A Világgazdaság információi alapján jelenleg semmilyen nyilvános adat vagy hivatalos forrás nem támasztja alá a börzsönyi aranykincs legendáját, amely időről időre felbukkan a közbeszédben és a sajtóban ( Mi is írtunk erről, ebben a cikkben: Hamarosan, a világ egyik leggazdagabb arany- és ezüstbányáját nyitják meg Magyarországon! ). A Hun-Bányászat Kft. által kommunikált bányászati tervekről sokat hallani, azonban az állami földtani nyilvántartások szerint nem igazolt a terület jelentős arany- vagy ezüstvagyonának megléte. A hatóságok eddig csak csekély mennyiséget, mindössze 0,61 tonna aranyat és 11,2 tonna ezüstöt azonosítottak a térségben, amely semmiképpen sem indokolja új bányák nyitását.
Az elmúlt években a Hun-Bányászat Kft. több alkalommal is nagy ívű tervekkel állt elő, például a NASA által használt georadaros technológia alkalmazásával próbálták alátámasztani a nemesfémek jelenlétét. Szakértők azonban megjegyzik, hogy ez a technológia nem alkalmas az ércek pontos feltérképezésére, mivel csak néhány méter mélységig képes vizsgálódni. A cég korábbi ígéretei, például a 2022 végére ígért kutatási eredmények, szintén nem hoztak áttörést, és továbbra sincsenek konkrét bizonyítékok az aranyvagyonra. Történeti szempontból a Börzsönyben egykor valóban folyt arany- és ezüstkitermelés, de ezek a lelőhelyek már évszázadokkal ezelőtt kimerültek. A 20. században több állami és magánvállalkozás is kutatásokat végzett a térségben, de gazdaságosan kitermelhető nemesfémet nem találtak. A korábbi érckutatási projektek, például az Aurum Resources Inc. vagy a Rózsabánya Bányászati Kft. is felhagytak a munkával, mivel nem voltak képesek gazdaságos kitermelést biztosítani.
A Hun-Bányászat Kft. tervei kapcsán problémás, hogy koncessziós pályázatot szeretnének kiíratni, de a jogszabályok értelmében a föld mélyének kincsei az állam kizárólagos tulajdonát képezik, és csak az energiaügyi miniszter által kiírt koncessziós pályázat keretében lehetséges ilyen tevékenység. A cég elődje, a Hun Mining Nyrt., szintén hasonlóan ambiciózus, de végül megvalósulatlan projektekről vált ismertté. Korábbi tevékenységeik között szerepelt például atomerőművek építéséhez alkalmas betonkészítés, azonban ez a projekt is megbukott. A cég körül több, korábbi piacbefolyásolási és szabályszegési gyanú is felmerült, például hiányos pénzügyi beszámolók, félrevezető információk terjesztése és szabályszegések miatt kiszabott bírságok formájában. Az évek során számos, nagy volumenűnek ígért tervük vált semmivé, a befektetők és az érdeklődők csalódására. Összességében tehát a jelenlegi információk és a hatósági nyilvántartások alapján nem támasztható alá a börzsönyi aranykincs létezése, és a térséget érintő bányászati tervek inkább spekulatív jellegűek, mintsem valós alapokon nyugvók. A Világgazdaság által megkeresett szakértők és a bányászati hatóságok továbbra is szkeptikusak a térség bányászati potenciáljával kapcsolatban, és a cég eddigi tevékenységei sem nyújtanak elegendő bizonyítékot a nagy volumenű kitermelés lehetőségére. A Börzsöny jelenleg legális bányászati tevékenység tekintetében csak andezit kitermelésének ad helyet, nem pedig nemesfémek bányászatának.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A ruandai népirtás amely a második világháború óta az egyik legnagyobb tömegmészárlás volt, 1994. április 6-tól július közepéig zajlott, amikor hutu szélsőségesek mintegy 800 ezer tuszit és mérsékelt hutut öltek meg. Az országban korábban a tuszi kisebbség vezette a kormányt, de amikor Ruanda felszabadult a belga gyarmati uralom alól, a hutuk vették át az irányítást, és megkezdődött a tuszik üldözése. A népirtás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy 1994. április 6-án ismeretlenek lelőtték Juvénal Habyarimana hutu elnök repülőgépét, amelyért a tuszikat vádolták, bár valószínű, hogy hutu szélsőségesek követték el a merényletet. A mészárlások április 7-én kezdődtek, amikor hutu szélsőségesek meggyilkolták a miniszterelnök asszonyt és 10 ENSZ-katonát, akiknek testét brutálisan meggyalázták. A világszervezet ezután hazarendelte a békefenntartók nagy részét, és csak kevesen maradtak Ruandában. Az országban a hadsereg és a hutu milíciák útzárakat állítottak fel, ahol a tuszik csak akkor menekülhettek meg, ha ENSZ-járműben utaztak. Az ENSZ katonái néha cigarettával, sörrel vagy whiskyvel fizették le a milicistákat, hogy megmentsék a tuszikat. A gyilkosságokat gyakran bozótvágó késsel, karddal, lándzsával vagy bottal hajtották végre, áldozataik között nők és gyerekek is voltak. Sok hutu férjet kényszerítettek arra, hogy saját tuszi feleségét ölje meg, mivel sokan vegyes házasságban éltek. A vérengzések során a gyilkosok gyakran iskolákban és templomokban mészároltak le embereket, gyakran a keresztény papok együttműködésével. Vidéken a holttesteket banánlevelekkel takarták le, hogy elrejtsék a mészárlás nyomait a légi felvételeken. A népirtás alatt 2-500 ezer nőt erőszakoltak meg, és becslések szerint 2-10 ezer gyermek született az erőszakos közösülések következtében. Az erőszakot gyakran szándékosan HIV-fertőzött milicisták követték el, hogy ezzel is pusztítsák a tuszikat. A vérengzéseknek július közepén az FPR ( Ruandai Hazafias Front ) alakulatai vetettek véget, akik átvették az ország irányítását és új kormányt alakítottak. Az események következtében mintegy 2 millió hutu menekült el Ruandából. |
Kapcsolódó tartalom
Hamarosan, a világ egyik leggazdagabb arany- és ezüstbányáját nyitják meg Magyarországon!
A világ legnagyobb ismert természetes aranytartalékát fedezték fel Kínában!
Hirdetés
