Ezzel az eszközzel zenéltek, és fizettek is egyszerre! ( Kettős harang )
Hirdetés
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Hirdetés
Sajnos az alábbi premonetáris valutáról, nem sokat tudunk. Legalábbis a pénzként betöltött funkciójáról. Ettől függetlenül szeretném bemutatni nektek.
Szóval a mai különlegességünk, az úgynevezett kettős harang ( Double Bell ), ( Létezett egy harangos eszköz is. ) ami egyben egy zenei hangszer, és fizetőeszköz is volt. A harangok kovácsolt vasból készültek, középen, általában ívelt fogantyú köti össze őket, amely növényi rostokkal van megerősítve. Elsősorban Nyugat-Afrikában ( Kongó, Nigéria, Kamerun ) és Közép-Afrikában terjedtek el, és fő funkciójukat tekintve ( zenei, kommunikációs eszköz ) szertartásokon, törzsi gyűléseken használták őket. De tárgyalások során, a bírói döntés kihirdetésekor is a harangok szólaltak meg. Egy gumibevonatú, vagy csak sima bot segítségével a törzsi elit tagjai, vagy erre kijelölt személy megütögették a harangot, hogy üzeneteket küldjenek, bejelentéseket tegyenek, és jóslást hajtsanak végre.
Számtalan fajta létezik, amelyek méretben, kialakításban, díszítésben térnek el leggyakrabban egymástól. Nos tehát ezek az eszközök nem csak “hangszerek” voltak, hanem a gazdagság, és hatalom szimbólumai is. Az tudjuk, hogy a 19. század végén az Ubangi folyó mentén Közép-Afrikában, fizetőeszközként is használták. Öt harangért lehetett venni egy fazék pálmaolajat, száz harangért pedig egy rabszolgát. Az afrikai társadalmakban ilyen harangokat már i.sz. 1000-ben használtak, és még a mai napig is használják.
Szóval ha aukción látod, elképzelhető, hogy hangszerként hivatkoznak rá, de az is lehet, hogy premonetáris valutaként 🙂 Az 1stdibs.com oldalon találtam két igazán jellegzetes, faragott fejjel díszített darabot ( a fenti képeken ezek láthatóak ), amit ( egy tételként ) 3756 $-ért ( jelenlegi árfolyamon kb.: 1,6 millió Ft ) értékesítettek.
Az alábbi videóban igbo zenészek, Nigériából mutatják be különleges zenei eszközeik használatát, ahol hallható és látható a kettős harang is, bár a videóban szereplők kialakítása másmilyennek tűnik, de hangzásukat így is megcsodálhatjuk.
Hirdetés
A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>
A második világháború végén az amerikai hadsereg hatalmas aranykincsre bukkant a németországi Merkers melletti elhagyott bányában . 1945. április 4-én az amerikai hadsereg >>>
Világszerte általánosan bevett gyakorlatnak számít, hogy a jelentősebb bankok műgyűjteménnyel rendelkeznek. Ennek a nemzetközi trendnek megfelelően folytat ilyen irányú tevékenységet >>>
10 részes videó sorozat, amit a Magyar Nemzeti Bank készített. Az 1920-as évektől kezdve, 10 éves bontásokban mutatja be Magyarország >>>
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?