Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Évszázadokra feledésbe merült középkori falu nyomaira bukkantak egy németországi szántóföld alatt
Posted in

Évszázadokra feledésbe merült középkori falu nyomaira bukkantak egy németországi szántóföld alatt

A Vesztfália–Lippei Regionális Szövetség ( LWL ) régészeinek felügyelete mellett dolgozó ásatócsoport egy középkori település maradványait tárta fel Borgentreichtől délnyugatra, a Höxter járás területén. A kutatók egykori faházak nyomait, valamint a 10–11. századból származó kerámiatöredékeket találtak, de előkerült egy pince masszív kőalapozása is. A kutatók…

Tényleg mindent szabad volt egy udvari bolondnak? Ki volt az utolsó „hivatalos udvari bolond”, és mikor hunyt el?
Posted in

Tényleg mindent szabad volt egy udvari bolondnak? Ki volt az utolsó „hivatalos udvari bolond”, és mikor hunyt el?

„Qui non stultus?” – teszi fel a kérdést Horatius, vagyis: „Ki ne lenne bolond?” Ez a látszólag könnyed, ironikus gondolat jól megragadja azt a különös szerepet, amelyet a történelem során az udvari bolondok betöltöttek. A középkori Anglia udvaraiban ezek az alakok nem pusztán nevettető figurák…

A középkori magyar pénzverés egyik legtöbbet vitatott és kutatott érméi: III. Béla „tálka-” és „kufikus” rézpénzei – miért hajlítottak, és miért értelmetlenek az írásjelek?
Posted in

A középkori magyar pénzverés egyik legtöbbet vitatott és kutatott érméi: III. Béla „tálka-” és „kufikus” rézpénzei – miért hajlítottak, és miért értelmetlenek az írásjelek?

A pénz története szorosan összefonódik az emberi társadalmak fejlődésével: az őskori cserekereskedelemtől kezdve az értékmérőként szolgáló különleges tárgyakon át az ókori fémérmékig hosszú út vezetett. A középkori Európában – így a Magyar Királyságban is – a pénzverés alapját elsősorban a nemesfémek, főként az ezüst képezték.…

Tudtad, hogy olykor a keresztes lovagok megették legyőzött muszlim ellenfeleiket?
Posted in

Tudtad, hogy olykor a keresztes lovagok megették legyőzött muszlim ellenfeleiket?

A keresztes háborúk története tele van brutalitással, vallási fanatizmussal és olyan eseményekkel, amelyek még a középkor kegyetlen mércéjével mérve is sokkolóak. Ezek közül az egyik legmegdöbbentőbb vád az, hogy egyes keresztes katonák emberhúst fogyasztottak. A kérdés régóta foglalkoztatja a történészeket: valóban megtörtént-e a kannibalizmus, és…

Vajon elárulta vagy „csak” feláldozta a pápa a templomosokat?
Posted in

Vajon elárulta vagy „csak” feláldozta a pápa a templomosokat?

A középkori történelem egyik legismertebb és legtöbbet vitatott eseménye a Jeruzsálemi Templom Lovagrendjének pusztulása. A hagyományos magyarázat szerint a történet egyszerű: Franciaország királya, IV. Fülöp ( ismert történelmi ragadványnevén: Szép Fülöp, franciául: Philippe le Bel , Fontainebleau, 1268. június –‎ Fontainebleau, 1314. november 29.), mohón vágyott…

Lehet, hogy könnyebb lenne békét kötni, ha Zelenszkij és Putyin együtt aludna? A középkorban a közös alvás gyakran a diplomáciai siker kulcsa volt!
Posted in

Lehet, hogy könnyebb lenne békét kötni, ha Zelenszkij és Putyin együtt aludna? A középkorban a közös alvás gyakran a diplomáciai siker kulcsa volt!

A modern világban az államközi megállapodások látványos, kamerák kereszttüzében zajló események. A vezetők mosolyognak, kezet ráznak, és a világ bármely pontjáról élőben követhetjük a történelem alakulását. Bár a ceremoniális aláírások formája sokat változott, maga a gesztus – hogy két fél egyszerre, egy helyen erősíti meg…

A pénz, amely azért volt sikeres, mert folyamatosan elvesztette értékét ( Az ezüst brakteáták szerepe és jelentősége a középkori pénzforgalomban )
Posted in

A pénz, amely azért volt sikeres, mert folyamatosan elvesztette értékét ( Az ezüst brakteáták szerepe és jelentősége a középkori pénzforgalomban )

A középkori Európa pénzhasználata rendkívül sokszínű képet mutat, amelyben a helyi gazdasági viszonyok, a politikai hatalom és a technológiai lehetőségek egyaránt meghatározó szerepet játszottak. E sokféleség egyik legkülönlegesebb megnyilvánulása az ezüst brakteáták megjelenése és elterjedése volt, amelyek a 12. század elejétől kezdve hosszú időn át…

Tudtad? A középkori Európában a gyilkos sertéseket bíróság elé állították és kivégezték, vagy felmentették!
Posted in

Tudtad? A középkori Európában a gyilkos sertéseket bíróság elé állították és kivégezték, vagy felmentették!

A középkori Európáról szóló filmekben gyakran visszatérő jelenet a gúnyolódó tömeg és a vesztőhely felé döcögő szekér, amely egy elítélt embert szállít. A valóság azonban időnként még ennél is meghökkentőbb volt: nem egyszer előfordult, hogy a kivégzésre vitt „bűnös” nem ember, hanem egy disznó volt.…

A rómaiak együtt sza@rtak, a középkorban “egymásra” sza@rtak, napjaikban mindent lesza@rnak az emberek! ( + Érdekesség: Lyndon B. Johnson amerikai elnök, tárva-nyitott ajtónál sza@ás közben tartott megbeszéléseket )
Posted in

A rómaiak együtt sza@rtak, a középkorban “egymásra” sza@rtak, napjaikban mindent lesza@rnak az emberek! ( + Érdekesség: Lyndon B. Johnson amerikai elnök, tárva-nyitott ajtónál sza@ás közben tartott megbeszéléseket )

Aki valódi ismeretekhez szeretne jutni a múltról, annak olykor a kellemetlen, sőt taszító témáktól sem szabad visszariadnia. Nem ritkán éppen ezek rejtik a legtöbb tanulságot. Így van ez azokkal a helyekkel is, ahol az emberek évszázadokon, évezredeken át elhagyták az ürüléküket – gyakran ugyanott, ahol…

Valóban nem fürödtek az emberek a középkorban, vagy ez is csak egy tévhit?
Posted in

Valóban nem fürödtek az emberek a középkorban, vagy ez is csak egy tévhit?

A fürdés története különös ívet rajzol a nyugati kultúrák fejlődésében. Míg az ókori világ lakói természetesnek vették a mindennapos tisztálkodást, a középkor és különösen a kora újkor társadalmai egészen másképp tekintettek a vízre és a testápolásra. A fürdés egyszerre volt egészségügyi, társadalmi és erkölcsi kérdés…