Hirdetés


A „csúnya fej” ( “ugly head,” ) 1/2 sol, amin Simón Bolívar nem önmaga :)


A bejegyzés becsült olvasási ideje < 1 perc

Egy kisebb sorozatot indítunk ezzel a cikkel. Ha érdekesnek találjátok, “keresünk” még hasonló érméket 🙂

Nos a “cikksorozat” olyan émékről szólna, amelyeken bár történelmileg nem “csúnya” hírességek, uralkodók portréja található ( mert voltak hírhedten “nem szép” uralkodók, akiket érmékre mintáztak, és nem is volt belőle felháborodás 🙂 hisz élethűek lettek 🙂 ), de oly módon lettek megjelenítve, hogy, hogyis mondjam 🙂 nem sikerültek. Nem lettek élethűek, de mégis az adott portréval lettek verve. Ezek a példányok általában ritkák, és nem feltétlenül sorozat gyártásban készültek ( a hiba sokszor örök rejtély maradt ), de mégis fennmaradtak. A gyűjtök örömére 🙂 Az első ilyen érme, a boliviai ½/P Sole, 1859-ből. A gyűjtök között „csúnya fej” ( “ugly head,” ) típusként ismert, és csak 2 hasonló példányról tudni. Természetesen ebből kifolyólag, rendkívül ritkának, és értékesnek számitanak. Simón Bolívar szokásos portréjától eltérően ezen a típuson kissé összenyomottnak és merevnek tűnik a fej, és arc ábrázolása.

2006 Június 6.-án kelt el egy példány, egy Heritage aukción, akkor 650 $ adtak érte. Ez volt az:


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Az alábbi érme pedig egy 1855-ös, 4 sol. Itt elvileg 🙂 rendben van Bolívar arcképe:

A kép forrása: coinfactswiki.com

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések