Hirdetés


Legfrissebb bejegyzések


Az “első európai papírpénz” története, amit a szükség hozott létre, és imakönyvből készült ( Leiden-Gulden, 1574 )


A bejegyzés becsült olvasási ideje 6 perc

Hirdetés



Kína sok mindenben megelőzte a világ többi részét az elmúlt évszázadok, vagy akár évezredek alatt, például papírpénz kiadásban is. Ők  voltak az elsők akik államilag támogatott papírpénzt bocsátottak forgalomba. Erről itt olvashatsz részletesen:  Az első papírpénz története ( Kína ). Egy másik témával kapcsolatban készült cikk linkjét is ide teszem, ez pedig ez: Az angol polgárháború alatt kibocsátott ostrompénzek. Látszólag messze áll egymástól a két írás tartalma, de bizonyos megközelítésben ez az állítás, mégsem igaz. Az alábbi cikkben mutatom is, hogy miért 🙂

A papírpénz, fiat valuta

Azt már szerintem mindenki tudja, hogy fémpénzt, vagy esetleg bármilyen más premonetáris valutát ( kagyló, gyöngy, kakaóbab…stb ) jóval hamarabb használtak az emberek az egymás közötti kereskedelem lebonyolítására, mint papírpénzt. A fém  vagy ahogy említettem egyéb premonetáris valuta egy mindenki által elfogadott értéket képvisel ( főleg az arany, ezüst ) évezredek óta, így amikor “pénzt” készítettek belőle, sok száz évig, vagy ezer évekig maga a fém értéke jelentette az igaz értékét, vagyis volt valós belső értéke. A papírpénz már egy sokkal bonyolultabb történet, hisz papírból ( manapság esetleg egyéb fejlesztett anyagokból ), vagyis relatíve értéktelen anyagból készül. Egy ilyen értéktelen papírdarabnak csak úgy lehet értéket adni, ha a kibocsátó megígéri, hogy az értékes, és van mögötte fedezet ( a leginkább elfogadott volt az arany, vagy ezüst ), ami biztosítja ezt. A legdurvább, hogy manapság már ez sincs így, ezért csak úgynevezett fiat valutaként hivatkoznak a forgalomban lévő “papírdarabokra”.

Fiat valuta: Egy olyan törvényes fizetőeszköz, amelynek “értéke” a kibocsátó kormánytól származik, nem pedig egy fizikai áruból vagy árucikkből, ezért fontos, hogy a mögötte álló kibocsátó mennyire hiteles, vagy legalábbis mennyire fogadják el hitelesnek, a fiat valutáját használó emberek. A fiat szó jelentése: “legyen”. Ezt a “modern” pénzt háromféle fő formára bonthatjuk tovább, merthogy létezik úgynevezett: készpénz, számlapénz és jegybanki számlapénz is, de egyre népszerűbbek a digitális és kripto valuták is.

Nos aki ebbe jobban belegondol, az azért láthatja, hogy nagyon, nagyon szakadék szélén táncol ez a dolog. A napjainkban használt papírpénznek tehát nincs igazán értéke, csak azért mert mi azt elfogadjuk, ergo hiszünk a kormányoknak. Vagyis ha nagyon morbid akarok lenni, utálhatod a politikát, és a politikusokat, de mindaddig amíg a forgalomban lévő pénzt használod, mégis bízol bennük, és hiszel nekik. Rá vagy kényszerítve? Bizonyos szempontból igen, ezt elismerem. Már én is gondolkodtam ezen, a barátommal, aki szintén gyűjtő, hogy milyen érdekes is a következő. Ha mondjuk egy ezüst Morgan dollárral szeretnék fizetni a sarki ABC-ben, az eladó hölgyek kinevetnének, és azt mondanák “igazi” pénzt adjak nekik, ne ilyen régi valamit. Az a gyanúm, hogy lehet 1 kg kenyeret nem tudnék venni egy 10 ezer Ft-nál is többet érő csak ezüst tartalomban is többet érő ezüst dollárért. De pld. az “értéktelen” 1000 Ft-ot elfogadnák. Ez a hit, és a szükségszerűség, ami értéket ad a pénznek. Ha az eladó hölgy tudná, hogy az ezüst dollár mennyi ért, és tudná, hogy a másik boltban is elfogadják, akkor lehet ő is elfogadná. Na de elkalandoztunk, bár nem is olyan messzire mint gondolnánk.

