A világ legszebb bankjegyével ( 2019-es győztes ), a világ egyik legszebb szigetén lehet fizetni! Bemutatjuk az alig ismert “meseország” pénztörténetét!

Még 2020-ban olvastam egy cikket, az éppen aktuális “bankjegy világbajnokságról”, és ha jól emlékszem, gyakorlatilag akkor hallottam először azt a szót, hogy Aruba. Akkor még nem “létezett” a numizmatikamagyarorszag.hu így pusztán csak a téma érdekelt. Azonban a napokban jutott eszembe, hogy már régóta terveztem erről részletesebben írni, ezt a hiányosságomat pótolnám be most. Szóval úgy mint akkor, ismét rákerestem az “Aruba” kifejezésre 🙂 Aruba egy apró sziget a Karib-tenger déli részén,  mindössze 100 ezer fős lakossággal. Lentebb láthattok egy térképet a pontos helyéről, de szándékosan nem karikáztam, vagy nyilaztam be a szigetet, kíváncsi vagyok megtaláljátok-e 🙂 

Karibi-térség

A világ legszebb bankjegye 2019-ben

Az említett cikkben, az épen aktuális nyertes bankjegyet mutatták be, ez pedig nem volt más, mint az arubai 100 florinos bankjegy. Ez a bankjegy lett a nemzetközi bankjegy-szépségverseny – győztese 2019 ben. A szavazás mindig a rákövetkező évben van, az eseményt az 1961-ben létrejött oktatási, non-profit szervezet, az International Bank Note Society ( IBNS ) szervezi. A nyertes bankjegyre vonatkozó döntést az általános dizájn, a biztonsági elemek, a bankjegy történelmi jelentősége és egyéb tényezők határozzák meg, és szavazással döntik el ( a szervezetnek több mint 2000 tagja van, ők szavaznak ). Íme a nyertes bankjegy:

A 2019-es év legszebb bankjegye, 100 florin, Aruba

A bankjegy smaragdzöld dizájnú, előoldalon egy leguán, és egy aloe növény ( növény- és állatvilág megjelenítése, hüllő, növény ), hátul zöld és kék szalagokkal táncoló nők ( arubai kultúra megjelenítése, néptánc ) láthatók, 2019. június 3-án került forgalomba. Hosszabb, mint egy 20 eurós bankjegy, és valamivel szélesebb, de rövidebb az amerikai zöldhasúnál. A bankjegyet a létező legbiztonságosabb bankjegy funkciókkal látták el, olyan funkciókkal, mint a nagy dombornyomású nyomtatás, a színváltó tinta, a MOTION SURFACE®, a Crane Currency miniatürizált mikrooptikájával ellátott 3D mozgó csík. A fenti fényképen fektetve láthatjátok, és nyilván a pénztárcákban is így hordják, azonban hivatalosan függőleges a formátuma, íme:

Érdekes lenne a többi jelöltet is megnézni, és összehasonlítani őket, akár évekre visszamenőleg is, de most csak Arubáról írnék még néhány gondolatot. Egyébként az említett témát nem vetem el teljesen, és valamikor az összes eddigi győztes bankjegyet megnézzük, vagy részletesen, vagy csak felsorolásos ( fényképpel természetesen ) formában.

Egy kis történelem

Aruba első feltételezett lakói arawak indiánok voltak. A karibok támadásai elől, Venezuelából menekülve érték el a szigetet, Caquetiosnak nevezik őket. Ez az időszak kb. az ie. 2500 környékére tehető. A caquetios indiánok sokkal inkább Dél-Amerikához kötődnek, mint a karibi térséghez, mivel Aruba távolsága a többi karibi szigethez képest jelentős, éppen ezért kenuval nagyon nehéz volt megtenni ezt az utat. 1499-ben járt erre  Amerigo Vespucci és Alonso de Ojeda, az európaiak ekkor hallottak  először. A hajósok leírásaiban nagy, magas embereket említenek, akik a Venezuelában látható épületekhez hasonló házakban élnek. A szigeten viszonylag kevés a csapadék, ültetvényes gazdálkodásra nem igazán alkalmas, ez is oka lehetett, hogy az akkori véleményük szerint, itt nem volt érdemes letelepedni. Ettől függetlenül, azonban Aruba végül spanyol gyarmat lett, 1508 és 1636 között. A spanyolok számtalan caquetio indiánt rabszolgaként Hispaniolába ( egy másik spanyol uralom alatt álló karibi sziget, Kuba után a Karib-tenger második legnagyobb szigete ) küldtek, hogy az ottani ültetvényeken, és bányákban dolgozzanak.

