Hirdetés


Az angol polgárháború alatt kibocsátott ostrompénzek


A bejegyzés becsült olvasási ideje 6 perc

Ebben a cikkben, egy kis változtatással mutatnék be nektek a numizmatikai történelméből, egy kis “szeletet”. Ez a kis változtatás pedig az, hogy a korszak történelmi hátterét, most tényleg csak pár mondatban foglalnám össze, mert hogy is mondjam 🙂 , ez már tényleg meghaladja a történelmi tudásomat, és “hülyeségeket”, rossz következtetéseket, nem szeretnék írni.

Balra  I. Károly, középen Newark vára, jobbra Oliver Cromwell

Nos aki ismeri, az angol történelmet, az meg fog érteni engem, mert ez a szokásosnál is bonyolultabb, és zűrzavarosabb időszak, az angol polgárháború, és a parlamentáris monarchia kialakulása, ami 1642-től, több szakaszba, egészen 1688-ig tartott. Szóval nem mennék bele előzményekbe, az események alakulásába, mert ezt röviden összefoglalni nem lehet. Nagyjából a lényeg, hogy a kiváltó oka, a vallás, és királyság intézményének összeütközése, a társadalom szélesebb rétegeinek szembekerülése a királlyal. De ami különlegesen zavarossá teszi ezt az időszakot, az az, hogy a szemben álló felek, gyakran a saját támogatóikkal is szemben álltak, kiléptek, majd beléptek szövetségekbe, önállóan, együtt akartak tovább harcolni, szóval volt olyan időszak, amikor szinte követni sem lehetett, hogy ki kivel van, és ki kinek az ellensége.

Az angol király ekkor I. Károly ( 1625–1649 ) volt, akit végül kivégeztek, mégpedig Oliver Cromwell “közreműködésével”. A véres, és zűrzavaros időszak végén,  Orániai Vilmost, hívták meg a trónra, aki  III. Vilmos néven 1688–1702 között uralkodott tovább, azonban hatalmát az 1689-ben elfogadott, és aláírt  Jogok Nyilatkozata ( Bill of Rights)  jelentősen korlátozta. Ez alkotmányos monarchiává tette Angliát.

A jognyilatkozat tartalma:

  • a törvényhozó testület a parlamentbe
  • a végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős kormány
  • független bíróságok létrehozása
  • a parlamentnek évente üléseznie kell
  • a király uralkodik, de nem kormányoz
  • a parlament beleszólhatott az adószedésbe és a hadsereg fenntartásába

1707-ben pedig, az Angol Királyság és a Skót Királyság egyesülésével ( uniójával ) létrejött Nagy-Britannia ( Egyesült ) Királysága. A fenti időszak volt Anglia egyik legvéresebb időszaka, közel 200 ezer ember halt meg a polgárháborúban, ennél többen, csak az I, és II világháborúban vesztették el az életüket. A háború előrehaladtával, az egymás ellen harcoló felek, a királypárti rojalisták ( gavallérok ), és a velük szemben álló parlamentalisták, vagy más néven “kerekfejűek”  gyakran vonultak be várakba, megerősített, fallal körbevett városokba, és gyakorlatilag ostrom formájában ütköztek meg egymással. Ez gyakran oda-vissza ment, ki birtokolta éppen az adott várat. Ezek az ostromok, hosszan tartó küzdelmek voltak, olykor 2 vagy 3 évig is eltartottak. A külvilágtól elzárt várakban, a belső kereskedelemnek, mindennapi életnek folynia kellett tovább. Ennek zavartalan működése érdekében, megkönnyítésére, készítettek a várurak, úgynevezett ostrompénzt, szükségpénzt ( notgeld ). Ezek a pénzek általában ezüstből készültek, nem túl nagy darabszámban.

Érdekességként jegyezném meg, hogy Magyarországon, a végvári küzdelmek idején is létezett “ostrompénz”, de ez nem maga a fizikai formában vert érméket jelenti, hanem azt a jövedelmet, amit a végvéri katonaság között osztottak szét azokra a napokra, amikor az ellenséges sereg rohamot intézett a vár ellen vagy a teljes ostrom időtartamára. Összege általában a  zsoldos zsoldjának kétszerese volt.