Mondok egy amúgy “általános” példát, ami idővel Európában is a papírpénz megszületését eredményezte. A forgalomban lévő fémpénz mennyisége nem volt elég, vagy nem volt hozzáférhető megfelelő mennyiségben, hogy alkalmas legyen a kereskedelem zavartalan lebonyolítására szükséges fémpénz előállítására. Ezt a fémhiányt több dolog is okozhatja ( bányák kiapadása, a kereskedelmi láncok akadozása, háború, természeti katasztrófa, járvány…stb ), és lehet hogy egy egész országot, birodalmat vagy földrészt érint, de megeshet, hogy csak egy adott területet, megyét, országrészt, vagy egy várost. Így érkeztünk el egy holland városba, Leidenbe, ahol a fentiekből több eshetőség is egyszerre jelentkezett, így a szükségszerűség, szükségszerűséget szült, és megszületett Európa első papírpénze.

Történelmi háttér

Az európai első papírpénz, tulajdonképpen szükségpénz, vagy ostrompénznek volt, szóval ha nagyon szigorúak akarunk lenni, 100%-ig nem felel meg a papírpénz erősebb definíciójának. Nem véletlenül van az, hogy ha például beütöd a keresőbe a témát, többféle verziót is találsz, de például a találatok fő helyen hozzák, az 1661 – ( Az első bankjegyek Európában ). -es  Stockholms Banco által kibocsátotta az első valódi bankjegyeket Európában. Ezeket a bankjegyeket Johan Palmstruch, a Stockholms Banco, Svédország első bankjának alapítója bocsátotta ki. De miért is nevezhetjük az 1574-es Leiden-Gulden-t “papírpénznek”.

Nos a már fentebb említett okok közül, a háború volt az az ok, ami az akkori Európában több helyen fémhiány keletkezett. Ez a háború,  “A nyolcvanéves háború, ( spanyolul: guerra de los Ochenta Años ), vagyis más néven a németalföldi szabadságharc, a németalföldi Tizenhét Tartomány lakosainak lázadása volt a spanyol uralom ellen. A felkelés 1568-ban kezdődött, és 1648-ban a vesztfáliai béke zárta le. Tulajdonképpen a mai Hollandia megalakulása volt a tét. Kezdetben a spanyoloknak sikerült sok helyen visszaszorítani a lázadást, azonban a hollandoknak sikerült több várost elfoglalni, vagy megtartani. A háború mint sok más európai háború, rendkívül összetett okokra vezethető vissza, de leegyszerűsítve, dinasztiák, kisebb államok konfliktusa, vallási ellentétek, adó- és kereskedelmi viták, a gazdasági nehézségek ( de facto válságok ) okozta szegénység, éhínség.

Hirdetés


A hollandok 1572-ben foglalták el Leiden városát ( a mai  Hollandia Dél-Holland tartományában található ) A város stratégiailag is fontos helyen volt, így hát a spanyolok  Francisco de Valdez vezetésével ostromba kezdtek, hogy visszafoglalják. Az ostrom 1573 októberében kezdődött, és két “részletben” 1574 áprilisáig folytatódott, amikor is megérkezett I. Vilmos orániai herceg, vagy más néven Nassaui Vilmos, és felszabadította a várost. A spanyolok elvonultak, Leiden továbbra is a holland szövetség része maradt. Az ostrom alatt 6000 ezer civil vesztette életét, ami akkoriban magas számnak számított, a város hanyatlani is kezdett, idővel elvesztette jelentőségét. A lakók rengeteget szenvedtek, mivel az ostromlók nem feltétlenül konkrét támadásokkal, harcokkal akarták elfoglalni a várost, hanem inkább körbezárták a városban rekedteteket, lezárták az utakat, megakadályozva a kereskedelmet, az élelem bejutását. Így hamarosan éhínség, és betegségek kezdték sújtani az embereket. 

Az európai első “papírpénz”

I. Vilmos. ( 1555 ); festette Antonis Mor

Közben “Hollandia” kifogyott a pénzből. Ezért Nassaui Vilmos utasításba adta, hogy a már forgalomban lévő érméket , amely meghaladja az 1/10-ed Daaldert ( holland rijksdaalder ( birodalmi dollár ), 48-50 stuiver ( holland shilling ) ), az adott tartomány ovális címerbélyegzőjével kell ellenbélyegezni. Ez a bélyeg 1/8-addal növelné az érme értékét, és az eredmény egy háborús hozzájárulás lenne. Azonban ez nem volt elég, nem enyhült a pénzhiány. A pénzre azonban továbbra is szükség volt, a katonákat fizetni kellett, a kereskedelemnek működnie kellett. Az ostromlott Leiden városában is mindent elkövettek, a még forgalomban lévő érméket darabokra vágták ( ezeket a darabokat az ostromok végén újra beolvasztották és kivonták ) így is növelve a pénzmennyiséget. Azonban ez sem volt elég, és miután a pénzverde kifogyott a felhasználható fémből, történelmi pillanat következett, vagyis legalábbis numizmatikai szempontból történelmi pillanat. Papírból kezdtek készíteni, “érméket”. Kerek formájú papírpénzt készítettek. Ezeknek a pénzeknek az elkészítéséhez pedig, imakönyveket daraboltak fel. Az “ötlet” kézenfekvő volt, mivel akkoriban ezekből a könyvekből volt a legtöbb. A sok esetben a vallásukért is küzdő katonáknak ez nem volt visszatetsző, sőt a tudat, hogy imakönyvből készültek, még egyfajta vallási “erőt” is tulajdonított nekik.  Ezekből az imakönyvekből az oldalakat kitépték és planchet méretű körökre vágták, és több papírdarabbal összenyomták, majd pénzverő matricákkal bélyegeztek, majd sokakat Holland címerrel ellenbélyegeztek. Ez az érme lett az első “európai állam” által kibocsátott papírpénz.

Hollandia Leiden 1574 Guldenek, ahol  megjelenjenek az imakönyvek részei. – A fotó a Heritage Auctions www.HA.com ) jóvoltából Europe MPO Auctions – Auction 58 lot 5715.

Összesen nyolc papírpénzt bocsátottak ki 5 Stuiver (1/4 Gulden), 14, 16, 18, 20 ( Gulden ), 28 és 30 Stuiver címletben. Úgy tűnik, hogy az összes darab közül a ¼-es Gulden-érme vagy 5 Stuiver címletekből maradt fenn a legtöbb darab, 30 milliméter átmérőjű, és a pénzverési kockák, a koronás oroszlán pajzsos és kardja, valamint a „PUGNO PRO PARIA” vagy „harc a sajátért” felirattal. ország” a hátoldalon. Az érme ritkán kerül elő az európai aukciókon. A 14, 16 és 18 Stuiver érméket gyakorlatilag beszerezhetetlennek tekinthetjük. A Gulden vagy 20 Stuiver érme 37 milliméteres, és egy koronás oroszlánt ábrázol, a  „HAEC LIBERTATIS ERGO” vagy „Mindent a szabadság kedvéért” és „GODT BEHOEDELEYDEN” felirattal. A 28-as Stuiver átmérője 43 milliméter, a 30-as pedig 48 milliméter átmérőjű, vagyis igen nagy.

Hollandia, Leiden 1574  ¼ Gulden, PCGS XF40. 

A darabot az teszi különösen izgalmassá, hogy az előlapon egy holland oroszlán látható, kezében egy íves karddal, amely arról volt híres, hogy a török ​​lovasok kedvenc fegyvere volt. A kardot Leiden lakói tiltakozási jelképként használták, azt szimbolizálva, hogy inkább az oszmán szultánnak engedik át a hatalmat, mint a spanyol királynak. Az érme hátoldala Leiden ókori történelme előtt tiszteleg, megemlékezve a bataviról, egy ősi germán törzsről, amely i. e. 69-ben fellázadt római urai ellen. Természetesen, és ezt most zárójelbe sem teszem, ritkaságnak számítanak, hisz az anyaguk miatt kész csoda, hogy egyáltalán maradt fenn néhány darab. Bár ahogy fentebb is írtam szükségpénz jellege, és talán a formája ( bár miért ne lehetne napjainkban is kerek egy “bankjegy” 🙂 ) miatt az “első európai papírpénz” kifejezésbe bele lehet kötni, azonban történelmi szempontból, és az általa jelképezett szabadság narratívájából adódóan, feltétlenül helye van a papírpénz történelmében, és mindig lesznek olyanok, akik őt fogják tekinteni a legelsőnek 🙂

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?