Az első nemzetközi valuta, a tetradrachma megjelenése

Amikor egy görög egyeurós érmét tart a kezében, és megvizsgálja az előlapját, talán nem fogja könnyen észrevenni, hogy i. e. 500-ban már voltak hasonló illusztrációval ellátott érmék forgalomban. A bagoly és az olajág ábrázolása egy profán illusztráció, amely az ókori Görögországban az athéni drachmát díszítette – valamint ennek az ezüstérmének a felosztásait és többszöröseit –, és amely ma is látható az egyeurós érmén. Azzal, hogy egyeurós érméik nemzeti oldalán a bagoly és az olajág látható, a görögök gazdag múltjukat emelik ki. Ez nemcsak Athén város történelmi jelentőségére utal, hanem arra is emlékeztet bennünket, hogy valójában Görögországban verték az első európai érméket.

Az első görög érmék

Nézzük most a történelmi kontextust, amelyben az athéni tetradrachma megjelent. A nyugati világ legrégebbi érmeit az időszámításunk előtti 7. és 6. században verték Kis-Ázsia nyugati partjai mentén. Nem sokkal később az érmék fizetőeszközként való használata elterjedt Görögország szárazföldi részén. Az első érméket Görögország középső részén ( Aegina, Athén, Korinthosz ), Görögország északi részén ( Acanthus, Mende és Potidaea macedón tengerparti városaiban ), valamint Sziphnosz szigetén verték. Az athéni érmék legkorábbi formái a didrachmák voltak, amelyeket i. e. 560-550 körül kezdtek verni. Ezek az ezüstpénzek sokféle ábrázolást mutattak, amelyeket korábban az athéni nemesség címereinek hittek. Az érmék eredete azonban vitatott: nincs bizonyíték arra, hogy az athéni város vagy különböző nemes családok bocsátották volna ki őket. Ezeknek az érméknek a forgalma mindig egy adott régióra korlátozódott.

A tetradrachma megjelenése

Kr. e. 500 körül Athénban egy teljesen új érme, a tetradrachma jelent meg, melynek előlapján Athéné istennő portréja, hátoldalán pedig egy bagoly volt látható. Az évszázadok során ez az érmefajta fokozatosan “nemzetközi” fizetőeszközzé vált az egész Földközi-tenger medencéjében. Az athéni érmék sorozata nem kevesebb, mint tizenöt, majd később tizenhat különböző címletből állt, a dekadrahmától (10 drachmát érő ) az apró hemitetartemorionig ( egy nyolcad obol értéke, ami hat értékű drachmát jelent ). A tetradrachma volt a legszélesebb körben használt. Mivel a tetradrahmát az egész Földközi-tenger medencéjében használták, ellentétben az első athéni érmékkel vagy más görög városokból származó érmékkel, ez Athén város kereskedelmi erejének és politikai presztízsének élő bizonyítéka. Ez nemcsak a görögök esztétikai érzékének bizonyítéka, hanem arról is tanúskodik, hogy a készpénzgazdaság milyen fontos szerepet játszott mindennapi életükben.

Poszthellénisztikus kori tetradrachma, Görögország, i. e. 454-404, Athén ( A kép forrása: onebid.hu )

A bagoly és az olajág ábrázolásának jelentősége és szimbolikus jelentése szorosan kapcsolódik Athéné istennőhöz és az általa képviselt értékekhez. A bagoly az éjszakai állat, amelyet a bölcsesség és az okosság szimbólumaként tartanak számon. A bagoly képes látni és megfigyelni olyan dolgokat, amik mások számára rejtve maradnak, ezért is kapcsolják össze a bölcsesség jelképével. Athéné istennőt, a bölcsesség és a hadviselés istennőjét, hagyományosan bagoly kísérte. Ez a kapcsolat az istennő bölcsességének és intelligenciájának megtestesítése. Athéné istennő szimbolikusan hozta a béke és a civilizáció ajándékát, ezért gyakran az olajág is megjelenik az ő kultuszában és ábrázolásában. Az érméken látható bagoly és olajág ábrázolás nemcsak az ókori Görögországot vagy az európai övezetet jelképezi, hanem széles körben elterjedt más európai és nem európai érméken is. Ezek az ábrázolások továbbra is azokat az értékeket és jelentéseket hordozzák magukban, amelyeket a bagoly és az olajág hosszú történelmi és kulturális hagyományokkal kapcsolatosan képviselnek. Az ilyen ábrázolások jelenléte az érméken a bölcsesség, a béke és az isteni védelem iránti általános emberi vágyat tükrözi.

