Íme mit mondott Hitler a "titkos" felvételen, ahol a "valódi" hangja hallható ( Hitler-Mannerheim, talákozó, 1942 )

Adolf Hitler nyilvános beszédeit szinte minden alkalommal rögzítették, és bár némelyik megsemmisült, vagy eltűnt, a legtöbb a mai napig fellelhető, és meghallgatható. Azonban van egy felvétel, ami csak az 1960-as évek elején vált széles körben ismerté, és nyilvánossá, amin Adolf Hitler, és Carl Gustaf Emil Mannerheim, a finn védelmi erők főparancsnokának magánbeszélgetése hallható. A felvétel történelmi jelentőségét, a “magánbeszélgetés” meghatározás adja, mivel Hitlerről köztudott volt, hogy szinte már paranoiás kontrollt gyakorolt a beszédhangja felett is, és szigorúan tiltotta, hogy a nyilvános, hivatalos fellépésein kívül rögzítsék azt. Azonban ez egyszer mégis sikerült, erről olvashattok ebben a cikkben.

Egy kis történelmi háttér, Hitler váratlan érkezése

1942 június 4.-én reggel a finn légierő különös parancsot kapott. Arra utasították őket, hogy ne lőjenek semmire, ami elrepül felettük. Majd a finn légierő 8 Brewster vadászgépe szállta a magasba, hogy felvegye a kapcsolatot egy Focke Wulf 200 Condor típusú repülögéppel, amin a kor legismertebb vezetője utazott Finnország felé. Miután ez sikerült ( 6 gép elvesztette a kapcsolatot ), a Condort mindaddig kísérték, amíg az biztonságban le nem szállt. Adolf Hitler érkezett Finnországba, rendkívüli titoktartás mellett ( a németek csak egy nappal érkezése előtt jelezték a finneknek, hogy az országba utazik ). A látogatás célja “hivatalosan”, hogy a finn erők főparancsnokának Carl Gustaf Emil Mannerheim-nek a 75. születésnapján részt vegyen. A másik feltételezés szerint, további katonai szerepvállalásra akarta rávenni a finneket. Konkrétan a szovjetek elleni átfogóbb támadást szeretett volna kieszközölni. Illetve meg akart győződni arról, hogy a finn-német szövetség megfelelően stabil-e. Mindenesetre egy biztos, Hitler repülőgépe 1942 július 4.-én kora délután, 12 óra 30 perckor megérkezett Finnországba, ahol landolás közben kigyulladt a repülőgép egyik abroncsa. Hitler “szokásához” híven figyelmen kívül hagyta ezt az eseményt, és kizárólag a német híradó számára készülő felvételekre koncentrált. A jeleneteket amin látszik a tűz, később retusálták, és néhányat újra is forgattak. Mivel Mannerheim nem számított látogatásra, ő is spontán reagált, és a konferenciát nem Helsinkiben tartották, hanem Finnország délkeleti részén, a Ruokolahti ( ma Imatra )-ban, a Kaukopää cellulózgyárhoz vezető vasútvonalon. Hitler az Immolai repülőtéren landolt, és innen kísérték el egy vonat kocsihoz, ami az erdőben parkolt, az említett gyár iparterületén.

A landolás utáni közvetlen pillanatok. A háttérben látható, ahogy oltják a lángra kapott abroncsot. ( A kép forrása: SA-KUVA )

A látogatással kapcsolatban több érdekességet is megemlíthetünk. Példaként néhány. Hitler szeretesóhajtt sokáig aludni, akár délelőtt 10-ig, vagy akár délig is. Diplomáciai, vagy katonai látogatásaikor azonban szerettet korán indulni, mintha mindig nagyon várta volna őket, vagy pedig csak túl akart esni rajtuk. Ez esetben is korán kelt, és repülőgépe fél 9-kor már úton is volt Rastenbergből. Hitler ritkán tartózkodott valahol néhány óránál tovább, és volt, hogy dél körül már vissza is tért a főhadiszállásra. Történészek szerint ez általában akkor volt látványos, amikor minden az ő irányítása alatt állt, és helyzetét stabilnak érezte, azonban amikor számára is fontos volt a találkozó, hajlandó volt “tovább” maradni. A finn látogatás is ilyen lehetett. A majd lentebb olvasható beszélgetésben feltűnhet, ahogy Hitler megemlíti mennyire meglepte a szovjetek katonai ereje, a tankjaik száma, a gyáraik mérete. Ebből arra is következhetünk ( erre ő maga is tesz utalást ), megeshet, hogy “elszámolta” magát. Nos ez lehet az egyik oka annak, hogy a finneket komoly segítségnek tartja, és azok magasztalása, dicsérése, céltudatos döntés, és kizárólag saját céljai elérését szolgálja. Ne feledjük, bár ekkor még nem beszélhetünk sorozatos német katonai kudarcokról, a német hadvezetés azonban már felismerte, hogy a két frontos háború hiba volt, és nagy kockázattal jár. Éppen ezért “előrelátásból” a keleti front, így az itt található szövetségesek, köztük a szovjetek ellen sikeresen harcoló finnek, kiemelt szövetségesnek számítottak Hitler szemében.

A repülőtéren Mannerheim személyesen nem volt jelen, a Führer-t Finnország államelnöke, Risto Ryti fogadta. Bár protokoll szempontjából ez megfelelő volt így is, Mannerheim döntése, hogy nem megy ki a repülőtérre, érdekesnek számított. Vélhetően úgy gondolta, hogy ő az ünnepelt, illetve Hitler érkezés váratlan, tehát vélelmezheti a Führer is, hogy nem mindenre van ideje. További érdekesség, hogy a Hitlert fogadó katonai díszőrség ( az alábbi képen láthatóak ) is csak a helyi tartalékosokból összeállított, megfelelő öltözék nélküli katonákból állt, akik nem is tudták ki érkezik.

Risto Ryti finn elnök üdvözli Adolf Hitlert Finnországban ( A kép forrása: SA-KUVA )

Hitler érkezése után, még további német gépek is landoltak. Finnországba érkezett többek között, Hans-Georg von Seidel főhadnagy tábornok, a Luftflotte ( német Luftwaffe egyik elsődleges hadosztálya ) parancsnoka, Generaloberst Hans-Jürgen Stumpff, az AOK Lappland parancsnoka Generaloberst Eduard Dietl ( Hitler egyik kedvenc tábornoka a norvég hadjárat hősies tettei miatt ), és Wilhelm Keitel feldmarschall. Hitler és Ryti ezután áthajtott Mannerheim néhány kilométerre lévő parancsnoki vonatához, itt találkozott a két vezető. Hitler ajándékot adott Mannerheimnek: három új Steyr 1500 A Kommandeurwagen terepjáró személygépkocsit. Ezeket:

A három új Steyr 1500 A Kommandeurwagen, Hitler ajándéka Mannerheimnek ( A kép forrása: SA-KUVA )

A találkozó egyébként igen jól dokumentált volt, annak ellenére, hogy váratlan eseménynek számított. Bár feltételezhető, hogy amennyiben Hitler, és kísérete nem jelenik meg, akkor is több újságíró, fényképész, tudósító lett volna Mannerheim körül, hisz a tábornokot nagy tisztelet övezte, és születésnapja prominens eseménynek számított. Íme még néhány fotó:

Középen Hitler, és Mannerheim, jobb oldalon pedig Risto Ryti ( A kép forrása: SA-KUVA )

Ezen a híres felvételen Hitler látható ( mögötte Keitel ), amint deszkákon egyensúlyoz át, a Mannerheim parancsnoki vonatához vezető erdei úton. Háttérben mintha Mannerheim mosolyogna. A képet nézve, az embernek az az érzése támad, hogy talán ez is szándékos volt. Próbára teszi Hitlert, és stresszhelyzetbe hozza, miközben mindenki nézi őt. ( A kép forrása: SA-KUVA )

A Mannerheim-vonatot a gyár mellékvágányára hajtották, hogy megvárják a rangos vendégeket. ( A kép forrása: SA-KUVA )

A “születésnapi parti”

Sokan úgy gondolják, hogy ez a találkozó egyfajta “meglepetésparti” volt, amit Risto Ryti, és más finn vezető szervezett Mannerheimnek, akinek a arcán nem véletlenül látszik sok esetben a közöny, és erőltetett mosoly, mivel ő inkább a fronton akart volna lenni a katonáival. Illetve voltak fenntartásai Hitlerrel kapcsolatban is. Tisztában volt vele, hogy Németország elsősorban a saját érdekeit védi, és minden más csak másodlagos. Ő azonban fordítva gondolta ezt, hazájával Finnországgal kapcsoltban. A “közös” ellenség, a Szovjetunió egyértelműen szövetségessé tette őket, azonban katonáit, és szeretett országát nem áldozta volna fel Németországért. Mindenesetre a találkozó végül összejött. Elsőként meg volt a kötelező gratuláció, illetve a fent említett ajándékok átadása. Majd az “ünneplő vendégsereg” megebédelt. “Minden étel gondosan készült, Mannerheim marsall utasítására” – írja emlékirataiban Waldemar Erfurth a finn vezérkar német tábornoka, aki szintén jelen volt a találkozón. Az ebéd során lazaclevest és töltött libát szolgáltak fel, borral, pezsgővel. Hitler azonban káposztás pitét, spárgalevest és zöldségpudingot evett, teát és ásványvizet ivott. Azonban nem nyúlt a desszertnek szánt gyümölcssalátához, mert alkoholt használtak az elkészítéséhez. Róla tudjuk, hogy nem ivott alkoholista vegetáriánus volt, és nem is dohányzott. Azonban ez a találkozó ebben is rendhagyó volt, vagy legalábbis vannak erre utaló jelek, ugyanis a találkozó során elképzelhető, hogy Hitler mégis fogyasztott alkoholt, amit egy fotó is bizonyíthat. Illetve sokak szerint a hangfelvételen, amiről nem sokára szót ejtünk, a hangján is hallani lehet az alkohol hatását. Van egy másik legenda is a Hitler-Mannerheim találkozó körül. Feltehetően Mannerheim próbára akarta tenni Hitler az asztalnál is ( úgy mint az erdei “akadályok” esetén ). Azokban az időkben szokás volt, hogy étkezés után konyakra szivart törni, és ezt tette Mannerheim is, legalábbis a legenda szerint. Hitler határozottan ragaszkodott ahhoz, hogy az emberek ne dohányozzanak a jelenlétében, de ez alkalommal nem mondott semmit. Feltételezések szerint Mannerheim ezt Hitler gyengeségének tekintette.