Honnan volt ezüst, és hogyan készítették őket?

Nos erre egyszerű a magyarázat, „ezüsttárgyakat” ( poharak, tányérok, evőeszközök…stb. ) rekviráltak, melyeket aztán szabványosított pénzegységekké alakítottak át. Már amennyire az sikerült 🙂 Mivel, legtöbb esetben nem rendelkeztek pénzverő gépekkel, ezért megolvasztották az ezüstöt, és formákba öntötték őket, jelzésekkel látták el. De volt, ahol még olvasztani sem tudtak, ilyenkor egyszerűen “feldarabolták” az ezüst tárgyakat, és jelzéseket ütöttek a darabokra. Éppen ezért ezek a pénzek gyakran különböző méretűek, és súlyúak, szinte mind egyedi darabnak számít.

Több ostrompénzt ismerünk, de a leghíresebbeket, a NewarkCarlislePontefract  és Scarborough ostromai során készítettek. Ezeket a különleges érméket, az angol polgárháború, úgynevezett I. szakaszában “verték”, és amilyen gyorsan keletkeztek, olyan gyorsan el is tűntek, miután szerepük hamar okafogyottá vált. Ostrompénz még készült más “időszakokban” is, például a Németalföldi szabadságharc, más néven Nyolcvanéves háború ( 1568–1648 ) alatt is,  Kartúm ostroma ( 1884–1885 ) során is vertek ostrompénzt.

Newark

1643 és 1646 között Newark királypárti város három parlamenti ostromot „szenvedett” el, míg végül 1646. május 8-án megadta magát. A városban végül olyan éhínség támadt, hogy a kutyákat, és lovakat is megették.  Az utolsó ostrom során verték le a híres Newark gyémánt ostromérméket.  Vészhelyzeti jellegük miatt ezeket az érméket csak félkoronás, shillinges, kilencpennyés és hatpennys címletben verték. A címleteket ezeken az érméken a következő szimbólumok jelölik: XXX , XII , IX , és VI a félkorona, shilling, kilencpengő és hat pengő. Az előlapon a címlet felett, királyi jelzés ( koronát „C” és „R” között ) ábrázolják. A hátoldalon a város neve, az évszám 1646, és felül az „OBS” rövidítés szerepel, amely a latin obsidium szót jelenti , ami „ostrom”-ot jelent.

 

Newark, ostrompénz, A kép forrása: Heritage World Coin Auctions, Dallas Signature Sale 3088   2020. nov. 5–6., Eladási ár:  1300 $ ( jelenlegi árfolyamon, kb.: 420 ezer Ft ), numisbids.com

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az 1955-től 1975-ig tartó vietnámi háború az Amerikai Egyesült Államok történelmének leghosszabb fegyveres konfliktusa volt, amelyben 58318 amerikai katona esett el.

Carlisle

A 17. század elején „elavultnak” tekintett Carlisle-kastély nem volt fontos stratégiai pont, ennek ellenére 1644 júliusában ostrom alá került. A parlamentalisták támadtak rá, a király egyik egyetlen északi rojalista erősségére. Az ostrom ez esetben hasonló volt mint Newark esetében, kiéheztették a védőket. Mivel a Carlisle mélyen az ellenséges vonalak mögött volt, nem volt esély a felmentésére, ezért a védők, 1645 tavaszán feladták a várost.

Becslések szerint az ostrom során 1162 uncia ezüstlemezt rekviráltak, és ebből 1000 darab 3 shillinges érmét, és 3460 darab 1 shillingest készítettek. Közvetlenül az ostrom befejezése után azonban a parlamenti erők annyi érmét foglaltak le, amennyit csak tudtak és újraolvasztottak őket. Mint ilyenek, rendkívül ritkák, mára már nagyon kevés  maradt fenn belőlük, ami természetesen az árukban is jelentkezik.