Később a sziget, holland igazgatás alá került. A hollandok, 1636-ban foglalták el a szigetet, hogy megvédjék a dél-amerikai szárazföldről származó sókészletüket, ugyanakkor haditengerészeti bázist biztosítsanak a Karib-tengeren a Spanyolországgal vívott nyolcvanéves háború alatt. A hollandok is alkalmazták a helyi indiánokat, azonban ők fizettek nekik, nem rabszolgaként bántak velük. 1648-tól a Holland Nyugat-Indiai Társaság ( West India Company ) igazgatása alatt állt „Új-Hollandia és Curaçao” megnevezés alatt, egészen 1664-ig.

A britek 2 alkalommal, 1799 és 1802, valamint 1805 és 1816 között tartották megszállva a szigetet, “természetesen” ők is megjelentek a térségben, de “végleges” igényt nem tartottak Arubára, ráadásul a hollandokban erős ellenfélre találtak, mivel több fegyveres harcokban is alulmaradtak velük szemben.

Érdekesség: 1806 augusztusában néhány hétig itt tartózkodott Francisco de Miranda tábornok 200 szabadságharcosból álló csoportjával, azután elindult Venezuela felszabadítására a spanyol uralom alól.

Így tehát a  holland fennhatóság marad fenn, de 1933-ban megjelentek az első feliratok, az első igények egy nagyobb önállóság elérésére, külön státusz és autonómia ügyében. A  holland királynő ekkor még nem foglalkozott érdemben a kérdéssel.  A II. világháborúban az itt található olajfinomító volt a legnagyobb a régióban és fontos szerepe volt a szövetségesek ellátásában. Stratégiai szerepe miatt Aruba “ismét” brit védnökség alá került 1940-től 1942-ig majd az Egyesült Államokéba 1942-től 1945-ig. 1942. február 16-án az olajfinomítót megtámadta az U–156 jelű német tengeralattjáró Werner Hartenstein parancsnoksága alatt ( Bár elsőre meglepő lehet, de jól olvasod, a németek képesek voltak ilyen messze Európától, támadásokat végrehajtani ) További 6 német tengeralattjáró pedig olajszállító tartályhajókat keresve járőrözött a területen, és sikeresen megrongáltak és elsüllyesztettek több szövetséges, és venezuelai hajót. Az akció nem volt teljes siker, de megzavarta a szövetségesek létfontosságú üzemanyag-termelését. ( A német U–156  tengeralattjárót később felfedezte és elsüllyesztette egy amerikai repülőgép, miközben a legénység pihenőt tartott, és napozott. A támadást csak egy ember élte túl. ) 1944 márciusában Eleanor Roosevelt tett rövid látogatást a szigeten állomásozó amerikai csapatoknál.

A fenti kép egy német magazinból származik, amelyet az U-156 U-Boat támadása után német propagandaként használtak.

Aruba 1986-ig volt a Holland Antillák része, majd  önálló autonóm tagjává vált a Holland Királyságnak. Ekkor még tervben volt a teljes önállóság, amit 1990-ig szerettek volna véghezvinni, de végül erről lemondtak ( 1995-ben a teljes függetlenségre vonatkozó petíciót teljesen hatályon kívül helyezték ), így Aruba napjainkban is még Hollandia alkotmányos része mint autonóm terület, tehát nem rendelkezik teljes függetlenséggel. A jogrendszere a holland modellre épül. Az anyaországhoz tartoznak az olyan ügyek, mint a külügy és Aruba védelme. A belső irányítás, a belpolitika egy 21 tagú parlament és egy nyolc tagú kabinet feladata. Arubát a holland tengerentúli országok és területek ( TOT ) tagjává jelölték ki, és bár így hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak, támogatást kaphat és kap is az Európai Fejlesztési Alapból. A sziget sokszínű történelmi múltja a beszélt nyelvekben napjainkban is felfedezhető. A születési országot tekintve a lakosság kb. 66%-a arubai, 9%-a kolumbiai, 4,3%-a holland, 4%-a dominikai, 3%-a venezuelai, 2,2%-a curaçaai, 1,5%-a haiti, 1,2%-a surinamei, a maradék egyéb ( perui, kínai stb. ) eredetű. A hivatalos nyelv a holland, és az indián papiamento, de sokan beszélnek angolul, és spanyolul is.

A sziget bár kicsi, gazdasága viszonylag szerteágazó. Aruba elmondhatja magáról, hogy rendelkezik kőolajiparral,  fejlett  pénzügyi és üzleti szolgáltatásokkal (  off-shore tevékenység 🙂 ), fejlett turizmussal ( évente több mint 2 millió turista érkezik ), és vendéglátással. Illetve kiemelhető még az aranybányászat, a foszfátbányászat, és az aloé export. Ha elsőre nem ugrana be mi az, hogy aloé, a növényre gondolj. A szigeten nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, itt az egyik legmagasabb az életszínvonal, a Karibi-térségben. Összességében elmondható, hogy jó lehet ott élni. Aruba is egyfajta álom célpont lehet azoknak, akik egy kicsi, békés, és gyönyörű helyen szeretnének letelepedni ( és erre pénzük is van 🙂 ). Mutatok pár képet, hogy értsd, mire is gondolok 🙂

Aruba fővárosa,  Oranjestad 🙂

“Trolitúra” a turisták számára. Egy korszerű vintage stílusú villamos indul a tengerjáró hajó termináltól Oranjestad szívébe.

A tengerpart, egy hotel ablakából

A “Flamingo Beach”-en, a Renaissance szigeten ( Aruba ) fürdőzés, és napozás közben, ilyen flamingó csapatokkal is találkozhatsz 🙂

Naplemente Arubán 

Ha pedig egy igazán tartalmas útifilmre vagy kíváncsi, nézd meg ezt a több mint 2 órás videót:

További érdekességeket tudhatsz meg a szigetről, és a látnivalókról az aruba.com oldalon.

Pénztörténete

Ha nagyon szigorú akarnék lenni, akkor nagyon rövidre fognám, mivel tulajdonképpen, nagyon rövid is 🙂 Mivel ahogy olvashattad, Aruba 1986-ban lett “önálló” így a saját pénztörténete is csak pár évtizedes. Azonban nyilván ezen időszak előtt is fizettek valamivel.

A 18. században a holland gulden keringett a Holland Antillákon. Ezt 1794-ben egészítették ki a nyugat-indiai holland birtokokra vonatkozó érmék kibocsátásával. Ekkor a guldent 20 stuiverre osztották fel . 1799 és 1828 között a reaal keringett a szigeteken, 1 reaal = 6 stuiver vagy 3+1 ⁄ 3 reaal = 1 gulden. A holland guldent 1828-ban vezették be újra, most 100 centre osztva. Amikor a valutát ismét kifejezetten a Holland Antillákon való használatra kezdték kibocsátani, Curaçao nevében bocsátották ki , az első holland pénznemben denominált bankjegyeket és érméket 1892-ben, illetve 1900-ban vezették be. A “Hollandia Antillák” ( Nederlandse Antillen ) nevet 1952-ben vezették be. 1940-ben, Hollandia német megszállását követően a kapcsolat a holland valutával megszakadt, és az amerikai dollárhoz 1,88585 gulden = 1 dollár kötést állapítottak meg. A kötést 1971-ben 1,79 guldenre = 1 dollárra igazították.

1986-ban Aruba külön státuszt kapott  és ezzel elhagyta a Holland Antillákat, erről olvashattál fentebb.Nem sokkal ezután Aruba elkezdte kibocsátani saját valutáját, az arubai florint , amely a Holland Antillák guldenét váltotta fel névértéken.

Egy kis kitérő ( Holland Antillák felbomlása )

2011-ben, egy évvel a Holland Antillák felbomlása után , Bonaire, Saba és Sint Eustatius amerikai dollárra váltott, és a Holland Antillák guldene megszűnt törvényes fizetőeszköznek lenni ezeken a területeken. Curaçao és Sint Maarten szándékában állt a valuta leváltása, ezért leállították a valuta előállítását, de 2020 decemberétől ezeken a területeken még mindig az Antillák guldenét használják. 2018 óta a bankjegyeket és érméket ki kell cserélni, és már csak két év van hátra az Antillák gulden fizikai fizetőeszközéből. Felmerült a lehetőség, hogy a szigetek az eurót vagy esetleg az amerikai dollárt választják.  2019 novemberében Curaçao pénzügyminisztere, Kenneth Gijsbertha megerősítette a karibi gulden bevezetését, a Központi Bank pedig egy évvel később bejelentette.  2021 augusztusára arról számoltak be, hogy az új gulden bevezetése 2023-ban vagy 2024-ben várható. 2022 szeptemberében azonban a CBCS célja az volt, hogy 2024-ben bevezessék a guldenyt.

