240 pennynek felelt meg. A „d” betűt a penny jelölésére használták, a latin denarius ( érme ) szóból eredően. Emiatt a korabeli pénzértékeket gyakran…
Amikor a király több pénzt akart verni kevesebb nemesfém felhasználásával, a csalás azonban kiderült, mert az érmék „orráról” lekopott a réteg, és előbukkant a réz! ( A „Rézorrú” érmék rövid története )
VIII. Henrik Anglia egyik legismertebb, ugyanakkor legvitatottabb uralkodója volt – és ez nemcsak magánéletére, hanem pénzérméire is igaz. A király fényűző udvari életmódja, valamint a Franciaország és Skócia elleni háborúk fenntartása súlyos terhet rótt az angol kincstárra. Az ország pénzügyi helyzete annyira megromlott, hogy 1544-ben…
Mi is az az elektrum, és miért készítettek belőle érméket az ókori népek? ( És miért hagyták abba? )
Az elektrum a természetben is előforduló arany–ezüst ötvözet. Azok, akik a ’80-as évek elején a Dungeons and Dragons szerepjátékon nőttek fel, valószínűleg már találkoztak a nevével – az elektrumérme ugyanis a játékos kézikönyvben is szerepelt, értéke a fele volt egy aranyérmének. A szó hangzása alapján…
Mi az a Nummus?
A nummus ( többes számban: nummi ) szó a dorikus görög noummos ( νοῦμμος ), illetve a klasszikus görög nómos ( νόμος – „törvény, szokás” ) kifejezésből ered. Eredetileg Dél-Itália görög nyelvű területein használták egy meghatározott éremtípus megnevezésére, de később a rómaiak átvették, és fokozatosan általános…
Az arany mohur története és szerepe Indiában
Az arany mohurokat először az 1500-as évek közepén vezették be Indiában azzal a céllal, hogy a különböző törzseket egyetlen pénznem alá egyesítsék, elősegítve a kereskedelmet és a békét. Bár Sér Sáh Szúri uralkodása, mint indiai uralkodó ( Hindusztán szultánja ), rövid ideig tartott – mindössze öt évig…
„Egy kopejkát sem ér” – tartja a mondás. De vajon miért mondják sok országban így, ha valamit értéktelennek tartanak?
A kopejka a mai napig forgalomban lévő legkisebb orosz pénzegység. Egy kopejka a rubel századrészének felel meg, és mivel jelenleg egy rubel körülbelül 0,011 eurót ér, a mondás, miszerint „ez egy kopejkát sem ér”, ma is teljesen helytálló. Ugyanakkor bizonyos kopejkák komoly értéket képviselhetnek a…