Az első papírpénz története ( Kína )

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a papírpénz, a modern idők találmánya, de ez nem így van. Azon azonban már lehet senki nem fog meglepődni, hogy az első papírpénz a hetedik században készült Kínában, majdnem ezer évvel megelőzve Európát. Igen, ebben is Kína volt az első 🙂

Jelenlegi tudásunk szerint az első papírpénzt, vagy annak nevezhető papíralapú”pénzt” a Tang-dinasztia alatt ( 618-907 ) Kínában adták ki 650 körül. Akkoriban a Juan-Pao nevű 3,8 gramm súlyú kis értékű rézpénz volt forgalomban, ezzel folyt a kereskedelem. Azonban egy-egy nagyobb üzlet lebonyolításához, egyre nagyobb mennyiségű rézpénzre volt szükség. Nagy nehézséget okozott az ekkora mennyiségek szállítása, tárolása, vagy éppen őrzése, amely főleg a gazdagoknál, tehetősebbeknél volt szokás. Ezt orvosolni kellett, belátta ezt az uralkodó is.

Ekkor adták ki a Pao-Csao-t, a 10000 Juan-Pao rézpénzt érő, igen finom papírból készült értékjegyet. Ez hamar népszerű lett, és széleskörben elfogadottá vált, hisz az uralkodó garancia volt arra, hogy azonnal beváltható értékjegyről beszélünk. Beváltásakor, 10000 darab rézpénzt lehetett kapni cserébe. Ez a fémre való beválthatóság volt a bizalom alapja, sokan nem is váltották be, hanem ezzel bonyolították az üzleteiket és ebben tartották a vagyonukat. Ha vmi ilyen funkcióval kezd rendelkezni, akkor azt lassan hívhatjuk pénznek. Bár ugye ekkor még több féle címlet nem létezett, csak ez az egy.

A mai modern pénzügyi rendszerben is, a pénzek elfogadottsága is a bizalmon alapul, hiszen már nincs mögöttük sem arany, sem ezüst fedezet. Ez az a “bizalom”, amit a jegybankok őriznek. Ha ez a bizalom valami negatív hír, hírek hatására elveszik, egy adott ország valutája akár órák alatt is képes összeomlani.

Általában egy adott pénz romlását, elértéktelenédését legtöbbszőr háborúk, gazdasági válságok okozzák. Így járt a Pao-Csao-t is. Az arabokkal, és tibetiekkel vívott sorozatos háborúk, hatalmas pénzéhséghez vezettek, amit a Pao-csao-k nagy mennyiségű nyomtatásával próbáltak ellensúlyozni. Azonban az újonan nyomtatott papírpénzek mögött már nem volt fedezet, sem áru, sem rézpénz. Fokozatosan elveszett az általa érzett bizalom, a kereskedők , és lakosság szabadulni akart tőlük, nem elfogadni, hisz nem volt rá garancia, hogy úgy mint anno, beváltásakor meg lesz a 10000 rézpénz. Akinél pedig  ottragadtak a papírjegyek, azok tönkrementek, mivel egy idő után már senki nem bízott benne és nem is fogadta el! Ez az időszak a 800-as évek elejére tehető.

Újabb próbálkozásképpen, papír alapú pénzt 970-ben adtak ki Kínában, aminek a neve Pien-Csien (kényelmes pénz) volt, és bár ugyanarra a sorsa jutott mint elődje, de sokkal tovább, egészen 1488-ig használták. Ezután Kína sokáig felhagyott a papírpénzek használatával, sokáig csak fém pénzek forogtak a gazdaságban.

A napvilágra került legrégebbi eredeti bankjegyet  a Szung-ház bocsátott ki 1165 és 1174 között.

A világ legrégebbi papírpénze Kínából, a Szung-dinasztia idejéből, forrás: wikipedia.org

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN

Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Mongol űrhajós egy érmén? Van ilyen? Igen van 🙂

Valamelyik este a "szokásos" érme rendezgetés közben lettem figyelmes valamire. Kedvelem a mongol érméket, van is pár darab. Ezeket nézegettem, >>>

Kereskedelmi dollár, Nagy-Britannia ( 1895 – 1935 )

Biztos láttatok már, vagy esetleg gyűjteményetekben is van, kereskedelmi dollár, az úgynevezett "trade dollár", "trade pénz". Ha még nem hallottál >>>

Hunyadi Mátyás, pénzreformjával, felére csökkentette a kamatokat, stabilizálta az aranyforint-ezüstdénár árfolyamot

A közgazdaságtanban Kopernikusz-Gresham törvény néven ismert az a tézis, amely kimondja, hogy amennyiben egy gazdasági rendszerben kétféle pénz van forgalomban, >>>