Még mindig sok régészeti lelet, ha úgy tetszik, kincs kerül elő manapság is. Olyannyira gyakran, hogy ez szinte már nem is meglepő. Na de, hogy milyen módon, az már lehet érdekes, vagy érdekesebb 🙂 mint maga a lelet. Az alábbi eset is ilyen.
Még Januárban történ ugyanis, hogy Észak-Spanyolországban, egy éhes borz tárta fel a valaha felfedezett legnagyobb római érmeleletet, amit eddig ezen a területen találtak.
A kincskereső borz, ( a kép csak szemléltetés 🙂 ), A kép forrása: flickr.com
A leletet az állat búvóhelyének közelében fedezték fel, az asztúriai Grado településen. A kutatók, régészek úgy gondolják, hogy az állat, még tavaly télen “tárta” fel a kincset, természetesen 🙂 nem tudatosan, amikor élelem után kutatott. Akkoriban erős havazás sújtotta a régiót, ( Filomena vihar ), és sok állat, és nagy valószínűséggel köztük a borz is, kétségbeesetten kutatott élelem után, beillesztette a lábát a menedékhelye mellett talált repedésbe, és az ásás, keresés közben, régi érméket kapart a felszínre. De azokat nem találta számára hasznosnak 🙂 , és a kiásott darabokat “otthagyta” a búvóhelye előtt. Ezeket fedezte fel 2 régész, akik egy helyi lakossal éppen ellátogattak a La Cuesta barlangjába, egyéb kutatási céllal.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Három régész dolgozik azon a helyen, ahol a La Cuesta de Berció (Asztúria) asztúriai-római kincsét megtalálták. A kép forrása: AZ ASZTÚRIAI HERCEGSÉG KULTURÁLIS MINISZTÉRIUMA
A lelet „kivételes leletnek” bizonyult, amely a Kr.u. 3. és 5. század közötti időszakból származik. 209 db római érméből áll. Ez az eddigi legnagyobb római érmekincs, amelyet egy észak-spanyolországi barlangban találtak. Az érmék távoli londoni vagy antiochiai pénzverdékből származnak, amelyeket valaki a barlangba rejtett a svábok közeli érkezése előtt. A régészek feltételezés szerint, a lelet, egy még nagyobb kincs része lehet, amit a barlangban szétszórtan talált egyéb darabok is bizonyítanak. A víz, ami rendszeresen átmossa ezt a területet, valószínűleg széthordhatta a lelet egy részét.
La Cuesta de Bercióban (Asztúria) talált római érmék. A kép forrása: AZ ASZTÚRIAI HERCEGSÉG KULTURÁLIS MINISZTÉRIUMA
A borz által talált lelet darabjai nagyon kopottak, kivéve néhány jobb állapotú érmét, mint például a keleti alkotások, és a három folli egyike [az ókori római érme, amelyet 294 körül Diocletianus császár mutatott be ]. Nyolc és 10 gramm közötti, körülbelül 4% ezüstöt tartalmazó bronzdarab, amely a londoni pénzverdéből származik. A többi érme, Antiochiából, Konstantinápolyból, Thesszalonikiből, Arles-ból, Lyonból, Rómából vagy az Adriai-tenger menti pénzverdékből származnak. Az Asztúriai Régészeti Múzeumban jelenleg minden feltárt anyag, tisztítási folyamaton megy keresztül .
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?