Az arubai Florin

Amikor Aruba 1986-ban megszerezte az önállóságot  a Holland Királyságon belül, a florin lett, ( amelyet az amerikai dollárhoz kötöttek ), a sziget hivatalos pénzneme. A központi banki rendelet értelmében a Centrale Bank van Aruba-t bízták meg a florin bankjegyek kibocsátásával. Az 1986 és 1989 közötti időszakban a Bank átmeneti bankjegyeket bocsátott ki. 1990-ben és 1993-ban új florin bankjegykészleteket bocsátottak ki, amelyeket Evelino Fingal úr tervezett, és a hollandiai “Joh. Enschedé en Zonen”-ben nyomtattak. Ezenkívül a Bank a kormány nevében érméket bocsát ki. Az érméket szintén Mr. Fingal tervezte, és a “Nederlandse Munt NV” verte. Az arubai bankjegyek feletti ellenőrzés joga a Centrale Bank van Aruba tulajdona.

Érmék

Az első érmék címletei: 5, 10, 25 és 50 centes, valamint 1 és 2 centes érme+1 ⁄ 2 florin. Később az 5 florinos bankjegyet egy négyzet alakú érme váltotta fel, a 2 -es pedig+1 ⁄ 2 florin érmét kivontak a forgalomból.  Az 5 florinost 2005-ben egy kerek arany színűre cserélték, mert a régi négyzetes 5 florinos érmét túl könnyű volt hamisítani. Minden érme acélból készült, nikkel bevonattal kivéve az 5 florint, amely réz és más fémek ( bronz ) ötvözete. Az 50 centes az egyetlen megmaradt négyzet alakú érme, amelyet a helyiek “yotin”-nak is neveznek.

Mindegyik hátoldalán 1, 2+Az 1 ⁄ 2 -es és 5 florinos érme a Holland Királyság jelenlegi államfőjének profilképe. 1986 és 2013 között ez volt Beatrix királynő , 2014 óta pedig Willem-Alexander király. Sőt, csak ennek a három címletnek van a szélén írás, nevezetesen a „God Zij Met Ons” , azaz „Isten legyen velünk”.

A teljes forgalmi érme sorozat, 2014-től, Willem-Alexander király portréjával

Bankjegyek

Az Aruba Központi Bankja ( Centrale Bank van Aruba ) 1986. január 1-jén vezette be az 5, 10, 25, 50 és 100 florin címletű bankjegyeket. 1990-ben a bank egy új, színes családban bocsátotta ki ugyanazokat a címleteket. Evelino Fingal arubai művész által tervezett jegyzetekből. A Régészeti Múzeum igazgatójaként Fingal régi indiai festményekben és edényszilánkokon található rajzokból merített ihletet. Fingal kombinálta a prekolumbusz előtti kerámiák díszítő motívumait a szigeten egyedülálló állatok képeivel. Az 500 florinos bankjegyeket 1993-ban vezették be, az 5 florinost 1995-ben egy négyzet alakú érme váltotta fel

100 florin, 1986

2003-tól új nyomat indult az akkor már meglévő 10, 25, 50, 100 és 500 florin bankjegyekből. Ezek az új bankjegyek új biztonsági elemekkel készültek, hogy megakadályozzák a hamisításukat.

A Centrale Bank van Aruba 2019-ben bemutatta a 10, 25, 50, 100 és 200 florin címletű bankjegyek új sorozatát, amely új címletként az utóbbi szolgált. Ennek a sorozatnak a témája az „Élet Arubán”, mivel az arubai flóra, fauna, kulturális örökség, műemlékek és tereptárgyak elemeit tartalmazza. 2019. június 4-én bocsátották ki, és a 2003-as sorozat mellett augusztus 11-ig forognak, ezt követően a 2003-as sorozatú bankjegyek már nem voltak törvényes fizetőeszköz. Az arubai kereskedelmi bankok december 4-ig fogadták el a 2003-as bankjegysorozatot, ezt követően a bankjegyeket legfeljebb 30 évre, 2049. augusztus 11-ig az Aruba Központi Bankjában váltják be. Ebből a sorozatból lett a 100 florin-os bankjegy az “2019-es év bankjegye” 🙂

Kapcsolódó tartalom

 

Rabszolgaszigetből, turistaparadicsom, rövid monetáris múlttal, ismert adóparadicsom. ( Barbados történelme, pénzverése, bankrendszere )