A történelem legpimaszabb huszárcsínye! ( Észrevétlenül, egészen Berlinig )

Hadik von Futak ( Gróf futaki Hadik András ) osztrák-magyar tábornagy ( huszártiszt ) a Csallóközben született 1710. október 16-án, és 1790. március 12-én, Bécsben hunyt el. A halála három héttel II. József császár halála után következett, aki betegsége miatt kénytelen volt leváltani őt az osztrák hadsereg éléről a törökellenes háborúban. Hadik egy magyar nemes és katona család fiaként látta meg a napvilágot. Eleinte papnak készült, és a jezsuiták nevelték. Azonban később, még III. Károly uralkodása idején, 1732-ben csatlakozott az osztrák hadsereghez, és részt vett a lengyel örökösödési háborúban, valamint egy törökellenes háborúban is.

Jelenet a Hadik ( 2023 ) című filmből ( A kép forrása: imdb.com )

Észrevétlenül, egészen Berlinig

A hétéves háború kezdetére Hadik már hadnagy volt, majd 1757. október 10. és 16. között elkövette azt a merész tettet, amely szinte azonnal világhíressé tette. Néhány ezer fős csapatával ( 4320 fő vagy máshol 2400 főről írnak ) és néhány löveggel egészen Berlinig jutott ( a sziléziai Habsburg–porosz frontvonaltól 450 km-re ). Az ellenséges területen éjszaka haladtak, miközben nappal elrejtőztek és pihentek. Így sikerült észrevétlennek maradniuk. Ráadásul ennek köszönhetően mindössze hat nap alatt teljesítették a jelentős távolságot, ami összesen 450 kilométert tett ki, vagyis naponta átlagosan 70–80 kilométert haladtak. Ezt a menetsebességet úgy érték el, hogy Hadik a gyalogságot szekéren szállíttatta.

Hadik Andreas magyar nemes és hadvezér arcképe, Georg Weikert festményén, 1783

A Berlin falai alatt váratlanul felbukkanó magyar huszárok a város átadását és hatalmas hadisarc kifizetését követelték. Azonban a város tanácsa és a katonai kormányzó nem vette komolyan az ellenséges ostrom fenyegetését, ezért megtagadták a fizetést. Erre válaszul, Hadik oly módon sorakoztatta fel haderejét, hogy az jóval nagyobbnak látszódjon mint amilyen valójában, a tüzérségét pedig azonnal a városkapuk elé vezényelte. Az ágyútűz áttörte a város főkapuját, és a porosz őrség menekülni kényszerült. A huszárok gyors rohama szétszórta és foglyul ejtette a városban tartózkodó 5500 fős helyőrséget.

Huszárcsíny: főnév ( történettudomány ) Kisebb, különféle huszárokból álló katonai alakulatnak az ellenfél eszén furfangosan túljáró, meglepő harci tette. Merész huszárcsíny. || a. ( átvitt értelemben ) Általában vakmerő, merész, meglepő és furfangos eljárás valamely ellenállás leküzdésére, valaminek a gyors megoldására. Meglepő huszárcsínnyel érte el célját.

Hadik végül óriási hadisarcot ( 500 000 tallér ) vetett ki a városra. A városi tanács vezetői elkezdték a pénz összegyűjtését, de szándékosan lassították a folyamatot. Hadik csapatai nem várhatták meg a teljes összeg előteremtését, mivel a poroszok közeledése miatt sürgős volt a távozás. Miután sikerült megszerezniük 215 000 tallért, elhagyták a várost. Hadik egy részét a katonái között osztotta szét. A város lakosságát megkímélte, csapatát szigorú fegyelem alatt tartotta, és semmi mást nem vitt el, csak hat porosz zászlót. Emellett Mária Terézia számára személyes ajándékként két tucat női kesztyűt hozott el, melyekre a város címerét hímeztette. A magyar huszárok csak egy napig maradtak az elfoglalt városban, amíg elkészültek a kesztyűk ( a legenda szerint a berliniek, az összes kesztyűt balkezesre készítették, és amikor ez kiderült, a császárné csak nagyot nevetett ).  Ez a gesztus megalázó volt a kor egyik legnevesebb hadvezérének, Nagy Frigyes porosz királynak, aki tehetetlenül nézte, ahogy a huszárok portyáztak. A király, aki éppen Naumburgnál tartózkodott, október 13-án értesült a támadásról, és azonnal csapatokat küldött Berlin védelmére. Azonban ezek csak október 18-án érkeztek meg Berlin alá. Hadik addigra már sietősen távozott, de még megsarcolta az Odera menti Frankfurt városát is ráadásképpen. A sereg vesztesége mindössze 88 ember és 57 ló volt, de 425 hadifoglyot is hozott magával Berlinből.  2023-ban mutatták be a Hadik című magyar filmet, ami ezeket az eseményeket meséli el, viszonylag következetes történelmi hitelességgel.

Példátlan karrier

Az uralkodónő elégedett volt Hadikkal, és ezért kitüntették a Mária Terézia Rend nagykeresztjével. Hamarosan tábornokká léptették elő, és a hétéves háború után hatalmas birtokot és grófi címet kapott. Hadik azonban nem csupán hadvezérként volt elismert; 1763-ban egy időre budai katonai kormányzó lett, majd a madéfalvi vérengzés után Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa. Éleslátását mutatja, hogy minőségében javaslatot tett a jobbágyrendszer felszámolására. Később kormánybiztos és Galícia első osztrák kormányzója lett ( 1774 ), majd az Udvari Haditanács elnökeként a birodalom legkiválóbb hadvezéreként tevékenykedett tovább. Az általa elért fényes karrier példátlan maradt a későbbiekben. Pályafutása végén kegyelmet kért a Moldvába menekült székelyeknek, akik hálából Hadikfalvát és Andrásfalvát nevezték el róla.