Az ebédnél Risto Ryti köztársasági elnök mondott beszédet. Beszédében többek között Mannerheim marsall életéről is mesélt. Hitler viszont a kommunizmus veszélyeiről, valamint Finnország és Németország szoros, baráti viszonyáról értekezett beszédében. A születésnapi hős, Mannerheim, aki utoljára beszélt ( 20 perces beszéd volt ), köszönetet mondott Hitlernek és a közönségnek, akik megtisztelték jelenlétükkel az alkalmat. Ez a beszéd teljes terjedelmében meghallgatható a YLE archívumában.

Ezen a képen az ünnepi étkezés látható. Hitler, Rangell miniszterelnök, Mannerheim és Ryti elnök ülnek egy asztalnál. ( A kép forrása: SA-KUVA )

A történelmi hangfelvétel ( 11 perc magánbeszélgetés Hitler, és Mannerheim között )

Ebéd után Hitler, Mannerheim, Ryti és Wilhelm Keitel német marsall a következő szalonkocsiba költöztetett. ( ennél a pontnál nem világos számomra, hogy mind a két kocsiban volt-e mikrofon, vagy az a helyes, ahogy egyes helyeken azt lehet olvasni, hogy a finn technikusok “átcsempészték” pár perc alatt a hangrögzítőt az egyik kocsiból a másikba ) Az ott lezajlott beszélgetésről készült egy 17 perces felvétel, aminek az első, hivatalos ( ha hivatalos volt, akkor tudniuk kellett, hogy van a kocsiban hangrögzítő ) 5-6 perces része után titokban vagy véletlenül rögzítettek 11 percnyi magán beszélgetést is, amiről Hitler és a jelenlévők nem tudtak ( vélelmezhető, hogy azt nem tudták, hogy a mikrofonokat nem kapcsolták ki ). Maga a beszélgetés egyébként összesen egy óráig tartott. A megőrzött felvétel valószínűleg az egyetlen, Hitler magánbeszédének megőrzött felvétele az utókor számára. Ez a felvétel is meghallgatható a YLE archívumában.

Ezen a képen Hitler, és Keitel mögött ( a képen jobbra ) látható a mikrofon, és az ablakon kilógó kábelek. Az egyértelmű kép alapján látható, hogy ekkor még nem volt elrejtve ( ha egyáltalán el volt valamelyik kocsiban ), ahogy sokan gondolták, hisz mindenki tudta, hogy felvétel fog készülni a születésnapi köszöntésekről. ( A kép forrása: SA-KUVA )

A felvételeket egyébként Thor Damen, a finn Yleisradio ( YLE ) hangmérnöke készítette, akit hivatalosan kértek fel a születésnapi beszédek rögzítésére. Összesen tehát 11 percig sikerült folytatni a beszélgetés rögzítését, mikor a helyszínt biztosító német SS-katonák észrevették az ablakon kilógó kábeleket. Bár ahogy azt fentebb említettem, ez hivatalos volt, hisz a német híradó is megkapta az ünnepi felvételeket, azonban mégis feltűnt Hitler testőreinek, hogy még rögzít a felvevő, mikor annak már nem volna szabad. A “legenda” szerint ezt egy igen szigorú nemzetközi jelzéssel ( a lefejezés, torok elvágás ) jelezték Damnen-nek, akik ezt komolyan is vette, és leállította a felvételt. Azonban azt a mai napik nem tudjuk pontosan, hogyan maradhatott nála a felvétel, hisz az SS-katonák követelték annak megsemmisítését. Úgy tudni, hogy belementek abba ( hisz a finnek mégiscsak szövetségeseik voltak ), hogy a felvételt megőrizhetik ugyan egy lezárt dobozban, de sosem mutathatják be. A kazettát az Állami Cenzorok Hivatalának vezetője, Kustaa Vilkuna kapta, majd azt 1957-ben visszaadták az eredeti tulajdonosnak, a YLE-nek, majd néhány évvel később nyilvánosan is elérhetővé tették. Nos tehát a lényeg. A találkozóról több felvétel is készült, ezeken is hallható sok történelmi jelentőségű megjegyzés, azonban ami különlegessé teszi a “nem engedélyezett” 11 percet, az az, hogy Hitler hangja, megváltozott, amint azt hitte, a hangrögzítés véget ért. Történészek szerint, ebben a 11 percben hallható Hitler “valódi” hangja.

Érdekesség: Henry Murray amerikai pszichológus a náci diktátor általános jelenlétét “hipnotikusnak” írja le ” Adolf Hitler személyisége ” című 229 oldalas jelentésben, amelyet 1943-ban az Egyesült Államok Stratégiai Szolgálatainak Hivatala, a CIA elődjének készített.

Ez a felvétel bizonyítja azt, hogy milyen módon volt képes elváltoztatni a hangját, megnyerni a hallgatóságot, irányítani a kommunikációt, hogy célját elérje, nyilvános megjelenései alkalmával, miközben “privát” hangja visszafogottabb, alázatosabb, és megalkuvóbb volt. Ugyanakkor ebben a 11 percben beismer hibákat, megnevez rossz döntéseket, de el is hárítja a felelősséget. A felvétel elemzése során a legtöbb történész úgy találta, hogy bár Mannerheim nem sokszor szólal meg, mégis ő irányítja a beszélgetést, vagy pusztán csendes jelenléte is elég ahhoz, hogy Hitler személyesen “hozzá beszéljen”. Úgy tűnhet, mintha Hitler hosszú monológban próbálna magyarázkodni, és “meggyőzni” Mannerheim-et, hogy oké, hogy hibáztunk, látjuk mi is, de még egyáltalán nincs veszve semmi. Ezzel próbálja továbbra is maga mellett tartani a finneket.

Hitler elköszön mindenkitől, és repülőjével haza indul ( A kép forrása: SA-KUVA )

Azt nem tudjuk, hogy a továbbiakban még miről esett szó, de azt igen, hogy Hitler komolyan vette Mannerheim aggodalmát, hogy késnek a beígért német csapatok, ezért megparancsolta beosztottainak, hogy kövessék a Finnországgal kötött megállapodást. Hazafelé a repülőtérre Hitler ugyanabban a kocsiban távozott, mint Ryti elnök. Mannerheim marsall viszont Wilhelm Keitel marsallal utazott egy másik autóban. A repülőtéren Hitler kezet fogott mindenkivel, majd repülőgépe 18:30-kor szállt fel az Immolai repülőtérről. Az indulás másfél órával később történt az eredetileg tervezettnél. Sokan, sokféleképpen értelmezték már ezt a napot, én is teszek egy próbát. Véleményem szerint, Hitler jól érezte magát, élvezte az erdei helyszínt, és a finnek személyében erős szövetségest látott, és nem vett észre, vagy csak figyelmen kívül hagyta azt, hogy Mannerheim marsall viszont nem annyira volt oda a találkozásért. Az ő esetében “kötelező” köröket érzek, annak ellenére, hogy szüksége volt a németek segítségére, szövetségére, hogy tudja folytatni a háborút a szovjetek ellen. Talán mint legendás stratéga, érezte, hogy fordul a háború menete, és a német csapatokra vereségek várnak, ezért a finn-német szövetség, és úgy általában Finnország sorsa is kérdéses, hisz azt is tudta, hogy egyedül semmi esélye nincs teljes győzelemre Sztálin ellen. Számára ráadásul Hitler győzelme, lehet ugyanakkora veszélyt jelentett volna egzisztenciális, és hatalmi szempontból, mint Sztáliné. Végül is fiatal korában szolgált az orosz birodalmi hadseregben, és bár ekkor már harcolt ellene, múltja szorosan kötődött Oroszországhoz. Illetve Mannerheim nem csak “politikus” volt, hanem igazi katona. Nem szerette a díszes körítéseket, talán még a születésnapját sem ünnepelte volna meg, ha nem “kényszeríti” rá a protokoll, és az őt körülvevő tisztelt.

Az alábbiakban pedig nézzük meg az említett 17 perces felvételt, és azon belül is a 11 perces részt szöveges leiratát. Több fordítás, leirat is létezik, nézzünk meg ezekből 3-at. Az alábbit a wikiwand.com-on találtam, a Talk:Hitler and Mannerheim recording cím alatt.

Leirat I. ( ez esetben az első 5-6 perc is szerepel a fordításban )

[0 mins]

Hitler: Ich habe so bedauert, dass wir vor zwei Jahren dem finnischen Volk im ersten Freiheitskampf nicht helfen konnten, aber es war nicht moeglich, wir sind im Westen gebunden, und ein Zweifrontenkrieg ist nicht durchfuehrbar. Und ich bin sehr gluecklich, dass wir jetzt zum zweiten Mal, und ich hoffe diesesmal endgueltig, aaah den Kampf gegen einen Gegner durchfuehren, der, wenn er siegen wuerde, aah nicht aaah einen Sieg nach frueheren Auffassungen erringen wuerde, sondern der unsere beiden Nationen vernichten und ich glaube auch Europa vernichten wuerd. Ich weiss, was Finnland in diesem ganzen Kampf zu leisten hat, Finnland hatte in diesen ganzen Tagen die schweren Opfer, die das finnische Volk bringt. Und ich kann Ihnen versichern, dass, was immer auch geschehen mag, das deutsche Volk absolut

[1 min]

und zuverlaessig und unerschuetterlich hinter dem finnischen Volk stehen wird, und dass, was immer auch geschehen mag, die Friedensziele, die das finnische Volk, die auch wir, als die einzig denkbaren kommen sehen, dass diese auch erkaempft werden und ich kenne jetzt ueberhaupt keine ((Korrup?)) tionen in meinem Leben so hoffe ich, ich werde hier persoenlich ((Resolu?)) tionen einsetzen und deswegen durch…zu…kriegen, denn es kann nicht alle 15 oder 20 Jahre immer Krieg kommen ueber eine Nation aaah wo die Alternativen des Seins oder des Nichtseins gestellt werden. Dass Sie, Herr Marschall, in einem hohen Alter der Fuehrer Ihres Volkes sind und dass Sie dabei das Glueck haben, so ein heldenhaftes tapferes Volk zu fuehren, das bewundern wir. Und aah da sieht sich uns auch heute ein (((mutiger? Fuehrer …. gegenueber … gratulieren)))

… [2 mins]

SCRAPING NOISE ((einzigartig?))

Mannerheim: Herr Reichskanzler und oberster Befehlshaber der deutschen Wehrmacht! Fuer die aeusserst liebenswuerdigen Glueckwuensche bitte ich, meinen ehrerbietigsten Dank aussprechen zu duerfen. Diese Wuensche sind fuer mich und fuer die finnische Wehrmacht einer die [sic] groesste [sic] Ehrungen, die mein Herz und mein Gedanke um [sic] zu schaetzen wissen. Ich danke ebenfalls herzlich fuer die schoene [sic] Ehrengaben, die mir persoenlich zugedacht sind.

[3 mins]

Diese Gaben wird mir, werden mir ein dauerndes Andenken sein an den heutigen harten Kampf fuer die hoechsten Gueter der geistigen und materiellen Kultur, ein Kampf, den wir an der Seite der ruhmreichen und maechtigen deutschen Wehrmacht fuehren duerfen. Die Bedeutung und der Wert der mir zuteilgeworden, zuteilgewordenen Ehre wird von Ihrer Anwesenheit Herr Reichskanzler heute, hier in unserem Kreise, aufs hoechste hervorgehoben. Dass der oberste Befehlshaber der deutschen Wehrmacht selbst diese Glueckwuensche und Gaben ueberbringen wollte, macht mir,

[4 mins]

und uns allen, nicht nur die groesste Freude, sondern ist es [sic] eine Ehre, die von uns tief em, empfunden wird. Besonders hoch schaetze ich, dass Sie, Herr Reichskanzler, die Moeglichkeit fanden, diese Reise auszufuehren gerade in den Tagen, wo die wuchtigen und glaenzenden Schlaege deutscher Fuehrung, deutscher Maennerherzen und deutscher Waffen uns die Hoffnung einer weittragenden Entscheidung naeher bringen. So will ich den Ausdruck meiner ehrerbietigen Dankbarkeit mit dem Wunsche abschliessen: es moege im Laufe dieses Jahres den guten Waffen der gerechten Sache vergoennt werden, den

[5 mins]

Pestherd der bolschewistischen Barbarei unschaedlich zu machen. Moegen die Waffen bruederlich vereinten [sic] Kaempfer ihrer [sic] Voelkern den Frieden und ganz Europa die Rettung aus einer Gefahr bringen, die mehr als zwei Jahrzehnte wie ein Albdruck an den oestlichen Grenzen gedroht hat.

SCRAPING NOISE

Innen jön az említett 11 perc, ami titokban, vagy véletlenül készült.

Hitler: Tja, es ist wirklich … eine sehr grosse Gefahr. Vielleicht die schwerste … denn … ((es hat sich nicht)) ueberhaupt erst jetzt ermessen koennen… wir wussten das selber auch nicht so ganz genau, wie ungeheuerlich dieser Staat geruestet war. Tja.

[6 mins]

M: Das haetten wir nicht geahnt, im Winterkrieg. Im Winterkrieg hat, haetten wir das nicht geahnt. Natuerlich hatten wir einen Eindruck, dass sie gut geruestet waren. Aber so, wie sie in Wirklichkeit! Und jetzt ist eben gar keinen Zweifel, was, was sie hat, was sie hatten in ihren Schaedeln.

Hitler: Ganz klar.

Mannerheim: Das ist

Hitler: Sie haben die ungeheuerste Ruestung, die Menschen denkbar ist. Also wenn mir jemand gesagt hatte, dass ein Staat mit …. Wenn mir jemand gesagt hatte, dass ein Staat mit 35000 Tanks antreten kann, dann haette ich gesagt, “Sie sind wahnsinnig geworden”.

Mannerheim: Fuenfunddreissig?

Hitler: 35000 Panzer. Wir haben ueber, wir haben zur Zeit ueber 34 Panz… tausend Panzer vernichtet. Wenn mir das jemand gesagt haette, ich haette gesagt, Sie… wenn mir ein General

[7 mins]

von mir erklaert haette, dass hier ein Staat 35000 Panzer zieht herzieht, “Sie sehen alles doppelt oder zehnfach. Sie sind wahnsinnig, Sie sehen Gespenster.” Das haben wir nicht fuer moeglich gehalten. Wenn wir vorher… Wir haben Fabriken gefunden, alleine eine da in Kramalowskaja zum Beispiel. Das war vor 2 Jahren ein Bauerndorf, doch wir hatten keine Ahnung. Heut ist dort eine Panzerfabrik, die in der ersten Schicht etwas ueber 30,000 und in dem Vollausbau 60,000 Arbeiter beschaeftigen soll. Eine einzige Panzerfabrik! Wir sind… Wir haben sie besetzt, eine gigantische Fabrik! Arbeitermassen, die ja wirklich so wie die Tiere leben.

Mannerheim: Im Donetzgebiet?

Hitler: Im Donetzgebiet.

Mannerheim: Ja, aber wenn man denkt, dass sie 20 Jahre, ueber 20 Jahre, 25 Jahre, beinahe, Freiheit gehabt haben sich zu ruesten. Und alles, alles ausgegeben fuer Ruestung,

Hitler: nur fuer Ruestung.

[8 mins]

Mannerheim: nur Ruestung.

Hitler: Ach ich ((will)) sagen einen… Ich sagte es vorher dem Herrn Staatspraesidenten: ich habe es vorher nicht geahnt. Haette ich es geahnt, dann waere mir noch schwerer zu Herz gewesen, aber den Beschluss haette ich dann erst recht gefasst, denn es blieb mir ja gar keine andere Moeglichkeit. Und… ich war mir ja… schon klar, schon Winter 39/40, dass die Auseinandersetzung kommen musste. Ich hatte nur den Albdruck im Westen noch vor mir …, denn ein Zweifrontenkrieg das waere ein Irrtum gewesen. Dann waeren wir auch zerbrochen. Das sehen wir heute besser, als wir es damals vielleicht noch erkannten. Und wir waeren da zerbrochen. Unser ganzes…. Ich wollte an sich, noch im im Herbst 39, wollte ich an sich noch den Westfeldzug durchfuehren.

Nur dieses dauernde schlechte Wetter, das wir hatten, das hat uns daran gehindert. Denn unsere ganze Bewaffnung,

[9 mins]

war ja, es ist eine Schoenwetterbewaffnung. Sie ist sehr tuechtig, sie ist gut, aber sie ist leider eine Schoenwetterbewaffnung. Wir haben das jetzt hier ja auch in dem Krieg gesehen. Unsere ganzen Waffen sind natuerlich auf den Westen zugeschnitten. Und wir alle waren der Ueberzeugung, das war wie sie dann… es war unsere Meinung eben, seit den aeltesten Zeiten her, im Winter kann man nicht Krieg fuehren. Und wir haben auch die deutschen Panzer, und die deutschen Fahrzeuge, die sind nicht erprobt worden, um sie etwa fuer den Winterkrieg herzurichten. Sondern man hat Probefahrten gemacht, um zu beweisen, dass man im Winter nicht Krieg fuehren kann. Es ist eben eine ein anderer Ausgangspunkt gewesen. Wir sind im Herbst 1939 immer vor der Frage gestanden, ich wollte unter allen Umstaenden angreifen und ich war der Ueberzeugung, dass ich in 6 Wochen mit Frankreich fertig werden wuerde. Aber es war die Frage, ob man sich bewegen kann. Und es war dauernd a [“a” is Austrian dialect for “ein” ] Regenwetter, und nun kenne ich ja dieses franzoesische Gebiet selber sehr gut, und auch ich konnte mich

[10 mins]

der Auffassung aaah vieler meiner Generale nicht verschliessen, dass wir wahrscheinlich diesen Elan nicht bekommen wuerden, das wir die Panzerwaffe nicht auswerten wuerden koennen, dass wir auch die Luftwaffe nicht wuerden auswerten koennen, mit den Feldflugplaetzen, infolge des Regens. Ich kannte Nordfrankreich selber, ich bin vier Jahre lang Soldat gewesen im Grossen Krieg. Und so kam diese Verzoegerung. Haette ich im Jahre 39 Frankreich er er erledigt, dann waere die Weltgeschichte anders gelaufen. So musste ich bis zum Jahr 1940 warten, und das ging leider vor Mai, erst am… Der 10. Mai war der erste schoene Tag. Am 10. Mai habe ich sofort angegriffen. Am 8. Mai den Befehl gegeben, am 10. Mai zum Angriff. Und dann mussten nun, dann mussten nun aah diese aah musste diese riesige Umstellung unserer Divisionen von Westen nach Osten vorgenommen werden, erste Besetzungen gingen denn, hatten in Norwegen diese Aufgabe.

