A Bankjegyek kategória a papíralapú fizetőeszközök történetét mutatja be a korai kibocsátásoktól egészen a modern bankjegyekig. A cikkek a papírpénz kialakulásával, fejlődésével, biztonsági megoldásaival, a kibocsátó intézmények működésével, valamint a bankjegyek tervezésével és hamisítás elleni védelmével foglalkoznak. Emellett egyedi bankjegyek, ritka és különleges kibocsátások története, valamint az egyes papírpénzekhez kapcsolódó történelmi érdekességek is helyet kapnak. Bár a kategória neve Bankjegyek, ide tartoznak ( az egyszerűség kedvéért ) a különféle papíralapú pénzhelyettesítő eszközök is, például a szükségpénzek, helyettesítő fizetőeszközök, utalványok, pénzjegyek, vészpénzek, hajópénzek, katonai fizetőeszközök, utazási csekkek és más különleges papíralapú kibocsátások. Ezeket a weboldalon nem külön kategóriákba soroljuk, hanem az egyes cikkeknél címkék segítségével jelöljük, így az adott témák könnyen visszakereshetők és áttekinthetők.
Még 2020-ban olvastam egy cikket, az éppen aktuális “bankjegy világbajnokságról”, és ha jól emlékszem, gyakorlatilag akkor hallottam először azt a szót, hogy Aruba. Akkor még nem “létezett” a numizmatikamagyarorszag.hu így pusztán csak a téma érdekelt. Azonban a napokban jutott eszembe, hogy már régóta terveztem erről…
A Kossuth-bankóról ( hivatalosan forint ) már biztosan hallottál, és olvastál is. De ha még nem, engedd meg, hogy pár mondatban szóljak erről a csodás bankjegyről, amelynek születését nem csak a pénzügyi, és gazdasági szükségessége eredményezte, és jelentősége sem a kibocsátásával “megoldott” pénzügyi hatásokban rejlik igazán. A Kossuth-bankó…
Van egy ország, amely Délkelet-Ázsiában, Indokínai-félsziget keleti részén található, 100 millióan lakják, tagja az ENSZ-nek, a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, az ASEAN-nak, az APEC-nek és a WTO-nak, és nem mellesleg jelenleg egyike a világ leggyorsabban fejlődő országainak, gazdasága szinte példátlan ütemben növekszik, évről, évre. Elvileg már ennyiből is ki lehetne találni, melyik országra gondolok, de ez…
Hibásan verni érmét, hibásan nyomtatni papírpénzt “nem nehéz” 🙂 Azonban természetesen erre egyre jobban odafigyelnek a pénzverésre, pénznyomtatásra jogosult nemzeti nyomdák, hisz ez nem cél, és esetleg nagyobb mennyiségben elkövetett hiba, anyagi kár is egyben, nem beszélve az ilyenkor meggyengült reputációról. Ennek ellenére gyanítom, hogy…
Aristotelis “Telly” Savalas, vagyis Telly Savalas, egy híres görög származású, Oscar-díjra jelölt és Emmy-díjas amerikai színész, énekes. A legtöbben csak Kojak-ként ismerik, nyalókával a kezében. Azonban természetesen NEM ő van az eredeti bankjegyeken. De a hasonlóság, szerintem elég látványos 🙂 Telly Savalas Mohammad Daoud Khan 1973. július 17-én…
A Dél-Afrika két gyarmatosító nemzet, a holland és a brit véres harcai során jött létre a XX. század legelejére, ahol a fehér kisebbség irányító rétege a fehéreken belül is kisebbségben lévő britek voltak. Nagy-Britannia a II. világháború alatt meggyengült, gyarmati uralmát nem volt képes tovább…
Örményország, egy tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország. A Kis-Ázsiától keletre fekvő állam legnagyobb része földrajzilag Ázsiához tartozik, ugyanakkor történelmi és kulturális tekintetben sokszor az európai országok közé sorolják. Az biztos, hogy az örmények sokat harcoltak a nemzetük fennmaradásáért, és bár kicsi, és jelentéktelen országnak tűnnek, távol mindentől, a történelmük nagyon messzire nyúlik…
A gyűjteményekben mindig az mutat szépen, ha valami teljes egészében, befejezetten megvan. Papírpénz gyűjteményekben ez rendszerint teljes sorokat, vagy egy típus összes bankjegyének meglétét jelenti. A brit 10 shillinges és 1 fontosok története lezárt, kerek egész, az első 1914-es daraboktól az utolsó 1988-as darabig mind…
Egy szerintem nagyon érdekes kísérletről szeretnék írni. Direkt nem raktam idézőjelbe a kísérlet szót, mivel ez valóban az volt, és annak is tekintették. A kísérlet mögött egy nagyon érdekes ember állt. Az ő gondolkodása, nézetei igen érdekesek, de az biztos, hogy érdemes róla beszélni, még…
Az I. világháború alatt a fémhiány egyre égetőbb lett Németországban, aprópénzre már nem jutott fém, így papírra kezdtek kisebb címleteket nyomni, és 20 márkásnál kisebb papír címleteket a Reichsbank már nem adott ki. A Darlehnskassék ugyan bocsátottak ki 1-5-20-50 márkás kényszerforgalmú címleteket, de ez a…
