Hamarosan, a világ egyik leggazdagabb arany- és ezüstbányáját nyitják meg Magyarországon!

A Börzsöny hegység föld alatti kincsei között hatalmas arany- és ezüstkészletek rejlenek, amelyek nagyságrendjükben a világon is ritkaságszámba mennek. Az elmúlt években jelentős előrelépések történtek annak érdekében, hogy ezek a nyersanyagok gazdaságilag hasznosíthatók legyenek. Egy ambiciózus magyar vállalkozó, aki több évtizedes szünet után újból életre keltené a Börzsöny aranybányászatát, nagy volumenű tervekkel állt elő. Az elmúlt hónapokban egy újabb mérföldkőhöz érkezett a projekt: augusztusban bejegyezték a Börzsöny Aranybánya Koncessziós Bányatársaság Zrt.-t, amely kulcsszerepet fog játszani a kitermelési folyamatokban. Ezzel párhuzamosan a szakhatóságok visszaigazolták a korábban végzett kutatások eredményeit, így a bányászati munka megkezdése egyre közelebb kerül.

A Börzsöny madártávlatból. ( A kép forrása: Wikipedia )

A Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft., amely a projekt mögött áll, már számos feltételt teljesített annak érdekében, hogy a koncessziós pályázatot benyújthassa. A projekt fő célja, hogy a Börzsöny arany- és ezüstkészletei kitermelhetővé váljanak. A frissen megalapított Börzsöny Aranybánya Koncessziós Bányatársaság Zrt. törzstőkéje 20 ezer euró, ami átszámítva körülbelül 8 millió forint. A cég augusztus közepén történt hivatalos bejegyzése fontos lépés a bányanyitás felé vezető úton. Korábban is hírt adtak arról, hogy a Börzsöny-hegység területe, különösen a Nagyírtáspuszta és Rózsabánya régió, jelentős arany- és ezüstlelőhelyet rejt. A kutatások során feltárt értékes nyersanyagok mennyisége a világ egyik legnagyobb aranylelőhelyének számít. Ezek a lelőhelyek nemcsak a gazdasági hasznosítás szempontjából kiemelkedőek, de a helyi társadalom számára is komoly előnyökkel járhatnak, többek között munkahelyteremtéssel és a helyi gazdaság fellendítésével.

Rövid történelmi áttekintés: Nagybörzsöny története szorosan összefonódik a bányászattal, amely már a XIII. században kezdődött, amikor az esztergomi érsek német telepeseket hozott a területre nemesfémek bányászatának céljából. A legendák szerint az aranytehén, amely a környék gazdagságának szimbóluma, Selmecbányától Nagybörzsönyig terjed, utalva arra, hogy a terület alatt értékes arany- és más ércek rejtőznek. A település fejlődése azonban eltért a felvidéki bányavárosokétól, mivel a bányászati jogokat az esztergomi érsek birtokolta, és a bányászok jogilag az érsek jobbágyainak számítottak.A bányászat fénykora a XIV. századra esett, amikor Nagybörzsöny aranybányái virágoztak, ám a török hódoltság idején a bányák elhanyagolódtak. Bár a falut nem néptelenítették el, a bányákat és környéküket benőtte az erdő, és csak a XVII. s zázad elején fedezték fel újra a régi bányák nyomait. Bél Mátyás 1742-ben arról írt, hogy Nagybörzsöny valaha gazdag és népes bányászváros volt, de a bányákat az erek kimerülése vagy a történelmi csapások miatt elhagyták.

Az újranyitott Alsó-Rózsa-táró 1991-ben

A XVIII. század második felében egy rövid időszakra újraindult a bányászat, amikor a Só-hegy, a Rózsa-hegy és a Simon és Juda altáró környékén újra megkezdték a kitermelést. A völgyekben iparvidék alakult ki kohóval, érczúzóval, raktárakkal és bányászlakásokkal. A Rózsa-hegy környéke különösen fontos bányászati központtá vált, ahol aranyat és ezüstöt bányásztak. Az itt található ásványok gazdagságára utal, hogy még az 1950-es években is jelentős aranytartalmat sikerült kimutatni, akár 200-300 gramm/tonna aranytartalommal. A bányászat a XIX. században fokozatosan hanyatlott, és bár a területen számos kutatás zajlott a XX. században is, minden vizsgálat arra jutott, hogy bár az ércek értékesek, a kitermelés gazdaságtalan lenne. A legutolsó komolyabb kutatásra 1991-ben került sor, amikor az Alsó-Rózsa-táró újranyitásával sikerült kimutatni, hogy a mélyben még mindig jelentős arany- és ezüsttartalékok találhatók, de ezek gazdasági okok miatt nem termelhetők ki. Nagybörzsöny gazdag bányászati múltja és ásványi kincsei máig megmaradtak a természet mélyén, és noha a település nem tudta visszaszerezni egykori bányászvárosi rangját, a geológusok szerint a terület továbbra is értékes érceket rejt. Az egykori bányák és kohók nyomai ma már a turisták számára is elérhetők, például a börzsönyi kék túraútvonal mentén. A bányászat emlékeit mára már csak a helyi legendák és a környék geológiai sajátosságai őrzik.

Varga István, a bányaprojekt ötletgazdája és tulajdonosa, akinek életútja maga is regénybe illő, továbbra is eltökélt a terv megvalósításában. Bár elterjedt híresztelések szerint egy mérgezési kísérlet áldozata lett volna, ő ezt nem tudja bizonyítani, így nem tett feljelentést. Ennek ellenére továbbra is aktívan dolgozik napi 10 órában a projekten, hiszen meggyőződése, hogy a Börzsöny aranybányájának újbóli megnyitása hatalmas lehetőségeket hordoz. A terület geológiai feltárása során rendkívül bíztató eredmények születtek. Rózsabányában például egy 100 méteres ferde fúrás során átlagosan 64 gramm arany dúsulását mutatták ki tonnánként, míg Nagyírtáspusztán 105 méteres fúrások során 500 gramm arany koncentrációt mértek tonnánként. Ezek az adatok alátámasztják a korábbi becsléseket, miszerint a területen hatalmas arany- és ezüstkészletek találhatók. Az első kitermelési fázisban, amely körülbelül 12 négyzetkilométeres területre terjed ki, mintegy 1000 tonna arany és ugyanennyi ezüst bányászata válik lehetővé 100 méteres mélységből, az elkövetkező 12 év alatt.

Varga István interjút ad a 168 Órának Budapesten, 2022. Január 25-én. ( A kép forrás: Adrián Zoltán, Szerzői jog: © Adrián Zoltán, 2022 )

A bányanyitás felé vezető úton a következő fontos lépés a műszaki és tudományos dokumentáció elkészítése volt, amelyet a Bányahatóságnak nyújtottak be. Ebben szerepel a koncessziós kutatási és üzemi terv is, amely a bányászati engedély megszerzésének alapfeltétele. A cég várhatóan ebben a hónapban nyújtja be a koncessziós pályázatot a Bányahatóságnak és az Energiaügyi Minisztériumnak. Ha a koncessziós jogot sikerül elnyerni, a következő két évben megkezdődhet a bányatervezés, majd további másfél-két év alatt a generálkivitelezés és a bánya tényleges megnyitása. A tervek szerint az első arany- és ezüstrudak 6-7 éven belül készülhetnek el a finomöntödében, ha minden a tervezett ütemben halad. A koncessziós pályázat 35 évre szól, de egyszeri alkalommal további 50%-kal, vagyis 17,5 évvel meghosszabbítható, így összességében akár 52,5 évig is folytatható lesz a bányászat. A NASA előzetes Georadar és Geoszkenner vizsgálatai szerint a Börzsöny hegység alatt 2100 méteres mélységig körülbelül 9000 tonna arany és ugyanennyi ezüst található, amelyek összértéke akár 720 milliárd euró is lehet. A beruházás nemcsak a gazdasági lehetőségek miatt fontos, hanem jelentős társadalmi hatása is lehet: mintegy 1200 ember számára teremtene munkahelyet, és Magyarországot a világ egyik leggazdagabb arany- és ezüstbányájával látná el.

Kapcsolódó tartalom

Magyarország volt Európa arany, és ezüstbányája! Aztán jöttek a törökök, kimerültek a lelőhelyek, és végül, Trianon…

A világ legnagyobb ismert természetes aranytartalékát fedezték fel Kínában!

Máris “eltűnt” az arany a Börzsönyből? Nincs hiteles bizonyíték a sokak figyelmét felkeltő börzsönyi aranykincs létezésére?