Az  érme hátoldalának bal felső sarkában egy olajág, középen pedig egy bagoly látható. Az olajág szintén fontos szimbólum az ókori Görögországban és más kultúrákban is. Az olajág béke, jólét és megbékélés szimbóluma volt, gyakran kapcsolódott isteni vagy hatalmi tisztségviselőkhöz. Az ókorban az olajágat kapcsolatba hozták Athéné istennővel. Legendák szerint Athéné ültetett olajfát az Akropoliszra, amikor Poszeidónnal, a tenger istenével küzdött Attika szuverenitásáért. Az olajfa gyorsan szent jelentést kapott, és fájából bálványokat is faragtak. Az olimpiai játékok győztesei olajfából készült ágakat kaptak, és nemcsak babérkoszorúval, hanem olajfalevélből szőtt koronával is díjazták őket. A bagolytól jobbra az “Athén” szó első három görög betűje olvasható. Ezek a betűk korábban az érméken az Athén városára utaltak, de most az értéket, azaz a névértéket jelzik az egyeurós érmén. Bár az Athénra utaló felirat eltűnt Európa javára, ez a kapcsolat két történelmi jelentőségű érme között, a Kr. e. 5. századi tetradrachm és a mai euró között, továbbra is fennmarad.

1 euró, 2002, Görögország ( A kép forrása: coin-brothers.com )

Az athéni tetradrachma gazdag történelmi hagyományával új európai formát öltött, ezáltal egyfajta tisztelgésnek tekinthető. Ez volt az első nemzetközi érme Európában, és jelképezi az egység iránti vágyat, az euróövezetet, az Európai Uniót és az európai gondolkodást. Ennek következtében a görög euróérme emlékeztet bennünket arra, hogy az európai ( pénzügyi ) történelem egy kézzelfogható darabját tartjuk a kezünkben.

A nemzetközi valuta és a tartalékvaluta kifejezéseknek hasonló, de nem azonos jelentésük van a pénzügyi szaknyelvben.

 

Nemzetközi Valuta: A nemzetközi valuta olyan pénznem, amelyet a nemzetközi kereskedelemben és pénzügyi tranzakciókban általánosan elfogadnak és használnak. Ezeket a valutákat gyakran “kemény valutáknak” is nevezik. A legismertebb nemzetközi valuták például az amerikai dollár ( USD ), az euró ( EUR ), a japán jen ( JPY ), a brit font ( GBP ) és a svájci frank ( CHF ). Ezeket a valutákat a legtöbb ország elfogadja fizetési eszközként a nemzetközi kereskedelemben, befektetésekben és pénzügyi tranzakciókban.

 

Tartalékvaluta: A tartalékvaluta olyan pénznem, amelyet a jegybankok és a kormányok tartalékként tartanak meg a külföldi devizatartalékban. Ezek a tartalékok arra szolgálnak, hogy a gazdaságot stabilizálják és fedezzék a devizapiaci kockázatokat. A tartalékvaluták gyakran olyan stabil, megbízható valuták, mint az amerikai dollár, az euró és a japán jen. Ezek a valuták alkalmasak arra, hogy védjék az adott ország valutáját a külső pénzügyi sokkoktól és piaci volatilitástól.

Forrás: nbbmuseum.be, Athenian drachma, a long tradition … from ancient currency to the euro