Különleges leletek kerültek elő, a József főhercegi palota újjáépítési munkálatai során!

Hirdetés

Különleges leletek kerültek elő, a József főhercegi palota újjáépítési munkálatai során!

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A japánok a második világháborúban különleges fegyverként használták fel a legyeket. Mindegyiket kolera vírussal fertőzött edénybe mártották és Kína határában engedték szabadon őket. Mivel a japánok beoltatták magukat a betegség ellen, ezért őket nem fertőzte meg. Ám a határ mellett élők közül, közel fél millióan kapták el a betegséget.

Hirdetés


A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 3 perc

Ismét van egy “elmaradt” régészeti hírünk, amit szeretnénk pótolni. Drága anyukám szúrta kis, én elsiklottam felette. Ezúton is köszönöm neki 🙂 Budapest, 2022. október 13., csütörtök ( MTI ) – Több különleges lelet, köztük egy majdnem egészben megmaradt török kori rézkancsó,  Mátyás király ezüstdénárja, valamint értékes kerámia- és üveganyagok kerültek elő a régészeti feltárás során a budavári Szent György téren újjászülető József főhercegi palota építésekor – tájékoztatta a Várkapitányság csütörtökön az MTI-t.

A közlemény szerint a régészek fellelték azt a lejárót is, amely egy természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezetett. A helyiséget feltehetően a középkorban használták, majd a török korban megszüntették és betöltötték. A közleményben emlékezettek arra, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében 2021-ben kezdődött az egykori József főhercegi palota visszaépítése. A historizáló stílusú építmény a Budavári Palotanegyed épületeihez hasonlóan megsérült a második világháborúban, de felújítás helyett ideológiai okokból 1968-ban felrobbantották és romjait a földdel tették egyenlővé.

Réz kiöntőcsöves kancsó. Fotó: BTM/Keppel Ákos

Az újjáépítés megkezdése előtt az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően régészeti feltárással indultak a munkálatok. Az egykori főhercegi palota középkori telkek helyén épült, és bár felmenő falai nem maradtak meg, a pinceszint egyik fala alatt lejárót találtak a szakemberek. A természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezető lejáratot feltehetően a középkorban használták, majd a török korban megszüntették és betöltötték törmelékekkel, feleslegessé vált használati tárgyakkal. Ebből a helyiségből került felszínre egy igen gazdag és különleges leletanyag.

A ritkaságok közé tartozik egy majdnem egészben megmaradt, csapott oldalú török kori rézkancsó, amelyből egykor kávét fogyasztottak, illetve egy hasonló darabhoz tartozó rézfedő. Nagy mennyiségben találtak a szakemberek a csőrében gyűrűt tartó hollóval díszített érmeket, ezek Mátyás király pénzreformjából származó ezüstdénárok. Az érem másik oldalán Szűz Mária és a gyermek Jézus látható, körülötte “Patrona Hungariae” felirattal. Az úgynevezett Madonnás éremkép egészen 1939-ig meghatározó volt a magyar éremkibocsátásban.

Mátyás-dénárok elő- és hátlapjai. Fotók: BTM/Keppel Ákos

Hirdetés

A közlemény szerint a gazdag kerámiaanyagból ( talpastálak, egész kiöntőcsöves korsók, fajansz és porcelán csészék ) említésre méltó egy szintén egyben fellelt, kívül-belül mázas kerámiakorsó, amelyből feltehetően vizezett bort ittak. Zöld színe a korban használt ólommázra utal, ez biztosította, hogy a folyadék ne szivárogjon át a cserépedény falán.
Egy török kori üvegkarperec töredékét is megtalálták a régészek, ami az üveg sérülékenysége miatt szintén kiemelten jelentős felfedezésnek számít, hiszen ritka az ilyen nagy darabban fellelt ékszer. A leletanyagban azonosítottak egy táblajátékhoz tartozó, állati csontból készített kelléket is, amelyet kifúrtak és ólommal öntöttek ki – ezt feltehetően dobókockaként vagy figuraként használták.

Fotók: BTM/Keppel Ákos

A Várkapitányság megbízásából a feltárást a Budapesti Történeti Múzeum régészei végezték. A leletanyag legfontosabb elemeit az érdeklődők élőben is megtekinthetik a Középpontban a középkor című kiállításon, amely december elején nyílik meg a Budavári Palotában lévő Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeumban – közölte a Várkapitányság.

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
A numizmatika magyarországi történetének legfontosabb állomásai

A magyar numizmatika kezdetei a 18. századra nyúlnak vissza. Ebben a korszakban elsősorban a főúri éremgyűjtemények őrei, gondnokai foglalkoztak hivatásszerűen a >>>

Római Birodalomból származó ezüstérméket találtak, Augsburg közelében!

Augsburg közelében, római kori ezüstpénzeket találtak – írja a Live Science. A leletet egy egykori folyó medrében találták, és mivel nagy >>>

A brit királyi pénzverde, a Royal Mint, II. Erzsébet királynő 1952-es trónra lépésének 70. évfordulójára emlékezik majd, egy ünnepi kollekcióval!

A Brit királyi pénzverde nemrégiben bemutatott egy új 50-pennys érmét, vagyis annak az egyik oldalát, amelyet hivatalosan 2022-ben fognak majd >>>

Werner Burger, a német numizmatikus, aki Kínát kutatta

Werner Burger (kínai nevén: Bu Weina; 1936 – 2021. november 15.) német numizmatikus, aki a kínai Qing-dinasztia (1644–1911) érméire szakosodott. Ő írta az első PhD-t a >>>

Hirdetés

Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?