[11 mins]

Im selben Augenblick kam aaah kam eigentlich, ich darf es heute sagen, kam ein sehr grosses Unglueck ueber uns. Denn die Schwaechen, die sich in Italien ergeben hatten durch erstens die nordafrikanische Situation, dann zweitens durch die Situation in Albanien, Griechenland, ein ganz grosses Unglueck. Wir mussten nun helfen. Das bedeutete fuer uns in einem Schlag zunaechst wieder eine Zerreissung unserer Luftwaffe, Zerreissung unserer Panzerverbaende. Wenn wir gerade dabei waren, die Panzerverbaende hier fuer den Osten fertigzumachen mussten wir nun in einem Schlag zwei Divisionen, zwei geschlossene Divisionen, und es ist eine dritte geworden, abgeben und dauernd sehr grosse Verluste dort ergaenzen. Es sind doch … blutige Kaempfe gewesen, die in der Wueste ausgetragen worden sind. Das alles hat uns natuerlich dann auch spaeter im Osten gefehlt. Und es war nicht anders denkbar als

[12 mins]

die Entscheidung, die unausbleiblich war. Nein, ich hatte ja eine Unterredung damals mit aaah Molotow. aah. Und es war ganz klar, dass… Molotow ging fort, mit dem Entschluss, den Krieg zu beginnen, und ich habe ihn entlassen mit den Entschluss, wenn moeglich ihm zuvorzukommen. Ich war… Ich war der einzige. Denn die Forderungen, die der Mann stellte, zielten ganz klar darauf ab, letztenendes aah… Europa zu beherrschen. (([whispered and largely unintelligible:] Ich hab mir etwas dann nicht veroeffentlicht um? ihre Kollegen zu bestaerken, dass es geradezu Rechnungen seien. Sonder Zuege …. vors/war’s gewesen?]] Es war schon im Herbst 1940 fuer uns ununterbrochen die Frage, soll man aaah es auf einen Bruch ankommen lassen? Ich habe damals aah der finnischen Regierung immer geraten, aah zu verhandeln und aah Zeit zu gewinnen und aah

[13 mins]

aah die Sachen dilatorisch zu behandeln, weil ich immer eine Angst hatte, dass Russland im Spaetherbst ploetzlich Rumaenien ueberfaellt und sich in den Besitz der Petroleumquellen setzt. Und wir waeren ja im Spaetherbst 1940 noch nicht fertig gewesen. Wenn nun Russland die rumaenischen Petroleumquellen besetzt haette, dann waere ja Deutschland verloren gewesen. Auch die… mit mit 60 russischen Divisionen war die Sache zu machen. Wir hatten in Rumaenien ja damals noch weiter keine Verbaende. Die rumaenische Regierung hat sich ja spaeter an uns gewendet. Und das, was wir hatten, waere ja laecherlich gewesen. Sie brauchten nur die Petroleumquellen besetzen. Ich konnte im September oder Oktober mit unseren Waffen keinen Krieg mehr beginnen, das war ja unmoeglich. aah Wir hatten auch den Aufmarsch natuerlich im Osten in keiner Weise so weit vorbereitet. Die Verbaende mussten ja auch im Westen erst wieder konsolidiert werden, es musste erst die Bewaffnung in Ordnung gebracht werden.

[14 mins]

Denn letztenendes haben wir ja auch natuerlich Opfer gebracht in unserem Westfeldzug. Es waere unmoeglich gewesen, vor dem Fruehjahr 1941 anzutreten. Und wenn nun der Russe damals im Herbst 1940 Rumaenien besetzt haette und sich in den Besitz der Petroleumquellen gebracht haette, dann waeren wir im Jahre 1941 hilf… aaah hilflos gewesen. Ohne Petroleum. Wir hatten, wir haben eine grosse deutsche Produktion, aber was allein die Luftwaffe verschlingt, was unsere Panzerdivisionen verschlingen, das ist denn doch etwas ganz ungeheures. Das ist ein, ein, ein, ein Verbrauch, der ueber alle Vorstellungen hinweggeht. Und ohne die Zubusse von mindest 4 bis 5 Millionen Tonnen rumaenischen Petroleums wuerden wir den Krieg nicht fuehren koennen. ((Krieg)) lassen muessen. Davor hatte ich eine grosse Sorge, daher auch mein Bestreben durch Verhandlungen, diese Zeit zu ueberwinden, bis wir stark genug waren, um diesen erpresserischen Forderungen entgegenzutreten. Denn

[15 mins]

die Forderungen waren einfach nackte Erpressungen. Das sind Erpressungen gewesen. Die Russen wussten, dass wir uns nicht helfen konnten, dass wir im Westen gebunden waren. Sie konnten uns ja alles abpressen. Und erst bei dem Besuch von Molotow da hab ich ihm dann kurzerhand erklaert, dass die Forderungen, diese vier Forderungen, dass wir sie nicht akzeptieren koennen. Damit waren an sich die Verhandlungen ab… fuer mich abrupt geaendert. ((…)) Das waren die vier Punkte. Der eine Punkt der Finnland betraf: die Freiheit sich vor den finnischen Bedrohungen zu schuetzen. Ich sagte, “Sie koennen mir doch nicht einreden, dass Finnland Sie bedroht.” [mimicking Molotov:] Ja, es seien in Finnland… Gegen die … ((gegen?)) Freunde der Sowjetunion wuerde man vorgehen. Man wuerde die ((… Gesellschaft … )) gewiesen. Die wuerden fortgesetzt verfolgt. Und eine Grossmacht

[16 mins]

koenne sich nicht von einem kleinen Staat in seiner Existenz bedrohen lassen. Da sag ich “Sieh ja, hier, Ihre Existenz ist doch nicht von Finnland bedroht. Das ist

Mannerheim: tss!

Hitler: Das werden sie mir doch nicht

Mannerheim: Laecherlich!

Hitler: ((regeln/einreden?)), dass Ihre Existenz von Finnland bedroht ist.” [mimicking Molotov:] Ja, es gebe auch eine moralische Bedrohung der Existenz eines Grossstaates. Und das, was Finnland betreibe, das sei eine moralische Bedrohung der moralischen Existenz. Und da sagte ich ihm, wir wuerden einen weiteren Krieg in der Ostsee wuerden wir nicht mehr als passive Zuschauer hinnehmen koennen. Darauf frug er mich wie unsere Stellung in aaah Rumaenien sei. Wir hatten ja die Garantie abgegeben, ob die Garantie sich auch gegen Russland richte. Da sag ich, “Das glaube ich nicht, dass sie die gegen Sie richtet, denn Sie haben doch wohl gar nicht die Absicht, Rumaenien zu ueberfallen. Sehen Sie, wir haben nie etwas gehoert, dass Sie die Absicht haben, dass Sie Rumaenien ueberfallen wollen. Sie haben immer gesagt, dass Bessarabien Ihnen gehoert, aber sie haben doch nie hier erklaert, dass Sie Rumaenien ueberfallen wuerden.” Ja, sagte er [Molotov] moechte prae… praezise wissen, ob diese Garan[tie sich gegen Russland richte]

[17 mins]

Most pedig pedig nézzük meg a szöveg magyar fordítását. Ezt most a Google fordítóra bízom nem a ChatGPT-re ( ő még zavarosabban, értelmezhetetlenül fordított ) Mivel sajnos én ilyen szinten nem beszélek se angolul ( a YouTube videóban angol a leirat ), se németül, nézzétek el, hogy változtatás nélkül közlöm a fordítást, ami azért ilyen formában elég zavaros.

[0 perc]

Hitler: Nagyon sajnáltam, hogy két éve nem tudtuk segíteni a finn népet az első szabadságharcban, de ez nem volt lehetséges, a Nyugathoz vagyunk kötve, és a kétfrontos háború nem kivitelezhető. És nagyon boldog vagyok, hogy most másodszor küzdünk, és remélem, ezúttal végleg egy olyan ellenfél ellen, aki ha nyerne, akkor nem a korábbi nézetek szerint, hanem a mi kettőnk győzelmét érné el. nemzetek és szerintem Európa is elpusztulna. Tudom, mit kell tennie Finnországnak ebben az egész küzdelemben, Finnországnak olyan súlyos áldozatokat kellett meghoznia, amelyeket a finn nép ezekben a napokban hoz. És biztosíthatom önöket, hogy bármi történjék is, a német nép feltétlenül

[1 perc]

és megbízhatóan és megingathatatlanul a finn nép mögött fog állni, és bármi történjék, a békecélokért, amelyeket a finn nép is az egyetlen elképzelhetőnek tartunk, szintén harcolni fognak, és egyáltalán nem tudok Életem pillanatában ((korrupció?)) remélem, hogy személyesen ((határozat?)) fogok itt élni, és ezért… túljutok… mert a háború nem mindig jöhet 15-20 évente kb. nemzet aaah ahol a lét vagy nemlét alternatíváit mutatják be. Csodáljuk, hogy ön, marsall úr, idős korában népének vezére vagy, és van szerencséje egy ilyen hősies, bátor népet vezetni. És aah ezt látjuk ma (((bátrabb? vezető …. szemben … gratulálok)))

… [2 perc]

KAPCSOLÁSI ZAJ ((egyedi?))

Mannerheim: Reich kancellár úr és a német Wehrmacht legfelsőbb parancsnoka! A rendkívül szíves gratulációért arra kérem, hogy kifejezhesse legméltóbb köszönetemet. Számomra és a finn Wehrmacht számára ezek a kívánságok az egyik legnagyobb megtiszteltetés, amelyet szívem és gondolataim értékelnek. Nagyon szeretném megköszönni azokat a gyönyörű [sic] megtisztelő ajándékokat is, amelyeket személyesen nekem szántak.

