Hirdetés


Ukrán zászló ( is ) lebeg kitűzve, de orosz rubellel ( is ) lehet fizetni! Hol van ez?


A bejegyzés becsült olvasási ideje 6 perc

Az oldalon található cikkek alatt, már találkozhattatok ezzel a jelzéssel: ” A cikket írta: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot ) “. Nos ez azt jelenti, amit jelent 🙂 A mesterséges intelligenciát sokan használják, én is néha igénybe veszem a segítségét. Egyenlőre nincs semmilyen jogszabályi értelmezés az által írt tartalmak szerzői jogaival kapcsolatban. Ő maga ( igen a chat robot, megkérdeztem ) is mindössze annyit válaszolt erről, amit egyébként nélküle is így gondoltam, hogy “etikus” jelölni, hogy ő a szerző. Egyértelmű. Ráadásul az én véleményem szerint, bár valóban fejlődik, azért 100%-ban nem lehet “hinni” neki, képes hülyeségeket, vagy minimum kérdéses dolgokat írni. Ezért már csak nem, hogy etikus kérdés a szerzői megjelölés, hanem “muszáj” is, hogy ti kedves olvasok lássátok, hogy lehet érdemes néhány információt máshol is ellenőrizni, mivel, hogy nem  ember a szerző. Igen, furcsának tűnhet, de jelenleg még, jobban bízz egy valós szakértőben, történészben, numizmatikusban, mint egy mesterséges intelligenciában. Az ember jelenleg még okosabb 🙂

A mai cikknek ez lett volna a bevezetője. Gondoltam egyszer írok egy részletesebbet ebben a témában, de lehet egyenlőre ennyi elég, hogy ezeket jelezzem felétek. Tehát ez csak egy bevezető volt. A bevezetőből talán van olyan aki kikövetkezteti, hogy az alábbi témában is kértem volna a ChatGPT segítségét. Ez a téma pedig az antarktiszi pénzek, vagy fantázia pénzek lettek volna. Azt tudta, hogy az Antarktiszon nincs forgalomban egységes valuta, és tudta, hogy létezik fantázia pénz, de hiába erőltettem a részletes bemutatást, arra ez esetben nem volt képes. Ezért hát utánanéztem én, és elővettem az eddigi tudásomat, hogy írjak nektek erről röviden.

Röviden fogok, mert csak a téma bemutatására fogok koncentrálni. Hosszabban akkor lehetne, ha az eddig kiadott sorozatokat ( bankjegyek ) részletesen, címletek szerint is bemutatnám, de ezt most nem fogom. Nos tehát, az Antarktisz. Az Antarktisz ( Antarctica ), vagy más néven Déli-sarkvidék, Földünk déli “sarkán” található, a déli szélesség 60. fokától délre. Hatalmas, 14,2 millió km² területű földrész, kontinens. A terület kevesebb mint 1 %-a jégmentes. A “téli” időszakban ez a hatalmas jégterület majdnem megduplázódik, mivel a szárazföldet körülvevő tengerek is befagynak. A Föld jégkészletének 90%-a az Antarktisz jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja. 1773. január 17-én James Cook volt az első “hivatalosan”, aki átlépte a déli sarkkört, de csupán jéghegyeket látott. 1819-ben felfedezték a Déli-Shetland-szigeteket, ahova ezután rengeteg fókavadász érkezett. A „fókabőr-láz” kis híján a medvefókák kihalásához vezetett, de ez egy másik történet.

A partokat a Vosztok nevű hajóról, Fabian Gottlieb von Bellingshausen látta először 1820-ban, de partra nem szálltak. Jóval később, 1895-ben egy norvég biológus,  Carsten Borchgrevink  volt az első kutató a földrészen. Megjelentek ez első “kalandorok” is, és 1908-ban  Ernest Shackleton megpróbálta elérni a déli-sarkot, de nem sikerült neki, kénytelen volt visszafordulni. Akiknek ez először sikerült az, 1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen volt, aki elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutató  csak 1912. január 18-án érte el a sarkot, jelentősen lemaradva társától, mivelhogy ők együtt indultak. Ráadásul szegény Scott a visszaúton meghalt,  mindössze egynapi járóföldre a biztonságot jelentő bázistól.

Mi lett végül az Antarktisz sorsa? Nos igazából semmi. Antarktisz senkié. Nevezhetjük “senki földjének”. Vannak országok akiknek vannak területi igényeik ( el nem ismert ), ők a következők: Új-Zéland, Ausztrália, Franciaország, Norvégia, az Egyesült Királyság, Chile és Argentína. Szóval ezek csak igények, hivatalosan továbbra sincs egy országnak sem saját területe a földrészen. 1959 december 1-jén pedig kötöttek egy megállapodást, Az Antarktisz-egyezményt amelyben rögzítették, hogy  bármely ország létesíthet az Antarktisz területén kizárólag tudományos kutatóállomást. Tilos azonban hulladékokat, különösen nukleáris és radioaktív hulladékokat tárolni a térségben. Ez az egyezmény végül  1961. június 13-án lépett hatályba, és bár “csak” elviekben 30 évre kötötték, jelenleg is érvényben van. Magyarország 1984-ben írta alá, és több magyar kutató is dolgozott már ( 1957-től napjainkig ) ott, valamelyik kutatóállomáson.

Eddig egyedül Argentína hajtott végre “jelentősebb”  katonai műveletet az Antarktiszon, és ezzel tulajdonképpen “megszegte” az egyezményt ( bár nem történt végül semmi jelentős konfliktus ebből ), mivel az  Operación 90 tudományos expedícióban, 18 katona is részt vett.

Az expedíció résztvevői tisztelegnek az argentin zászló előtt ( A kép forrása: Argentine Army. – http://es.metapedia.org/wiki/Archivo:Lealpolosur.jpg

Érdekesség: Más ország képviselői, kutatói azt hitték, hogy a különítmény a Szovjetunióból jött, mivel az argentinok vörös narancssárga ruházatot viseltek.

Az Antarktisz tehát senkié, vagyis mindenkié. Jelenleg is számtalan kutatóállmás működik a területen, vagy szezonálisan ( nyáron ) vagy egész évben. A “szezon” idején közel 4000 fő körül lehet az Antarktiszon tartózkodók száma. Minden teljesség nélkül, rendelkezik kutatóállomással a földrészen olyan ország is mint például India, Japán, Pakisztán, Románia, India, és “természetesen” Oroszország is. De, hogy ez esetben se legyünk érdekesség nélkül:

Érdekesség: Az Antarktiszon Ukrajna is rendelkezik kutatóállomással. Mégpedig állandó, egész éves bázist üzemelnek, Vernadszkij kutatóállomás néven. Az állomás 1994-ben jött létre. Az állomás kutatói a nap és föld közötti kapcsolatot, a légkör fizikai állapotát, az ózonréteg fizikai tulajdonságait kutatják, valamint a biológiai és ásványi erőforrások potenciáljának fejlesztési kilátásainak tudományosan megalapozott felmérését végzik. Az itt állomásozó sarkkutatók azzal tűnnek ki kutatótársaik közül, hogy nemcsak saját maguknak készítenek vodkát, hanem a turistáknak is mérnek ki belőle, szó szerinti értelmezést adva ezzel a ‘sarki bár’ fogalmának.- írta még 2011-ben az parameter.sk


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1887-ben néhány politikus férfiember úgy döntött, hogy poénból felkérik Susanna M. Salter-t, hogy induljon ő is a közelgő polgármester választáson. A férfiak ezzel a megmozdulással azt akarták bizonyítani, hogy a város polgárai nem fogják hagyni, hogy egy nő irányítsa őket. A tervük azonban nem jött össze, ugyanis a nő a szavazatok 2/3-t megszerezte, amivel meg is nyerte a választást.

Ukrán zászló az Antarktiszon, Ukrán Antarktisz Állomás – Vernadsky kutatóbázis ( A kép forrása: tripadvisor.com )

Az Antarktiszon tehát valóban csak kutatások zajlanak. ( persze mindig van olyan amiről nem tudunk, vagy nem tudhatunk ) Az egyik olyan hely a Földön, ahol tulajdonképpen béke van, még akkor is, ha esetleg két különböző nemzet által működtetett kutatóállomás anyaországai háborúban állnak. ( Jelenleg például Ukrajna és Oroszország ). Az Antarktiszon nincs egységes pénzügyi rendszer, következésképpen nincs egységes valuta sem. Vagyis nem létezik antarktiszi pénz. Ennek ellenére, voltak akik üzletet láttak ebben is, hasonlóan a  Chatham-dollárok esetében. A kanadai Brit-Kolumbiában külön erre a célra alapított vállalkozás, az Antarctica Overseas Exchange Office Ltd. lett az, aki megbízást adott a  British American Banknote Company-nak, különleges “bankjegyek”, fantáziajegyek kiadására.

A British American Banknote Company  ( BABC ) egy nemzetközi biztonsági nyomda és bankjegygyártó vállalat. A cég székhelye Kanadában, Ottawában található, és története visszanyúlik egészen a 19. század közepéig. A BABC egyike a világ vezető bankjegy nyomdáinak, és számos ország és egyéb intézmény számára gyárt bankjegyeket ( magánkibocsátásokat )  és biztonsági nyomtatványokat. A cég széles körű szolgáltatásokat nyújt, beleértve a bankjegytervezést, a magas szintű biztonsági funkciók beépítését, az anyagok kiválasztását és a kész bankjegyek nyomtatását.

 

A British American Banknote Company az alábbiakban szereplő országokkal áll kapcsolatban, hogy szállítsa bankjegyeiket és más biztonsági nyomtatványaikat:

 

  1. Számos közép- és kelet-európai ország: A BABC szállított bankjegyeket több közép- és kelet-európai ország számára, például Magyarországnak, Romániának és Lengyelországnak.
  2. Afrikai országok: Az BABC együttműködött különböző afrikai országokkal, például Nigériával és Ghánával, hogy szállítsa a bankjegyeiket és egyéb pénzügyi dokumentumaikat.
  3. Amerikai országok: A BABC számos amerikai országnak is ellátja bankjegy- és biztonsági nyomtatványigényeit.

A British American Banknote Company széles körű tapasztalattal rendelkezik a bankjegygyártás és a biztonsági nyomtatványok területén. Az általa kínált magas biztonsági szintek és a fejlett technológiák segítenek a bankjegyek hamisítás elleni védelmében, és hozzájárulnak a különböző országok fizetőeszközeinek stabilitásához és megbízhatóságához.

Az első sorozat 1996. március 1-én jelent meg, majd ezt még több követte. A weboldalukon úgy látom, hogy az utolsó kiadás 2015-ben volt. Ezek a kiadások tehát nem pénzek. Pénzszerű nyomatok, bankjegy formával rendelkeznek, de egyetlen országban sem minősülnek hivatalos fizetőeszköznek. De természetesen valódi pénztért megvehetőek 🙂 Az így befolyt összegből jut a cégnek, illetve elvileg a bevételek 80%-a az Antarktiszon folyó kutatásokat támogatja. Az Antarctica Overseas Exchange Office Ltd. elvileg azt is vállalja, hogy amerikai dollárban ( USD ) visszaváltja az eladott antarktiszi dollárokat, a lejárat határidejéig ( ezek a dátumok a bankjegyeken szerepelnek ). A visszaváltási arányokról részleteket nem találtam. Előbb antarktiszi dollárnak neveztem ezeket a fantázia pénzeket, ez azért volt, mivel dollár megnevezés szerepel rajtuk. Íme egy 1 “dolláros”, az első sorozatból:


Ha megpróbálunk ezeknek a magánkiadásoknak helyet találni a világban, nagyon nehéz dolgunk van. Egy olyan földrészen hozták nem hivatalosan “forgalomba”, ahol nincs hivatalosan forgalomban semmilyen valuta, mégis elfogadnak többféle pénzt fizetésképpen. A különböző kutatóállomásokon elsősorban az üzemeltető ország valutái forognak, amennyiben szükséges valamilyen pénzforgalom biztosítása. De a legjellemzőbb így is az USA dollár, norvég korona, ausztrál és új-zélandi dollár, valamint argentin peso. Mivel azonban a kiadó vállalja a visszaváltást, vagyis valódi valutára konvertálható, egyfajta ígérvénynek nevezhetjük. Ha tovább akarok menni, akkor ezeket a kibocsátásokat egyfajta nem kamatozó befektetési jegyeknek is tekinthetjük. Azonban számtalan gyűjtő kezdte el őket gyűjteni. Szépségük, és a narratíva amit képviselnek viszonylag keresetté tette őket. Így inkább gyűjtői kiadásoknak nevezném, hisz a megadott lejárat után, elviekben teljesen értéktelenné válnak, vagyis ekkor már csak a gyűjtői kereslet fogja meghatározni az értéküket!

A különböző sorozatokon, különböző eseményekre ( emlék “bankjegyek”, emlék fantáziabankjegyek )  emlékeznek általuk, amik az Antarktiszhoz köthetőek, vagy a földrész állatvilágát, és természeti csodáit jelenítik meg rajtuk. Voltak sorozatok, amiket ingyen osztogattak, de voltak olyanok is amiből csak gyűjtői mennyiséget készítettek. Szóval érdekes kiadásról beszélünk, éppen ezért szándékosan “érdekes” címet is adtam a témának! Ugyebár orosz bázis is üzemel az Antarktiszon, és bár nincs konkrét információm erről, feltételezem, hogy ott lehet orosz rubellel is “fizetni”. Vagyis a címben leírt állítás nagyjából helyes. Vagyis: Ukrán zászló ( is ) lebeg kitűzve, de orosz rubellel ( is ) lehet fizetni! Hol van ez? ( amúgy akkor ez visszafelé is igaz? valószínűleg igen 🙂 )  és erre a helyes válasz: Az Antarktisz!

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések