Ma már annyira hétköznapi az alumínium jelenléte, hogy sokan meg sem állnának mellette egy érmekiállításon – sőt, a legtöbben talán el sem tudják képzelni, hogy valaha ez a könnyűfém drágább volt, mint az arany. Pedig így volt. Az 1800-as évek első felében az alumíniumot Európában…
Pénztörténet
Kabócaformájú bronztárgyak ( “kabóca-pénz” ) az ókori Kínából – pénz, dísz vagy rituális eszköz?
Az ókori kínai bronzművesség egyik különleges és máig vitatott darabja az úgynevezett „kabóca-pénz”. Ezek a tárgyak kabóca formájú, apró bronzöntvények, melyeket főként a Zhou-dinasztia ( i. e. 1122–255 ) idejéből ismerünk. Bár funkciójuk máig nem egyértelmű, a kutatók többféle magyarázattal is előálltak: egyesek pénzként azonosítják…
Különleges megoldás született arra az esetre, ha Japán megszállná Hawaiit: az amerikai kormány így azonnal felismerhetné és érvényteleníthetné a szigeten használt pénzt, amely ezáltal teljesen értéktelenné válna a megszálló japán erők számára. ( „HAWAII-bankjegyek”, második világháború )
A második világháború nemcsak a frontvonalakon, hanem a gazdasági és pénzügyi rendszerek mélyén is forradalmi változásokat hozott. Az Egyesült Államok 1942 elején például különleges papírpénz-sorozatot vezetett be Hawaii számára – vészhelyzeti megoldásként, amelynek célja az volt, hogy egy esetleges japán invázió esetén az amerikai kormány…
Mexikó volt az első a világon, amely befektetési célú, címlet nélküli ezüstérmét bocsátott ki
Mexikó évszázadok óta az ezüstbányászat és az ezüstérme-verés egyik legjelentősebb központja a világon. Az Új-Spanyolország néven ismert spanyol gyarmat 1521-es meghódítása után a spanyol korona hamar felismerte a terület bányakincseiben rejlő hatalmas lehetőséget. Már 1535-ben létrehozták a Casa de Moneda de México-t, az amerikai kontinens…
Külföldi turistáknak szánt kubai érmék ( és “bankjegyek” ), melyek verésébe Csehszlovákia is besegített ( INTUR-pénzverés )
A jelen tanulmány ( Dialnet-CubasINTURCoinage-8632926 ) célja, hogy részletesen bemutasson egy különleges kubai érmecsoportot, amelyet a 20. század utolsó két évtizedében használtak a szigetországban. Ezeket az érméket a Kubai Turisztikai Intézet ( Instituto de Turismo de Cuba, röviden INTUR ) nevében bocsátották ki – ez az állami szerv…
Szükségpénzek vérrel szennyezett harctéri töltényhüvelyekből ( Kolumbia, 1902 )
Kolumbia történetének egyik leghosszabb és legvéresebb konfliktusa az úgynevezett „Ezer napos háború” volt. A harcok 1899. október 17-én kezdődtek, és 1902. november 21-én értek véget a „Wisconsin-i Egyezménnyel”, amelyet a felek egy azonos nevű hajón írtak alá. 1902. július 19-i rendelete értelmében Ramón González Valencia…
Miért cserélték le a SWAZILAND feliratot ESWATINI-re egy afrikai ország pénzein 2018-ban?
2018. április 19-én olyasmi történt, ami ritka a modern világban: egy ország nevet változtatott. A Szváziföld ( Swaziland ) neve Eswatini lett, ami azt jelenti: „a szvázi nép otthona”. Vagyis lényegében ugyanazt jelenti, mint korábban, de immár az őslakosok nyelvén, nem pedig angolul, ahogy azt…
A szigetcsoport, ahol csupán egyetlen évjáratú “saját” érme volt forgalomban. ( Saint-Pierre és Miquelon pénztörténete )
Új-Fundlandtól délre, az Atlanti-óceánban található egy apró szigetcsoport. Az, hogy egykor Franciaországhoz tartozott, nem számít különlegességnek a térségben. Ami viszont rendhagyó, hogy ezek a szigetek ma is Franciaország tengerentúli területei, így Saint-Pierre és Miquelon Észak-Amerika utolsó megmaradt „Új-Franciaországához” tartozó darabja, amely továbbra is francia fennhatóság…
Az utolsó aranypénzek az Orosz Birodalomban! ( II. Miklós cár aranyrubeljei, 1897-1911 )
A 19. század vége az Orosz Birodalomban jelentős gazdasági és pénzügyi átalakulások időszaka volt. A nemzetközi kereskedelem és tőkepiacok fejlődése egyre sürgetőbbé tette a rubel stabilitásának megteremtését. Miközben Európa legtöbb nagyhatalma már áttért az aranyalapú pénzrendszerre, Oroszország hosszú ideig ingadozó értékű, részben fedezetlen papírpénzzel működött,…
Miért szerepelhet egy muszlim ország érméjén Dávid-csillag? A jelkép, ami nem csak a zsidóké, hanem mágikus és uralkodói jelkép is egyben!
Amikor egy muszlim ország – például Marokkó – 18–19. századi érméin hatágú csillag tűnik fel, sokakban azonnal kérdések merülnek fel: „Hogyan kerülhet egy Dávid-csillag egy iszlám állam pénzérméjére?” A mai szemmel nézve ez meglepő lehet, hiszen a hatágú csillagot elsősorban zsidó vallási szimbólumként és Izrael…