[3 perc]

Ezek az ajándékok maradandóan emlékeztetnek majd a mai kemény harcra a szellemi és anyagi kultúra legmagasabb javaiért, amelyet megvívhatunk a dicsőséges és hatalmas német Wehrmacht mellett. A számomra részesített megtiszteltetés jelentőségét és értékét erősen hangsúlyozza az ön jelenléte, Birodalom kancellár úr, ma körünkben. Az a tény, hogy maga a német Wehrmacht legfelsőbb parancsnoka akarta átadni ezeket a gratulációkat és ajándékokat

[4 perc]

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Mihail Gorbacsov féltékeny felesége miatt csak csúnya nőket mert felvenni hivatalába.

és mindannyiunk számára nem csak a legnagyobb öröm, de ez a megtiszteltetés is, amelyet mélyen átérzünk. Különösen nagyra értékelem, hogy Ön, birodalmi kancellár úr, éppen azokban a napokban találta meg a lehetőséget ennek az utazásnak a megtételére, amikor a német vezetés, a német férfiszívek és a német fegyverek erőteljes és ragyogó csapásai közelebb visznek bennünket a messzemenő reményhez. döntés. Tiszteletteljes hálám kifejezését tehát azzal a kívánsággal szeretném zárni, hogy még ez év folyamán megkaphassák az igazságos ügy jó fegyvereit.

[5 perc]

Ártalmatlanná tenni a bolsevik barbárság pestisének forrását. A testvériségben egyesült nép harcosainak fegyverei hozzon békét és üdvösséget egész Európának a veszélytől, amely több mint két évtizede rémálomként fenyegetett a keleti határokon.

KAPARÁS ZAJ

Innen jön az említett 11 perc, ami titokban, vagy véletlenül készült. ( magyar átirat )

Hitler: Hát, ez tényleg… nagyon nagy veszély. Talán a legnehezebb… mert… ((nem történt)) csak most tudtuk értékelni… mi magunk sem tudtuk pontosan, milyen szörnyen felfegyverzett ez az állapot. Jól.

[6 perc]

Mannerheim: Ezt nem tudtuk volna a téli háború alatt. Ezt nem tudtuk volna a téli háború alatt. Természetesen az volt a benyomásunk, hogy jól felszereltek. De mint ők a valóságban! És most már egyáltalán nem kétséges, hogy mi van, ami a koponyájukban volt.

Hitler: Abszolút.

Mannerheim: Azaz

Hitler: Az elképzelhető legszörnyűbb páncéljuk van. Tehát ha valaki azt mondta volna nekem, hogy egy állam…

Mannerheim: Harmincöt?

Hitler: 35 000 tank. Több mint 34 tankot semmisítettünk meg… ezer tankot. Ha valaki ezt mondta volna, akkor neked mondtam volna… ha egy tábornok mondta volna

[7 perc]

Elmagyaráztam volna, hogy egy állam költözik ide 35 000 tankkal: “Mindent kétszer vagy tízszeresen lát. Őrült vagy, szellemeket látsz.” Nem hittük, hogy ez lehetséges. Ha korábban… Találtunk gyárakat, csak egyet például Kramalowskayában. Ez egy mezőgazdasági falu volt 2 évvel ezelőtt, de fogalmunk sem volt. Ma egy tankgyár működik ott, amely várhatóan valamivel több mint 30 000 dolgozót fog foglalkoztatni az első műszakban, és 60 000 munkást a teljes kibővítés után. Egyetlen tankgyár! Mi… elfoglaltuk, egy gigantikus gyár! Dolgozók tömege, akik valóban úgy élnek, mint az állatok.

Mannerheim: Donyeck körzetében?

Hitler: Donetz környékén.

Mannerheim: Igen, de ha arra gondolsz, hogy 20 éven át, több mint 20 éven át, 25 éven át, majdnem felfegyverkezhettek. És minden, minden, amit fegyverkezésre költöttek,

Hitler: csak a fegyverkezésre.

[8 perc]

Mannerheim: csak páncél.

Hitler: Ó, én (akarok) mondok egyet… Előtte mondtam az elnöknek: korábban nem sejtettem. Ha tudtam volna, még nehezebbnek éreztem volna magam, de akkor meghoztam volna a döntést, mert nem volt más lehetőségem. És… Már télen 39/40 világos voltam, hogy a konfrontációnak jönnie kell. Csak a nyugati rémálom volt előttem… mert egy háború két fronton hiba lett volna. Akkor mi is összetörnénk. Ma jobban látjuk ezt, mint azt akkor gondoltuk volna. És ott összetörtünk volna. A mi egészünk… A nyugati hadjáratot ’39 őszén akartam végrehajtani.

Az egyetlen dolog, ami megállított minket, az állandó rossz idő volt. Mert minden fegyverünk,

[9 perc]

Igen, ez egy jó időjárási fegyver. Nagyon hatékony, jó, de sajnos jó időjárási fegyver. Ezt láttuk itt a háborúban. Természetesen minden fegyverünket Nyugatra szabtuk. És mindannyian meg voltunk győződve arról, hogy olyan, mint ők… ősidők óta az volt a véleményünk, hogy télen nem lehet háborúzni. És megvannak a német tankok és a német járművek is, amelyeket nem teszteltek, hogy felkészítsék őket a téli háborúra. Inkább tesztvezetéseket hajtottak végre annak bizonyítására, hogy télen nem lehet háborút folytatni. Csak egy másik kiindulópont volt. 1939 őszén mindig azzal a kérdéssel szembesültünk: én bármilyen körülmények között támadni akarok, és meg voltam győződve arról, hogy hat hét múlva sikerül elbánnom Franciaországgal. De a kérdés az volt, hogy el tudsz-e költözni. És állandóan esős idő volt [az “a” osztrák nyelvjárásban “a”], és most már magam is nagyon jól ismerem ezt a francia területet, és azt is tudnám.

[10 perc]

Ne hagyja figyelmen kívül sok tábornokom véleményét, hogy valószínűleg nem kapnánk meg ezt a lelkesedést, hogy nem tudnánk kihasználni a tankfegyvert, hogy a légierőt sem tudnánk kihasználni a terepi repülőtereken, az eső következtében. Magam is ismertem Észak-Franciaországot, négy évig voltam katona a Nagy Háborúban. És jött ez a késés. Ha 1939-ben megöltem volna Franciaországot, a világtörténelem másképp alakult volna. Így 1940-ig kellett várnom, és ez sajnos május előtt történt, csak… Május 10. volt az első szép nap. Május 10-én azonnal támadtam. Május 8-án kiadták a parancsot a május 10-i támadásra. És akkor, hát akkor ezt a hatalmas hadosztályaink átalakítást kellett végrehajtani nyugatról keletre, az első megszállásokat végre kellett hajtani, és Norvégiában volt ez a feladat.

[11 perc]

Abban a pillanatban, amikor valóban eljött aaah, mondhatom ma, nagyon nagy szerencsétlenség ért minket. Mert azok a gyengeségek, amelyek Olaszországban egyrészt az észak-afrikai helyzet, másrészt az albániai és görögországi helyzet következtében keletkeztek, nagyon nagy szerencsétlenség. Most nekünk kellett segítenünk. Számunkra ez egy csapásra azt jelentette, hogy légierőnk szétszakad, harckocsi egységeink pedig szétszakadnak. Amíg az itteni páncélosegységeket keletre készítettük, most két hadosztályt, két zárt hadosztályt kellett feladnunk, és ez egy csapásra a harmadik lett, és folyamatosan növeli ott a nagyon nagy veszteségeket. Véres csaták zajlottak a sivatagban. Mindezt persze később keleten kihagytuk. És nem is lehetett mást elképzelni, mint ezt

[12 perc]

az elkerülhetetlen döntés. Nem, akkor beszélgettem aaah Molotovval. aah. És nagyon világos volt, hogy… Molotov azzal a döntéssel távozott, hogy megindítja a háborút, én pedig azzal a döntéssel utasítottam el, hogy lehetőség szerint megelőzöm. Én… én voltam az egyetlen. Mert a férfi követelései egyértelműen arra irányultak, hogy végül aah… uralják Európát. (([suttogva és nagyrészt érthetetlenül:] Nem tettem közzé semmit azért, hogy megerősítsem a kollégáim előtt, hogy valóban számlákról van szó. Különleges lépések …. előtte/volt?]] Ez már 1940 őszén történt Folyamatosan az a kérdés: kockáztassuk-e a szünetet? Akkoriban mindig azt tanácsoltam a finn kormánynak, hogy aah tárgyaljon, és nyerjen időt és aah

[13 perc]

áá, hogy halogatóan kezeljem a dolgokat, mert mindig attól féltem, hogy Oroszország késő ősszel hirtelen megtámadja Romániát, és birtokba veszi a kőolajforrásokat. És nem lettünk volna kész 1940 késő őszén. Ha Oroszország elfoglalta volna a román kőolajforrásokat, akkor Németország elveszett volna. 60 orosz hadosztállyal is meg lehetne csinálni a dolgot. Akkor még nem volt egyesületünk Romániában. A román kormány később megkeresett minket. És ami nálunk volt, az nevetséges lett volna. Csak el kellett foglalniuk a kőolajkutakat. Szeptemberben vagy októberben már nem tudtam háborút indítani a fegyvereinkkel, ez lehetetlen volt. aah Természetesen semmilyen módon nem készítettük elő a keleti bevetést. A nyugati egyesületeket először újra meg kellett tömöríteni, és rendbe kellett hozni a fegyverzetet.

[14 perc]

Mert a végén persze áldozatot hoztunk a nyugati hadjáratunkban. 1941 tavasza előtt lehetetlen lett volna részt venni. És ha az oroszok még 1940 őszén megszállták volna Romániát, és birtokba vették volna a kőolajkutakat, akkor 1941-ben tehetetlenek lettünk volna… ááá tehetetlenek. Kőolaj nélkül. Volt, van, nagy német termelésünk, de amit a Luftwaffe egyedül felemészt, amit a harckocsihadosztályaink felfalnak, az valami egészen óriási. Ez egy, egy, egy, egy fogyasztás, amely dacol minden képzeletnek. A további, legalább 4-5 millió tonna román kőolaj adománya nélkül pedig nem tudnánk megvívni a háborút. ((háború)) el kell engedni. Nagyon aggódtam emiatt, ezért vágytam arra, hogy tárgyaljak ezen az időszakon, amíg elég erősek leszünk ahhoz, hogy szembeszálljunk ezekkel a zsaroló követelésekkel. Mert

[15 perc]

a követelések egyszerűen meztelen zsarolások voltak. Ez zsarolás volt. Az oroszok tudták, hogy nem tehetjük meg magunkat, hogy Nyugaton vagyunk megkötözve. Mindent ki tudtak préselni belőlünk. És csak Molotov látogatásáig gyorsan elmagyaráztam neki, hogy a követeléseket, ezt a négy követelést nem tudjuk elfogadni. Ez azt jelentette, hogy maguk a tárgyalások… számomra hirtelen megváltoztak. ((…)) Ez volt a négy pont. Az egyetlen pont, ami Finnországot érintette: a szabadság, hogy megvédje magát a finn fenyegetésekkel szemben. Azt mondtam: “Nem mondhatod, hogy Finnország fenyeget téged.” [Molotov utánozva:] Igen, vannak Finnországban… Fellépnének a Szovjetunió… ((ellen?)) barátai ellen. Az egyiket kizárnák a ((… társadalom… )). Továbbra is üldöznék őket. És nagy hatalom

[16 perc]

nem engedheti meg, hogy létét egy kis állam fenyegesse. Aztán azt mondom: “Nézd, itt, a létedet nem fenyegeti Finnország. Azaz

Mannerheim: tss!

Hitler: Nem teszik ezt velem

Mannerheim: Nevetséges!

Hitler: ((szabályoz/meggyőz?)), hogy az ön létezését Finnország fenyegeti.” [Molotov utánozva:] Igen, van egy nagy állam létének morális veszélye is. És amit Finnország tesz, az morális fenyegetés erkölcsi lét.És akkor azt mondtam neki,hogy egy újabb balti-tengeri háborút már nem fogunk tudni elfogadni passzív nézőként.Aztán megkérdezte,hogy mi a helyzetünk aaah Romániában.A garanciát adtuk,hogy a garancia is irányul-e Aztán azt mondom: „Nem hiszem, hogy ellened irányulna, mert valószínűleg nem áll szándékában Romániát megtámadni. Látod, soha semmit nem hallottunk arról, hogy Romániába akarsz támadni. Mindig azt mondtad, hogy Besszarábia a tiéd, de soha nem állítottad itt, hogy megtámadnád Romániát.” Igen, azt mondta, [Molotov] pontosan tudni akarta, hogy ez a garancia Oroszország ellen irányul-e.

[17 perc]

Leirat II.

Az alábbi fordítást ( magyarra szintén Google), leiratot pedig egy másik oldalon, egy fórumon ( feldgrau.net ) találtam, ahol a hozzászóló leírja, hogy az alábbi leiratot a wargamer.com oldalon találta, mielőtt közli a sajátját. Ez többek között abban különbözik a fentitől, hogy bizonyos hozzászólásokat másnak tulajdonít, mert ha megfigyeltétek, a fenti leirat esetében csak Hitler és Mannerheim szerepel, pedig volt néhány hozzászólás mástól is. Illetve még annyit, hogy az alábbi leirat csak a 11 perces “magánrész” leirata:

Hitler: …nagyon komoly veszély, talán a legkomolyabb – ezt a teljes mértéket csak most tudjuk megítélni. Mi magunk sem értettük, milyen erős ez az állam [a Szovjetunió] felfegyverkezve.

Mannerheim: Nem, erre nem gondoltunk.

Hitler: Nem, én is, nem.

Mannerheim: A téli háború alatt – a téli háború alatt erre nem is gondoltunk. Persze…

Hitler: (Megszakítva) Igen.

Mannerheim: De hát hogyan ők – a valóságban – és most már kétségtelenül mindenük volt – ami a készleteikben volt!

Hitler: Abszolút, ez – náluk volt a leghatalmasabb fegyverzet, amit az emberek el tudtak képzelni. Nos, ha valaki azt mondta volna nekem, hogy egy ország… “Bolond vagy!”

Mannerheim: Harmincöt?

Hitler: Harmincötezer tank.

Egy másik hang a háttérben: Harmincötezer! Igen!

Hitler: Jelenleg több mint 34 000 harckocsit semmisítettünk meg. Ha valaki ezt mondta volna nekem, azt mondtam volna: “Te!” Ha ön az egyik tábornokom azt mondta volna, hogy bármelyik nemzetnek 35 000 tankja van, azt mondtam volna: “Te, jó uram, mindent kétszer vagy tízszer lát. Őrült vagy, szellemeket látsz.” Ezt lehetségesnek tartottam volna. Korábban mondtam, hogy találtunk gyárakat, az egyiket például Kramatorskajában. Két éve még csak pár száz [tank] volt. Nem tudtunk semmit. Ma van egy tankgyár, ahol – az első műszakban valamivel több mint 30 000, és éjjel-nappal valamivel több mint 60 000 munkás dolgozott volna – egyetlen tankgyár! Egy gigantikus gyár! Dolgozók tömegei, akik biztosan úgy éltek, mint az állatok és…

Egy másik hang a háttérben: ( megszakítva ) Donets környékén?

Hitler: Donyec környékén. ( Háttérzajok a börze alatti csészék és tányérok csörömpöléséből. )

Mannerheim: Nos, ha azt észben tartod, volt majdnem 20 évük, majdnem 25 évük – felfegyverkezési szabadságuk…

Hitler: ( Halkan félbeszakítva ) hihetetlen.

Mannerheim: És minden – mindent fegyverkezésre költöttek.

Hitler: Csak a fegyverzetről.

Mannerheim: Csak fegyverzetre!

Hitler: ( Sóhajt ) Csak – nos, ez van – ahogy mondtam az elnökének [Ryte] korábban – fogalmam sem volt róla. Ha lett volna egy ötletem – akkor még nehezebb dolgom lett volna, de úgyis meghoztam volna a döntést [megtámadom], mert – nem volt más lehetőség. Az már ’39/’40 telén biztos volt, hogy a háborúnak meg kell kezdődnie. Csak ezt a rémálmot láttam – de van még ennél is több! Mert egy kétfrontos háború – lehetetlen lett volna – az megtört volna minket. Ma tisztábban látjuk – mint akkoriban -, hogy megtört volna minket. És az egész – eredetileg is szerettem volna – már ’39 őszén szerettem volna lebonyolítani a kampányt nyugaton – a folyamatosan tapasztalt rossz időjárás miatt.

Az egész fegyverzetünk – tudod, volt – tiszta, jó időjárási fegyverzet. Nagyon képes, nagyon jó, de ez sajnos csak egy jó időjárási fegyverzet. Ezt láttuk a háborúban. Fegyvereink természetesen nyugatra készültek, és mindannyian azt gondoltuk, és ez igaz volt, addig is, az volt a vélemény a legrégibb időktől fogva: télen nem lehet háborúzni. És nekünk is megvannak a német tankok, nem tesztelték őket például, hogy felkészítsék őket a téli háborúra. Ehelyett kísérleteket folytattunk, hogy bebizonyítsuk, lehetetlen télen háborúzni. Ez más kiindulópont [mint a szovjeté]. 1939 őszén mindig szembesültünk a kérdéssel. Kétségbeesetten támadni akartam, és szilárdan hittem abban, hogy hat hét alatt végezhetünk Franciaországgal.

Viszont szembesültünk azzal a kérdéssel, hogy tudunk-e egyáltalán mozogni – folyamatosan esett az eső. És én magam is nagyon jól ismerem a francia területet, és nem hagyhattam figyelmen kívül sok tábornokom véleményét, hogy bennünk – valószínűleg – nem lett volna elánunk, hogy a tankkarunk nem lett volna hatékony, hogy a levegőnk. Az eső miatt nem lehetett erőt kifejteni a repülőtereinkről.

Magam is ismerem Észak-Franciaországot. Tudod, négy évig szolgáltam a Nagy Háborúban. És – így történt a késés. Ha ’39-ben kiiktattam volna Franciaországot, akkor megváltozott volna a világtörténelem. De várnom kellett 1940-ig, és sajnos ez nem volt lehetséges május előtt. Csak május 10-én volt az első szép nap – és május 10-én azonnal támadtam. 8-án adtam ki a parancsot a támadásra 10-én. És akkor végre kellett hajtanunk hadosztályaink hatalmas átvitelét nyugatról keletre.

Először a megszállás – majd Norvégiában volt a feladatunk – ugyanakkor szembesültünk – ma már őszintén mondhatom – súlyos szerencsétlenséggel, nevezetesen Olaszország gyengeségével. Egyrészt az észak-afrikai helyzet miatt, másrészt az albániai és görögországi helyzet miatt – egy nagyon nagy szerencsétlenség. Segítenünk kellett. Ez számunkra egy kis ütéssel először a légierő felosztását, a harckocsierőnk felosztását jelentette, ezzel egy időben pedig a keleti harckocsi kart. Át kellett adnunk – egy ütéssel, két hadosztály, két egész hadosztály, majd egy harmadik került hozzá -, és ott kellett pótolni a folyamatos, nagyon súlyos veszteségeket. Véres harc volt a sivatagban.

Ez az egész természetesen elkerülhetetlen volt, látod. Akkoriban beszélgettem Molotovval [szovjet miniszterrel], és teljesen biztos volt, hogy Molotov azzal a döntéssel távozott, hogy háborút indít, és elvetettem a háború indításának döntését, és elbocsátottam őt azzal a döntéssel, hogy – lehetetlen. , megelőzni őt. Volt – ez volt az egyetlen –, mert az ember által felvetett követelések egyértelműen Európa uralkodására irányultak. ( Gyakorlatilag itt suttogva. ) Akkor nálam van – nem nyilvánosan…( elhalványul ).

Már 1940 őszén folyamatosan szembesültünk azzal a kérdéssel, hogy: gondoljunk-e a szakításra [a Szovjetunióval való kapcsolatokban]? Akkoriban azt tanácsoltam a finn kormánynak, hogy – tárgyaljon és nyerjen időt és járjon el halogatással ebben az ügyben – mert mindig attól tartottam, hogy Oroszország késő ősszel hirtelen megtámadja Romániát – és elfoglalja a kőolajkutakat, és nem lettünk volna készen 1940 késő őszén. Ha Oroszország valóban elfoglalta volna a román kőolajkutakat, akkor Németország elveszett volna. Mindössze 60 orosz hadosztályra lett volna szükség az ügy kezeléséhez.

Romániában természetesen – akkoriban – nem voltak nagyobb egységeink. A román kormány csak nemrégiben fordult hozzánk – és ami ott volt, az nevetséges volt. Csak a kőolajkutakat kellett elfoglalniuk. Természetesen a mi fegyvereinkkel nem tudtam háborút indítani szeptemberben vagy októberben. Ez szóba sem jöhetett. Természetesen a keleti átszállás még nem volt olyan előrehaladott. Természetesen az egységeknek először nyugaton kellett újra konszolidálódniuk. Először a fegyverkezésről kellett gondoskodni, mert nekünk is voltak – igen, a nyugati hadjáratunkban is voltak veszteségeink. Lehetetlen lett volna megtámadni – 41. tavasza előtt. És ha az oroszok akkoriban – 1940 őszén – megszállták volna Romániát, bevették volna a kőolajkutakat, akkor 1941-ben tehetetlenek lettünk volna

Hang a háttérben: kőolaj nélkül…

Hitler: ( Megszakítva ) Hatalmas német termelésünk volt: a légierő, a páncéloshadosztályaink igényei azonban valóban hatalmasak. A fogyasztás mértéke felülmúlja a képzeletet. Négy-öt millió tonna román kőolaj hozzáadása nélkül pedig nem tudtuk volna megvívni a háborút – és hagynunk is kellett volna –, és ez volt az én nagy gondom. Ezért arra törekedtem, hogy áthidaljam a tárgyalások időszakát, amíg nem leszünk elég erősek ahhoz, hogy szembeszálljunk a [Moszkva felől érkező] zsaroló követelésekkel, mert – ezek a követelések egyszerűen meztelen zsarolások voltak. Zsaroláséi voltak. Az oroszok tudták, hogy nyugaton vagyunk megkötözve. Tényleg mindent ki tudtak kicsikarni tőlünk. Csak amikor Molotov meglátogatta – akkor – mondtam neki őszintén, hogy az igények, a sok követelésük nem elfogadható számunkra. Ezzel a tárgyalások aznap reggel hirtelen véget értek.

Négy téma volt. Az egyetlen téma, amely Finnországot érintette, az a szabadság, hogy megvédjék magukat a finn fenyegetéstől – mondta. Ne akard azt mondani, hogy Finnország megfenyegeti! De azt mondta: “Finnországban az – akik fellépnek a Szovjetunió barátai ellen. Társadalmunk ellen, ellenünk lépnek fel – folyamatosan üldöznek minket és egy nagyhatalom nem fenyegetheti egy kisebb ország.”

Azt mondtam: “A te létedet nem fenyegeti Finnország! Vagyis nem akarod elmondani…”

Mannerheim: ( Megszakítva ) Nevetséges!

Hitler: “…hogy az ön létezését veszélyezteti Finnország?” Nos [azt mondta] volt egy morális fenyegetés egy nagyhatalom ellen, és amit Finnország tesz, az erkölcsi volt – az erkölcsi létükre nézve. Aztán azt mondtam neki, hogy passzív nézőként nem fogadunk el egy újabb háborút a balti térségben. Válaszul megkérdezte, hogyan látjuk a helyzetünket Romániában. Tudod, mi garanciát vállaltunk rájuk. [Tudni akarta], hogy ez a garancia Oroszország ellen is irányult-e? És akkor azt mondtam neki: “Nem hiszem, hogy önre irányul, mert nem hiszem, hogy az a szándéka, hogy megtámadja Romániát. Mindig azt mondta, hogy Besszarábia a tiéd, de azt soha nem mondtad, hogy meg akarod támadni Romániát!”

“Igen” – mondta nekem, de pontosabban szerette volna tudni, hogy ez a garancia… ( Kinyílik egy ajtó, és a felvétel véget ér. ) Sajnos

Leirat III.

Az alábbi fordítás ( magyarra szintén Google) pedig szintén a már említett feldgrau.net oldalról származik, a Leirat II. linkelőjének saját fordítása, ami szintén “csak” a 11 perces “magánrészt” tartalmazza. Íme:

( A hangfelvétel kezdete: )

Azonosítatlan ( Hitler? ): „…nagyon nagy veszély, talán a legsúlyosabb…” Hitler: „( érthetetlen )…mi magunk nem voltunk teljesen biztos ebben, milyen szörnyű volt ez az erős fegyverzet.”

Mannerheim: „Mi ezt nem gyanítottuk, a téli háborúban, a téli háborúban nem gyanítottuk, persze volt egy ( egy érthetetlen szó ), hogy jól fel vannak fegyverezve, de úgy, ahogy valójában voltak. , és most már egyáltalán nem kétséges, hogy mit terveztek ( ‘s sie hatten in ihrem Schild’ )”

Hitler: „Ez nyilvánvaló… nyilvánvaló. Nekik van a legszörnyűbb fegyverzetük, ami emberileg elképzelhető ( „menschendenkbar” )… szóval… ha valaki azt mondta volna nekem, hogy egy állam… ( lépések )… ha valaki azt mondta volna, hogy egy állam 35 000 harckocsival is felállhat ( Hitler ezt a szót használja ). „tank” ), azt mondtam, hogy „megőrültél”…

Azonosítatlan: „Harmincöt…”

Hitler: „35 000 Panzer ( most a „Panzer” szót használja )… több van, mint, akkoriban több van mint 34 Pan… ezer páncélos pusztult el. Ha valaki ezt mondta volna nekem… azt mondta volna: ön… ha az egyik tábornokom kijelentette volna, hogy itt egy államnak 35 000 tankja van, akkor azt mondtam volna: Uram ( “Mein Herr” ), ön mindent kétszeresen lát… vagy tízszeresen. ez őrültség, kísérteteket látsz… nem hittem volna, hogy ez lehetséges… Ha valaki ezt mondta volna… ezt mondtam korábban, ipari üzemeket találtunk… egy ilyen ( érthetetlen: Kalanuskaja? ) pl. két éve épült… és fogalmunk sem volt… és ma van egy tankgyártó létesítmény, amely… az első műszakban valamivel több mint 30 000, és teljes fejlesztés alatt több mint 60 000 dolgozót kellett volna foglalkoztatnia… egyetlen tankgyártó létesítmény …elfoglaltuk… egy hatalmas létesítmény… sok munkás, akik ennek ellenére úgy élnek, mint az állatok, meg ilyesmi…” Azonosítatlan: “Csodálatos régió…”

Egy másik azonosítatlan ( Hitler? ): “Csodálatos régió…”

Mannerheim: „Ha belegondolunk, hogy 20 éven át… több mint 20 évig… majdnem 25 évig volt szabad felfegyverkezésük… és mindent, mindent fegyverkezésre fordítottak… fegyverzet…”

