Hirdetés


A “nép pénze”, ami “legyőzheti” az amerikai dollárt! ( A renminbi rövid története )


A bejegyzés becsült olvasási ideje 5 perc

Kínát mindenki ismeri, tudja merre van, és tudja, hogy a kínai nagy fal 🙂 is ott van. Bár ez már nem teljesen egyértelmű, de általában tudjuk, hogy még mindig “kommunista” pártok irányítják, államformája is “népköztársaság”. Mindezek ellenére egyfajta “központi diktatúra” van az országban, ami azonban nem akadályozta meg abban, hogy a világ egyik vezető nagyhatalmává váljon. 

Történelmét, teljes pénztörténetét most nem foglalnám össze, azonban egy rövid részt kiragadnék az ország monetáris múltjából, egészen napjainkig. Miről is ejtenék szót? Kína  hivatalos pénzneméről, a kínai jüanról, vagyis a renminbi-ről. A renminbi a Kínai Népköztársaság hivatalos pénzneme, amely Kínában kering. Hongkongnak, Makaónak ( mindkettő a KNK különleges közigazgatási régiói – SAR-ek ) és Tajvannak azonban megvan a saját pénzneme, de elfogadják a renminbit is törvényes fizetőeszközként. Azonban itt azonnal álljunk csak meg egy pillanatra. Kínában sok minden nagyon egyszerűen működött, és működik, de az előbb említett pénzegység ( ek ) nem feltétlenül tartózik ezek a dolgok közé. Merthogy ha megkérdezed, “most akkor melyik a nemzeti valutájuk?”, a válasz nem egyértelmű, legalábbis a szó “leegyszerűsített” formájában. Merthogy: A „jüan” és a „renminbi” két olyan fogalom, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, de különböző dolgokra utalnak a kínai pénzügyi rendszerben.

  1. Jüan ( Yuan ):
    • A „jüan” a kínai pénznem alapegysége, azaz a kínai valutának az egysége. Ez a szó gyakran a kínai pénznem hivatalos neve, és az RMB ( renminbi ) alapegységét jelenti.
    • A jüan az RMB-ben mérve az egység, például 1 jüan, 10 jüan, 100 jüan stb.
  2. Renminbi ( RMB ):
    • A „renminbi” szó jelentése „nép pénze” vagy „népi valuta”. Ez Kína hivatalos pénzneme.
    • A renminbi a kínai fizetőeszköz szélesebb körét jelenti, amely magában foglalja a jüan bankjegyeket és érméket. Tehát, amikor valaki arról beszél, hogy mennyi pénzük van renminbi-ben, akkor ezzel általában a jüan mennyiségére utal.

Összefoglalva, a „jüan” a kínai valuta alapegysége, míg a „renminbi” a kínai hivatalos pénznem, amelynek egységei között szerepel a jüan, a jiao és a fen. Tehát a renminbi egy nagyobb kategória, amelybe beletartozik a jüan is. Szóval érted…. 🙂 Emésszétek még egy kicsit, de itt van még egy cikk, amiben részletesebben olvashattok erről:  Yuan vs. Renminbi: What’s the Difference?

A kezdetek ( “A Népi valutája” )

Az előtt, hogy a „Kínai Népköztársaság” megalakult volna 1949-ben, Kínában többféle valuta volt forgalomban hosszú éveken át. Ezeket a pénznemeket egységesen törvényes fizetőeszköznek vagy „Fabinak” nevezték. A „jüan” pedig a kerek formájú ezüst- és aranyérmék elnevezése volt, mivel a szó jelentése „kerek”.

A “Fabi” kifejezés rövidítése a “Fiat Currency”-nek, ami a központi kormány által kiadott törvényes fizetőeszközt jelenti. A Fiat Currency olyan pénznem, amelynek értéke nem támasztott alapokon nyugszik, például arany vagy ezüst, hanem a kormány vagy a központi bank hivatalos nyilatkozatán alapul, amely garantálja annak elfogadását fizetőeszközként. A Fiat Currency-t általában a kormányok használják, mivel hitelezhetik magukat az általuk kiadott pénzen keresztül, és szabályozhatják a pénz mennyiségét a gazdasági célok elérése érdekében.

A renminbit 1948 decemberében vezette be a Kínai Népi Bank, körülbelül egy évvel a Kínai Népköztársaság megalakulása előtt. Eleinte kizárólag papírpénz formájában létezett, és felváltotta a kommunisták által ellenőrzött területeken keringő különféle valutákat. Az új kormány egyik első prioritása az volt, hogy megfékezze a Kuomintang ( KMT ) utolsó éveiben Kínát sújtó hiperinflációt, és egységes valutát bocsásson ki. Ezt az új valutát más néven „Új Pénznem”, vagy „Kínai Bankjegyek” néven ismerték 1948-tól. Végül, 1949 júniusától ezt a valutát hívjuk „Népi valutának” vagy „Renminbinek”.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A Bastille ostroma ( 1789. július 14. ) idején összesen csak 7 fogoly volt bebörtönözve. Közülük négyen váltóhamisítók voltak, ketten elmebetegek, a hetediket pedig a szexuális perverziói miatt zárták be.

Kínai Népi Bank 10 jüan 1949munkás és gazda; pagoda; partvonal, ( A kép forrása:Katz Coins Notes & Supplies Corp. E-Auction 55  12-13 Feb 2022,  numisbids.com )

A Yuan, Jiao és Fen ( az egyszerűség kedvéért 🙂 )

A jüan a renminbi elsődleges egysége. A jüant „Kuai-nak” is nevezik ( ez „csomót vagy darabot” jelent – ​​kezdetben ezüst ). A jüan „kerek tárgyat” vagy „kerek érmét” is jelent. A jüant 10 „Jiao”-ra ( más néven „Mao”-ra, azaz „toll” ) osztják fel, amely további 10 „Fen”-re oszlik ( más néven „bűn”, a „cent” változata ). Így minden jüan 100 „fen”-ből is áll. A kiadott címletekről itt olvashatsz részletesebben: Currency Gallery: China

A “nem is olyan hosszú út”, a digitalizácóig! 

A “digitalizáció” olyan folyamatot jelöl, amely során valamilyen tevékenységet vagy rendszert átalakítanak vagy modernizálnak úgy, hogy az az információs technológia és digitális eszközök segítségével működjön. Ez a folyamat általában magában foglalja az analóg vagy hagyományos folyamatok, termékek vagy szolgáltatások átalakítását digitális formátumokba vagy platformokba, amelyek lehetővé teszik az adatok tárolását, feldolgozását és terjesztését elektronikusan. Vagyis: A digitalizáció az a folyamat, amely során egy fizikai mennyiséget vagy információt úgy alakítunk át, hogy számítógépes rendszerben vagy digitális formátumban kezelhető legyen.

  1. Parancsgazdaság korszaka ( 1949-1970-es évek vége ): Ebben az időszakban az állam erősen túlértékelt szinten rögzítette Kína árfolyamát, hogy támogassa az importhelyettesítést és az ipari fejlődést. A túlértékelés lehetővé tette az alacsonyabb áron történő importálást, ami segítette a gazdasági tervezést és a függetlenséget az importtól.
  2. Átállás egyensúlyi árfolyamra ( 1990-es évek közepétől ): Kína átállt egy olyan árfolyamrendszerre, ahol a kereslet és kínálat határozza meg a valuta értékét. Ez fokozatos folyamat volt, amely az 1990-es évek közepétől kezdődött és 15 éven át tartott. A kormány lazított a devizapiacokon és bevezette a kettős árfolyamrendszert.
  3. Piacorientált árfolyam ( 1994-től ): 1994-ben a renminbi árfolyamát reálisabb szintre állították, majd 2005-ben további felértékelődés következett be. Ez idő alatt a kormány intézkedései lehetővé tették a piaci erők számára, hogy meghatározzák a valuta értékét.
  4. Nemzetközi szerep és IMF felvétel ( 2015-től ): A renminbi nemzetközi szerepe növekedett, és 2015-ben az IMF is felvette a renminbit a különleges lehívási jogok ( SDR ) kosarába, amely megmutatja a valuta globális elfogadását és fontosságát.
  5. Digitális renminbi ( 2019-től ): A kínai központi bank ( PBOC ) bejelentette a digitális renminbi ( DCEP ) bevezetését, amely a hagyományos készpénztől eltérő módon működik. Ez a lépés arra irányul, hogy modernizálják a fizetési rendszert és növeljék a valuta digitalizált felhasználását.

A renminbi elterjedt Pakisztánban, Mongóliában és Thaiföld északi régiójában is. Kambodzsában hivatalos fizetőeszközként használják, míg a Kínával határos Laosz és Burma szabadon elfogadja a renminbit. Vietnam esetében, amelynek hivatalos pénzneme a dong, a hagyományos kapcsolatai miatt lehetővé teszik a renminbi dongra való cseréjét. A renminbit Kína kisebbségi régióiban különböző neveken ismerik. Belső-Mongóliában és a szomszédos területeken „tugreg” néven ismerik, ahol egy tugreg 100 „Monggu”-ra oszlik. Mongóliai Köztársaságban „Yuani” néven ismert, hogy megkülönböztesse a mongol „togrog”-tól. A renminbit mongolul „Aradin jogosnak” vagy „Arad – un Jogosnak” is hívják. Tibetben és a szomszédos területeken a renminbi jüant „gor”-nak nevezik, ahol egy „gor” 10 „gorsur”-ra vagy 100 „Gar”-ra oszlik. A tibeti nyelvben a renminbit „Mimangxogngu”-nak vagy „Mimang shog dngul”-nak nevezik.

Kína folyamatosan arra törekszik, hogy a renminbit nemzetközileg elfogadott fizetőeszközzé tegye ( 2022-ben a világ 5. legtöbbet forgalmazott devizája volt ), és előrehaladást ért el a digitális valuták területén is a digitális renminbi bevezetésével. A renminbi világviszonylatban való növekedése pedig további globális pénzügyi változásokat hozhat magával, és szorosan összefügg a kínai gazdasági növekedéssel és befektetési lehetőségekkel. Az biztos, hogy a dollár egyik legerősebb kihívójává vált a világ első számú tartalékvaluta címéért folytatott versenyben.

A “tartalékvaluta” olyan deviza vagy eszköz, amelyet egy ország jegybankja vagy pénzügyi hatóságai tartanak, hogy támogassák a nemzetközi kereskedelmet, kiegyensúlyozzák fizetési mérlegüket, illetve védekezzenek a devizaváltozások és más pénzügyi válságok ellen. Ezek a devizák általában likvidek, szilárd hátterűek és elfogadottak a világpiacokon. A tartalékvaluta szerepe az, hogy a gazdaság stabilitását támogassa, és hozzájáruljon a külföldi tranzakciók zavartalan lebonyolításához. Az ilyen valuta egyben ellátja a fizetőeszköz szerepét olyan termékek esetén, mint például az olaj vagy az arany. A leggyakrabban tartalékvalutaként használt devizák közé tartozik az amerikai dollár ( USD ), az euró ( EUR ), a japán jen ( JPY ), a brit font ( GBP ) a svájci frank ( CHF ), és a kínai renminbi (RMB), valamint az IMF speciális lehívási jogai ( SDR ).

A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések