Hirdetés


Legfrissebb bejegyzések


Nézd át az amerikai centes gyűjteményedet, mert lehet gazdag vagy! Ezt keresd!


A bejegyzés becsült olvasási ideje 4 perc

A II. világháborúban minden ország a háborús erőfeszítésekre koncentrált. E cél érdekében a hadiipar számára fontos fémeket minden más felhasználási területről, a hadiüzemekbe irányítottak. Ezek közé a fémek közé tartozott a réz, és nikkel is. Erről bővebben, ebben a cikkben olvashatsz:  Háborús érmék ( II. világháború )

Így tett az Egyesült Államok is, hogy az Európában, és Japán ellen harcoló csapataik számára a létszükséges utánpótlást biztosítani tudja. Ezért 1943-ban beszüntették a réz, és nikkel felhasználását az érme verésben. Az Egyesült Államok Pénzverdéje a 95%-os réz- és 5%-os cinktartalmú táblákról 99%-os acéllemezekre tért át. Így tehát a Lincoln vagy búza-centes érmék, innentől cinkbevonatú acélból lettek verve. Ezáltal az  új centek “ezüst” színűek lettek a normál narancssárga/barna réz szín helyett. 1943-ban a pénzverde több mint egymilliárdnyi acélcentet ütött le, amelyek közül 684 628 670 darab a philadelphiai pénzverdéből, 217 660 000 darab a denveri pénzverdéből és 191 550 000 darab pedig  a San Francisco-i pénzverdéből került forgalomba.

Egy sima, 1943-D acél Lincoln-cent

Ahogy az 1943-as acélfillérek keringtek, a cinkbevonat kezdett sötétszürkévé és majdnem feketévé válni. Ha elég sokáig volt forgalomban, a cinkbevonat teljesen lekopott, és az alatta lévő acél elkezdett kilátszódni. A még le nem kopott cinkbevonattal rendelkező példányok valamivel többet érnek, mint a használt darabok, de ilyen jól megőrzött állapotban is viszonylag sok darab maradt fenn. Ennek ellenére, még ezt az állapotot is vannak akik hamisítják, remélve a nagyobb eladási árat.

Milyen hiba során jöttek létre az 1943-as réz centek?

Vagyis kijelenthetjük, hogy az 1943-as Lincoln-centek nem képviselnek magas értéket, azonban létezik néhány kivételes darab, amik azonban igen. Az új centek verése során, történt egy kis hiba. A fémlemezeket planchetnek nevezett körökre vágják, majd később gépekbe adagolják, és szerszámmal megütik. A mi esetünkben ugye hagyományosan, a centekhez használt plancheteket elsősorban rézből készítették. Valószínűleg az történt, hogy az 1942-ből megmaradt rézdarabok közül néhány beszorult a nagy tárolóedények, vagy más néven hord ládák csapóajtóiba, amelyekben az üres plancheteket mozgatják a pénzverdében. A réz planchetek észrevétlenek maradtak, mindaddig, amikor 1943-ban újratöltötték a tartályokat horganyzott acél planchetekkel. Végül elmozdultak, és a háborús acéldarabokkal együtt az érmeprésbe adagolták őket. A keletkezett néhány rézcent elveszett az 1943-ban ütött acélcentek millióinak áradatában, és elkerülte a pénzverde minőség ellenőrzési intézkedéseinek észlelését is.

Hány készült belőlük? Mikor találták az elsőt?

Nem tudni pontosan mennyi készülhetett ily módon, és került ki a pénzverdékből de olyan 40 és 50 darab közé becsülik ezt a számot. ( Készülhettek, készültek mind a 3 pénzverdében réz centek ) Azt hiszem ebből a számból, és a létrejöttük keletkezésének történetéből sejthetjük, hogy egy igen ritka, és keresett érméről beszélünk. Olyannyira, hogy az Amerikai Numizmatikai Szövetség szerint az 1943-as rézötvözet cent az egyik leginkább idealizált és potenciálisan az egyik legkeresettebb tárgy az amerikai numizmatikában Ennek a típusnak a keresése, sok esetben nem csak gyűjtők hanem a  szélesebb nyilvánosság érdeklődését is felkeltette, és volt időszak amikor ezen darabok keresése országos méreteket öltött.

Azonban csak az 1950-es évek végén kezdtek megjelenni hiteles jelentések valódi 1943-as rézfillérekről, miután sok éven át hamis rézbevonatú darabokról érkeztek hírek, amelyek hamisított szerszámból származtak. Ezeket a típusokat, a mai napig hamisítják, az 1943-as acélcentek rézzel való bevonásával vagy az 1945-ös, 1948-as és 1949-es fillérek dátumának megváltoztatásával. Kizárólag hitelesített darabokat érdemes keresni, amennyiben valakinek az anyagi háttere megengedi ezt. Nyilván sokan vágynak arra, hogy olcsón jussanak hozzá egy eredeti darabhoz, vagy ők maguk találjanak egyet, hisz jelenlegi ismereteink szerint, még mindig lehet 10-15 darab “forgalomban”.

1957-ben egy 14 éves kaliforniai gyűjtő találta meg az elsőt, amely hiteles találatnak bizonyult. A pénzverde felügyelője, Rae V. Biester kijelentette, hogy ez volt az egyetlen, amely ily módon készült, és át kell adni a pénzverdének, amit azonban gyűjtő nem tett meg. ( Nagyon helyesen 🙂 ) 1981-ben felbukkant egy rendkívül szép példány, amely állítólag John R. Sinnock néhai fővésnök egyik barátnőjének tulajdonában volt, és végül egy aukción került értékesítésre. Az ellentmondásos Walter Breen 1988-as Numizmatikai enciklopédiájában az ANACS osztályozó cég információi alapján azt mondta, hogy szerinte 40 példa van az 1943-as rézcentekre, de Q. David Bowers megjegyezte, nem hiszi, hogy ezt a bizonyítékok alátámasztják.

Hirdetés


Napjainkig összesen 27 darab 1943 rézbúzafillér létezését igazolták és minősítették – köztük hat 1943-S , valamint az egyedülálló 1943-D . A 27-ből hetet a PCGS, 13-at pedig az NGC minősített .

Mennyit érnek?

A PCGS-nél az 1943-as és az 1943-S rézpenny értéke egyenként 1 millió dollár, míg az 1943-D-t 1,5 millió dollárra jegyzik. De egy ilyen ritka érme esetében az aukció mutatja meg legjobban a valós értéket.  Az 1943-as rézcent árverései általában 100 000 és 250 000 dollár között mozogtak. Ennek az érmének 2014-ben egy nyilvános eladásakor egy AU55 Brown példány 329 000 dollárt kapott.

Egy 1943-as rézpenny legutóbbi eladása az 1943-S rézcentes PCGS MS63 Brown CAC legismertebb példája volt a Heritage Auctions 2020 november 19-i eladásán, amikor az érme 500 000 dollárt hozott. Ez az érme a Bob R. Simpson gyűjtemény része

Érdekesség: Az 1940-es években arról szóltak a pletykák, hogy Henry Ford egy 1943-as rézbúzacent megtalálóját egy vadonatúj Ford autóval jutalmazta, noha a cég többször is tagadta, hogy ennek bármi igazság alapja lenne.

Az egyedülálló 1943-D, az egyetlen ismert példány

Az egyetlen ismert 1943-D réz Lincoln-cent

Ennek az érmének a létezését először egy 1958-as Numizmatikai Scrapbook magazinban említette egy utahi gyűjtő, aki az állította, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálata igazolta neki, annak eredetiségét. Ez az érme végül 212 750 dollárért kelt el a Goldberg Auctioneers 2003-as eladásán, majd  PCGS MS64 Brown minősítéssel, 2010-ben 1 750 000 dollárért ( jelenlegi árfolyamon ez kb.: 731 millió Ft ) vásárolták meg. Ez közel 1000%-os áremelkedés volt mindössze hét év alatt! Végül tavaly egy 2021-es Heritage Auctions árverésen ( 2021 January 20-24 FUN U.S. Coins Signature Auction #1326, 3005 tétel ) “csak”840 ezer dollárnál ( jelenlegi árfolyamon kb.: 361 millió Ft ) állt meg a licit.

Hogyan ismerem fel?

Ennek legegyszerűbb módja egy mágnes. Az acél tapad a mágneshez, a réz pedig nem. Vizsgálódás közben mindenképpen mérd le az érme súlyát is. Ha a súlya 2,7 g, akkor az egy acél cent, amelyet rézzel bevontak ( vagyis hamis ). Ha a súlya 3,11 g, akkor valódi 1943-as réz cent is lehet. Nos, ha feltételezzük, hogy a tömege 3,11 g, nem 2,7 g, és nem tapad a mágneshez, a következő lépés az lenne, hogy tanúsítványt szerezzünk. Az olyan cégek, mint a PCGS és az NGC, csúcsszintű tanúsítványt és táblázást biztosítanak az érmék tartós védelme érdekében. Gondolja át és döntse el, melyik címre küldi el a fellelt darabot. Ha potenciálisan magas értékű érmét küld, ügyeljen arra, hogy elegendő biztosítást kössön az érme elvesztése esetén történő fedezésére. Ha az érme hitelességét megerősítik, a többihez hasonlóan eladhatja aukción. A PCGS vagy az NGC érme fokozatot rendel hozzá. Minél jobb az érme minősége/állapota, annál többet fog érni.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?