Hitler: „Megmondhatom… ( pár érthetetlen szó )… államelnök úr, én ezt nem gyanítottam, ha gyanítottam volna, még nehezebb lett volna a szívem… de meghoztam a döntést annál inkább… mert ott nem volt más lehetőség. Már 39/40 telén nyilvánvaló volt számomra, hogy el kell jönnie a ( Szovjetunió megszállásának? ). De rajtam volt a Nyugat rémálomszerű nyomása ( “Alpdruck” ), mert egy háború két fronton az lett volna a bukás… mi is összetörtünk volna. Ezt ma jobban látjuk, ahogy akkoriban rájöhettünk volna… összetörtek volna… a teljes… eredetileg azt akartam, hogy 1939 őszén… a nyugati hadjáratot akartam végrehajtani, csak az a folyamatosan rossz időjárás akadályozta meg nálunk. minket. Az egész fegyverzetünk… ez egy „Jó Időjárás” Fegyverzet ( ‘Schönwetterbewaffnung’ ), nagyon jó, jó, de sajnos jó időjárási fegyverzet. Valóban, mostanában láthattuk itt ebben a háborúban, természetesen minden fegyverünket nyugatira tervezték ( „zugeschnitten” ). És mindannyian meg voltunk győződve… ez volt eddig ( motyogva )… ez csak a mi véleményünk volt, a legrégebbi idők óta… télen nem lehet háborúzni. És vannak… a német tankok… a német tankokat nem azért tették próbára, hogy esetleg felkészítsék őket a téli háborúra, de próbaüzemeket végeztek annak bizonyítására, hogy télen nem lehet háborút viselni. Ez más kiindulópont volt. 1939 őszén szembesültünk azzal a kérdéssel… és még mindig minden körülmények között akartam támadni… meg voltam győződve arról, hogy hat héten belül befejezzük Franciaországot… de felmerült a kérdés, hogy tud-e költözni… és ez volt folyamatosan esős idő… és mivel nagyon jól ismerem ezt a francia vidéket… és én sem tagadhattam meg sok tábornokom véleményét, hogy valószínűleg nem fogjuk elérni ezt a kedvet ( “Elan” ), hogy nem. teljes mértékben ki tudjuk használni a harckocsi erőt ( ‘Panzerwaffe’ ), hogy a front légterekkel sem tudjuk teljes mértékben kihasználni az eső miatt…Én magam is ismertem Észak-Franciaországot, Négy éve voltam katona a Nagy Háború alatt… és ez volt az oka ennek a késlekedésnek. Ha 39-ben fejezem be Franciaországot, a világtörténelem másképp alakult volna, de így 1940-ig kellett várnom… és ez csak májusig volt lehetséges… május 10-e volt az első vásári nap, és Egyszerre támadtam május 10-én. Május 8-án kiadtam a parancsot a 10-i támadásra, és… akkor kellett… a hadosztályainknak ezt az óriási átültetését nyugatról keletre kellett végrehajtani… ( érthetetlen: az első megszállások…? ) volt ez a feladat Norvégiában…ugyanebben az időben jött…valójában, mondhatom, ma értünk ez a nagyon nagy szerencsétlenség, mégpedig az olaszországi gyengeségek, elsősorban az észak-afrikai helyzet, másodsorban az albán helyzet és Görögország, nagyon súlyos szerencsétlenség. Most kellett segítenünk. Hogy egy csapásra, nekünk először is a légierőnk feldarabolását, a harckocsi egységeink feldarabolását jelentette… miközben harckocsi egységeinket kelet felé készítettük, egy csapásra két hadosztályt kellett végrehajtanunk… két komplett hadosztályt, kiderült. hárman lenni a végén… és ott kellett pótolni a nagy veszteségeket… véres harcok voltak, amiket a sivatagban vívtak… természetesen mindez hiányzott innen keleten… és… másképp nem is lehetett elképzelni hogy a döntés, ami elkerülhetetlen volt. Akkoriban beszéltem Molotovval, és teljesen nyilvánvaló volt… Molotov azzal a döntéssel távozott, hogy megkezdi a háborút, én pedig azzal a döntéssel utasítottam el, hogy ha lehet, megverem… mert a követelések, amelyeket ez az ember támaszt, nyilvánvalóan Európa végső kormányzását célozza… ( a következő mondat suttogva és nagyrészt érthetetlen, valami olyasmi, hogy „ezt vitatnom kell, ez egyenesen nevetséges […]”)…Már…ban…1940 őszén folyamatosan ez volt. kérdés nekünk: megkockáztatja-e az ember… öö, hogy összetörik?… Azt tanácsoltam a finn kormánynak akkor… ööö…, hogy tárgyaljon, és… öö…, hogy nyerjen időt… ööö… a dolgok eltérítésére ( ‘die Sachen ) divertorisch zu behandeln’ – Be kell vallanom, hogy korábban soha nem találkoztam a “divertorisch” szóval, de úgy tűnik, hogy a latin “divertere” szóból ered, ami az angol “divert” szóval rokon, mert mindig volt egy félelmem. : hogy Oroszország késő ősszel hirtelen megtámadja Romániát, és annektálja a kőolajforrásokat… és még nem lettünk volna kész 1940 késő őszén. Ha Oroszország elfoglalta volna a román kőolajforrásokat, Németország elveszett volna… ( érthetetlen, ill. két szó, valami ‘szükség’? )…val…60 orosz hadosztállyal ezt el lehetett volna intézni; akkoriban még nem volt munkacsoportunk Romániában, a román kormány mostanában nagyon megfordult hozzánk… és ami volt, az valóban nevetséges lett volna. Csak a kőolajforrásokat kellett volna elfoglalniuk, a fegyvereinkkel már nem tudtam volna háborút indítani szeptemberben vagy októberben, ez valóban lehetetlen… a csapataink keleti bevetése sem volt előkészítve, az egységeket először nyugaton kellett összevonni, a fegyverzetet rendbe hozni… mert természetesen mi is meghoztuk áldozatainkat a nyugati hadjárat során. Lehetetlen lett volna felsorakoztatni 1941 tavasza előtt, és ha most, akkor 1940 őszén az oroszok megszállták volna Romániát, és annektálták volna a kőolajforrásokat, akkor… hiú… tehetetlenek lettünk volna a 1941-es év… Volt… nagy német termelésünk van, de az a mennyiség, amit a légierő egyedül fogyaszt, az a mennyiség, amit a harckocsihadosztályaink fogyasztanak, az valami egészen szörnyű. Ez egy… egy… minden képzeletet felülmúló fogyasztás. Négy-öt millió tonna román kőolaj beáramlása nélkül pedig nem tudnánk megvívni a háborút… ( Érthetetlen, néhány szó, néhány szót “engedni kellett”? )… És ez nagyon aggaszt, ezért próbálkoztam tárgyalásokkal legyőzni ezt az időt, amíg nem voltunk elég erősek ahhoz, hogy szembeszálljunk ezekkel a zsaroló követelésekkel… a követelések puszta zsarolások voltak, zsarolások voltak, az oroszok tudták, hogy tehetetlenek vagyunk, hogy nyugaton vagyunk megkötve, zsarolhatnak. mindent tőlünk…és csak Molotov látogatása alkalmával…akkor durván kijelentettem,hogy nem tudjuk elfogadni a követeléseket…ez a sok követelés…Lényegében ezzel a tárgyalások…hirtelen véget értek…( néhány érthetetlen szó )…voltak négy pont, az egy pont Finnországgal kapcsolatos… az volt a szabadság, hogy megvédjék magukat a finn fenyegetéstől… Azt mondtam: „Nem akarod azt mondani, hogy Finnország fenyeget téged?… Azt mondta, Finnországban az ember cselekedne a Szovjetunió barátaival szemben… ez egy társadalom lenne… folyamatosan üldöznék őket, és egy nagyhatalom nem tudná elfogadni, hogy egy kis állam fenyegesse a létezését. Azt mondtam: „Te… a létezését nem fenyegeti Finnország, ugye? Nem azt akarod nekem mondani, hogy a létezését Finnország fenyegeti?

A háttérben valaki azt mondja: ‘nevetséges’.

Nos, az is erkölcsi fenyegetést jelentene egy nagy állam létére, és amit Finnország tesz, az morális veszélyt jelentene az erkölcsi létre… És azt mondtam, hogy neki, hogy egy újabb balti-tengeri háborút nem fogadhatunk el passzív nézőként. Aztán megkérdezte, hogy mi lesz az álláspontunk Romániával kapcsolatban, elvégre garanciát vállaltunk… vajon ez a garancia Oroszország ellen is irányul-e… Azt mondtam: „Nem hiszem, hogy ön ellen irányulna, mert ön nem. az a szándéka, hogy megtámadja Romániát, nem? Mondja csak… soha nem hallottunk arról, hogy meg akarta támadni Romániát, mindig azt állította, hogy Besszarábia az Öné, de soha nem állította, hogy meg akarta támadni Romániát. Azt mondta, hogy pontosan tudni akarja…” ez? Nem azt akarod nekem mondani, hogy a létezését Finnország fenyegeti?

A háttérben valaki azt mondja: ‘nevetséges’.

( A hangfelvétel vége )

A hangfelvétel eredetisége

Miután nyilvánosságra hozták a felvételt, néhányan hamisítványnak gondolták, mert Hitler hangja túl halk volt. Rochus Misch, Hitler korábbi testőre és rádiósa, miután meghallgatta a felvételt, ezt mondta: “Normálisan beszél, de problémáim vannak a hangszínnel; az intonáció nem egészen megfelelő. Néha úgy tűnik, rendben van, de az az érzésem, hogy valaki utánozza Hitlert. Tényleg úgy hangzik, mintha valaki utánozná őt.” A felvétel napján készült fényképek között találunk olyat amint talán azt látjuk, hogy Hitler alkoholt ivott, ami hatással lehetett a hangjára. A háború utáni Németország Szövetségi Bűnügyi Rendőrségi Hivatalának szakértői később megvizsgálták a szalagot, és Stefan Gfroerer, a frekvenciák vezetője kijelentette, hogy “nagyon egyértelmű számunkra, hogy ez Hitler hangja”. Mannerheim azonban az 1952-ben finnül és németül posztumusz megjelent emlékirataiban átfogalmazta Hitler monológját – a felvételről láthatóan megvolt a másolata, mert emlékirataiban szinte szó sincs a felvétel befejezése utáni beszélgetés menetéről. Ez önmagában nem lenne elég a hitelesség megerősítéséhez, de ez egy másik darabja a mozaiknak.

Napjainkban

A fenti eseményekkel kapcsolatban további érdekesség, hogy a Mannerheim vonat szalonkocsija ( ebben tartották az ebédet ), amelyben a Hitlerrel való találkozás egyik része zajlott, Sastamalában, a finn 12 -es főút melletti Shell benzinkút előtt a mai napig látható. 1969 óta látogatható is. A magánkocsi azonban, amelyben a felvétel készült, Mikkeliben található. Ez csak, minden év június 4-én ( Mannerheim születésnapján ) tart nyitva.

Mannerheim vasúti kocsija Mikkeliben ( A kép forrása: wikipedia.org )

Hirdetés

Íme mit mondott Hitler a “titkos” felvételen, ahol a “valódi” hangja hallható ( Hitler-Mannerheim, talákozó, 1942 )