Meglepődsz majd, ha megtudod milyen anyagból készült ez a notgeld!

Az I. világháború utáni gazdasági helyzettel, főleg Németországban, már foglalkoztunk ebben a cikkben, ahol nem mellékesen, bemutattunk néhány notgeld érmét is. Szükségpénz Németországból ( 1923 ), amin szörnyű, és kegyetlen jeleneteket ábrázolnak, ebben a cikkben pedig egy papír notgeld-et mutattunk be, Egy “pottyantós” szamár, aki sz*rik az inflációra! Az alábbi kis cikkben pedig egy harmadik érdekesebb notgeld-ről írnék.

Nos azt bizonyára sokan tudják, hogy rengeteg, de valóban rengeteg notgeld készült ( több millió notgeldet nyomtattak vagy vertek, és több mint 10 000 fajta létezik ), szóval a legtöbb esetben nem számítanak ritkaságnak, de azért akad néhány példány. A kanadai nemzeti múzeum ( Bank of Canada Museum ) oldalát olvasva figyeltem fel rá. Sok érdekességet lehet találni az oldalukon, mert amikor a múzeum érdemesnek találja, pár szóban bemutatja a friss szerzeményeit. Így tett ezzel a notgeld-el kapcsolatban is, és megjegyzi, hogy kizárólag azért került be a múzeumba, mert egyedi darabnak számít, nem pedig a fent említett sokk milliós kiadások egyikének. Erről a darabról van szó:

5 millió márka, Poessneck, Németország, 1923 | NCC 2022.25.1

A legtöbbet notgeld szükségpénzt papírra nyomtatták, de készítettek olyan anyagokból is, mint a szövet, selyem, fa, alumíniumfólia vagy bőr. Ezek között akadnak ritkák, már csak a különleges alapanyaguk miatt is annak számítanak. A fenti “5 millió” márkás notgeld, bőrből ( báránybőrből ) készült. Gyakran azért választottak egy adott anyagot a fenti felsorolásból, hogy népszerűsítsék az helyi ipart ( ahol forgalomban volt az adott szükségpénz ), vagy van ennél egy még egyszerűbb magyarázat is. Mégpedig az, hogy általában a felhasznált anyagból rendelkeztek bőséges készletekkel, logikusnak tűnt tehát, hogy azt használják fel (  helyi árú ). A mi példánkban egy bőripari munkást ábrázoltak, a  németországi Poessneckből, illetve maga a város látképe, és néhány utcája látható.

A város főbb mesterségeit évszázadok óta a ruhakészítők és tímárok alakították. 1860 körül Pößneck ( Poessnec ) iparvárossá kezdett emelkedni, jelentős textil- és bőriparral. Itt alakult meg 1891-ben a Német Textilipari Dolgozók Szövetsége ( később Textilruházati Szakszervezet ). Miután a város 1922-ben kibocsátotta a vastag pergamenpapírból készült 100 és 500 márkás szükségpénzeket, a magas infláció kezdetén bőrt, sőt cipőtalpat is kezdtek használni a városi szükségpénz előállítására. Igen, jól olvasod, cipőtalpat. Ezek a pénzek az úgynevezett “Stiefelsohlengeld”-ek, vagyis “csizmatalppénz”-ek. Ezekről majd egy másik cikkben fogok írni, nagyon, nagyon különlegesek, és érdekesek.

Érdekesség: ahogy írtam, a fenti notgelden található férfi, egy bőripari munkás. Azonban találtam egy másik múzeumi oldalt (  National Museum of American History ), ahol a leírás szerint, a férfi éppen lekaparja a fakérget egy farönkről. Nos őszinte leszek, nem ismerem a “bőrgyártás”, bőripar folyamatait, szóval lehet ilyen része is van, de nekem inkább egy farönkre kiterített bőrnek tűnik, amivel éppen “csinál valamit” a férfi. Lehet a leírások ugyan azt a jelenetet csak más szöveggel mutatják be, és csak én hiszem ( tudatlanságom miatt ), hogy másról beszélnek.

Mindenesetre valóban egyedi darabról van szó, és ahogy fentebb is említettem, az ilyen darabok már ritkának számítanak, ilyen formán jóval értékesebbek mint a “hagyományos” notgeldek. Ha jelenlegi beszerzési árat kellene mondani, olyan 100 euró körüli átlagot mondanék, a szokásos árbefolyásoló tényezőket figyelembe véve.

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN

Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Mongol űrhajós egy érmén? Van ilyen? Igen van 🙂

Valamelyik este a "szokásos" érme rendezgetés közben lettem figyelmes valamire. Kedvelem a mongol érméket, van is pár darab. Ezeket nézegettem, >>>

A magyar aranytartalék megmentése, az MNB aranyvonat története ( II. világháború )

A II. világháború és az 1944. évi német megszállás a Magyar Nemzeti Bank működésére is rányomta a bélyegét. A háború >>>

Miért volt szükség gyarmati pénzre az Egyesült-Államokban ( Újvilág, gyarmatok ) ?

Amikor az angol gyarmatosítók megérkeztek az Újvilágba, magukkal hozták az anyaországi valutájukat, a fontot, a shillinget és a pennyt, spanyol >>>