Carlisle, ostrompénz, A kép forrása: Spink aukció 20004 ,   2020. március 24., Eladási ár:  6000 font ( jelenlegi árfolyamon, kb.: 2,6 millió Ft ), numisbids.com

Pontefract

A Pontefract kastély 1070 óta történelmi királyi székhely, a Cavaliers-ek birtokában volt 1642-ben, amikor a harcok kitörtek. A várost “kímélni” próbálták, így 1644 karácsonyáig, mindössze “csak” 1367 agyú lövést adtak le rá. Ezek nem okoztak nagy károkat, mindössze egy kis torony dőlt össze. A támadók sikertelenül próbálták áttörni a város védő falakat, ezért elvonultak, és feladták az ostromot. Azonban a parlamentalisták 1645. március 11-én „megújították az ostromot”, végül a vár átadását kényszerítették ki azáltal, hogy hatékonyan elvágták a vonalakat, és megakadályozták, hogy az élelmiszerek bejussanak a várba. Vagyis a “szokásos” módszer győzedelmeskedett itt is. Ám 1648-ban, a rojalisták visszavették Pontefractot, és 1649. március 24-ig ki is tartottak, mindaddig, amíg I. Károlyt elfogták és kivégezték.

Az utolsó ostrom során a királypártiak egy sor “szükségpénz” ütöttek. Az első típust a király halála előtt ütötték meg, az előlapon pedig a királyi jelzés látható, körülvéve a DVM SPIRO SPERO felirattal , ami azt jelenti, hogy „Míg élek, remélek”. A hátoldalon a Pontefract kastély képe, és az ostrompénz többi példájához hasonlóan az OBS rövidítés .

Pontefract, ostrompénz, A kép forrása: Baldwin’s of St. James’s aukció 40.   2019. nov. 21., Eladási ár:  8000 font ( jelenlegi árfolyamon, kb.: 3,5 millió Ft ), numisbids.com

A II. típust, amelyet II. Károlynak találtak ki, miután apját, a királyt kivégezték, ma posztumusz sorozatként ismerik. Rendkívül ritka, ez a típus II. Károly „kiáltotta ki”. A védők heves ellenállásával párosulva ez a “kiáltvány” arra ösztönözte a Parlamentet, hogy lerombolja  a kastélyt.

Pontefract, ostrompénz, II tipus, A kép forrása: Spink aukció 17011   2017. március 28., Eladási ár:  3200 font ( jelenlegi árfolyamon, kb.: 1,4 millió Ft ), numisbids.com

Scarborough

Miután a polgárháború korai szakaszában többször gazdát cserélt, végül a rojalisták visszaszerezték a Scarborough-kastély irányítását . Tengerparti elhelyezkedése  miatt Scarborough fontos csomópont volt, London szénellátása függött tőle, ezért szálka volt a parlamentalisták szemében. A király ellenes erők végül türelmüket vesztve többször is megtámadták a várat. Egy különösen „intenzív” ágyútámadás során „a nagy torony leszakadt, és az épület fele összeomlott”. Nem sokkal ezután, 1645. július 25-én a vár végleg megadta magát.

A Scarborough-ban létrehozott ostrompénz talán a háború legritkább pénze. Alább megtekinthető az egyetlen, a háború idejére keltezett autentikus ( hiteles, valódi ) darab. A piacon található példányok többsége vagy „fantasy” darab vagy 18. századi utánzat. Mint ez az autentikus példa, mindegyik egységes, és a Scarborough-kastély stilizált képét ábrázolja több függőleges tornyot megjelenítve.

Scarborough, ostrompénz, A kép forrása: Spink aukció 15031   2015. május 14., Eladási ár:  13000 font ( jelenlegi árfolyamon, kb.: 5,7 millió Ft ), numisbids.com

Az ostrompénzek, Anglia történelmének egy igen jelentős időszakában készültek, ezért nem túlzást azt mondani, hogy értékűket, a történelmi narratíva ( általam nagyon kedvelt kifejezés 🙂 ) jelentősen megemeli. Érdekes gyűjtési terület, azonban csak ritkán, és komoly összegekért lehet beszerezni őket.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések