Kanada 1954-es bankjegyei az ország számára egy új korszak kezdetét jelentették, egy friss nemzeti identitás kialakítását. Ezt a szándékot tükrözte a bankjegyek dizájnja is, amely szándékosan elhagyta a brit uralom szimbólumait, és az új kanadai nacionalizmust helyezte előtérbe. Ugyanakkor az új brit uralkodó, II. Erzsébet királynő fiatal arca mégis központi szerepet kapott az új pénzen. Az emberek figyelmét azonban nem a kanadai karakter vagy a festői tájképek ragadták meg, hanem valami egészen más: a „Sátán feje” a királynő hajtincseiben.
A “Kanadai Tájak”… ezzel még nincs is semmi baj 🙂
Az 1954-es kanadai bankjegyek sorozata a “Kanadai Tájak” nevet kapta, és az 1937-es sorozatot váltotta fel, amely még VI. György király portréját hordozta. A dizájnváltásra több okból is szükség volt. Elsőként VI. György király 1952-ben bekövetkezett halála jelentette az egyik fő indokot, hiszen lánya, Erzsébet trónra lépett, így természetesen ő került az új bankjegyekre. Emellett Louis St-Laurent kanadai miniszterelnök 1951-es beszéde is nagy hatással volt a változásokra, amelyben kijelentette, hogy Kanada politikája az, hogy a “domínium” szó helyett a “Kanada” kifejezést fogja használni, ezzel megszüntetve a brit gyarmati múltra utaló jelképeket. A változások nemcsak politikai, hanem esztétikai szinten is érezhetőek voltak. A Bank of Canada már korábban is fontolgatta, hogy frissíti bankjegyeit, és az 1937-es sorozat túlzsúfolt, “gyarmati” jellegű díszítéseit lecseréli. Egy belső banki jelentés szerint az akkori bankjegyek „viktoriánus ízlést” tükröztek, ami már nem volt összhangban az 1950-es évek kanadai ízlésvilágával. A cél az volt, hogy egy új, modern, és mindenekelőtt kanadai dizájnt hozzanak létre, amely tükrözi az ország függetlenségét és új identitását.
Az 1954-es sorozat képein Kanada minden nagyobb régiójának egy-egy ábrázolása jelenik meg.
A dizájn folyamatában a Bank of Canada szerződtette Charles Fraser Comfortot, egy elismert kanadai festőt és háborús művészt, hogy megalkossa az új sorozatot. A döntés az volt, hogy minden bankjegy hátoldalán egy-egy kanadai tájat fognak megjeleníteni, mindegyiket érintetlen formában, emberi beavatkozás nélkül, így tükrözve Kanada természeti szépségét. Több mint 3000 képet vettek figyelembe, amelyek közül nyolcat választottak ki, és ezeket a tájakat együtt “A Nagy Magányos Föld” ( Great Lone Land ) víziójaként ismerték meg. Ez a név egy 1872-es észak-amerikai utazási elbeszélésből származott, amelyet William Francis Butler írt. Ezek a tájak mitikus képet alkottak Kanadáról, egy olyan országot ábrázolva, amely hatalmas, érintetlen földjeivel különleges helyet foglal el a világban. A bankjegyek tervezését tovább nehezítette az a követelmény, hogy a jegyek kétnyelvűek legyenek – angol és francia nyelven – Kanada hivatalos nyelveinek megfelelően. A bankjegyek elülső oldalán II. Erzsébet királynő portréja szerepelt, amelyet Yousuf Karsh, híres kanadai fotós készített egy eredetileg bélyegre szánt fotóból. A képet George Arthur Gundersen, a British American Bank Note Company egyik legjobb metszője gravírozta. Különösen figyeltek arra, hogy a királynő fejdíszét eltávolítsák a portréból, így az egyszerűbb, letisztultabb lett. Az eredményt a királynő maga is jóváhagyta. Nos az alábbi fotó az, amiről az említette portrét másolta Gunderson.
Az eredeti Karsh-fotót, amely Erzsébet hercegnőről készült, átdolgozták, hogy eltávolítsák róla a tiarát, mielőtt a bankjegyeken felhasználták volna. ( A kép készítője: Yousuf Karsh? )
Vagy mégsem? Az a helyzet, hogy amikor a témát kutattam, egy ellentmondásra lettem figyelmes, amit érdekes módon, nem vett észre senki? Vagy csak én értelmezem rosszul? Ugyanis találtam olyan forrást, ahol a fenti fotót, vagyis az sem biztos, hogy konkrétan a fenti fotót, hanem mindösszesen azt amiről a sátáni metszet készült, nem Karsh-nak tulajdonítják, hanem Peter-Dirk Uys-nek. Nos ha rákeresel, életrajzában nem is említik külön a fényképész múltat, ebben a cikkben azonban neki, mint Őfelsége egyik hivatalos fotósának tulajdonítják az említett fényképet. Azt, amin a “Sátán fej” kivehető. A cikkben említik, hogy az 1984-es halála után robbant ki újra a botrány, amikor is a fotós emlékirataiban eléggé kompromittáló állításokat írt le. Ebben: The Life Of The Official Photographer Of Elisabeth The Second, Yellow Sheets Books, London ( UK ), 1985). Uys a visszaemlékezéseiben nyíltan beszél homoszexualitásáról, valamint hosszú kapcsolatáról John Rietvelddel, aki Őfelsége fodrásza volt 1947 és 1962 között. Még meglepőbb az a tény, hogy Uys a Buckingham-palotai állása előtt kapcsolatban állt bizonyos beavatott körökkel. A könyvből megtudjuk, hogy Aleister Crowley, az excentrikus író és „ördögimádó” követője volt, valamint a 1940-es években Kenneth Anger, a fotós és filmkészítő szeretője, még mielőtt véglegesen a portréfotózás mestersége mellett kötelezte el magát. Nos az említett Peter-Dirk Uys, a Wikipédia szerint, még él, nem hunyt el 1984-ben, azonban valóban készített LMBT témájú filmeket, bár nem olvastam sehol leírva, hogy a saját neméhez vonzódna. Vagyis van egy kicsi kapcsolat a fenti történettel, de semmi konkrétum. Tehát a lényeg. Nem tudom hitelesen állítani, hogy ki az említett fénykép valódi készítője. A Bank of Canada múzeum, Yousuf Karsh-t nevezi annak, ebben a cikkben, és azért azt hiszem ők elég hitelesek ebben. Azonban a fenti Peter-Dirk Uys verziót pedig, a Paper Money Grading – Paper Money Guaranty | PMG egyik cikkében is megtaláltam, és azért ők is elég jó nevek a témában. Szóval ennek eldöntését rátok bízom, kutassátok még a témát, ha biztos választ szeretnétek kapni.
Ezt a képet, azonban egésszen biztosan Karsh készített. De mintha ezen nem lenne annyira kivehető a “Sátán fej”. Karsh Erzsébet hercegnőről készült hivatalos portréja a londoni Clarence House-ban készült, 1951. július 30-án. A fiatal hercegnőt boldognak és kipihentnek mutatja, mindössze hat hónappal apja, VI. György király halála előtt, amikor hirtelen Anglia leendő királynője, a vele járó súlyos felelősséggel együtt. Karsh először 1943-ban fényképezte Erzsébet hercegnőt, amikor még csak 18 éves volt. A következő 44 évben még négyszer fog hivatalos portrét készíteni róla és családjáról: 1951-ben, 1966-ban, 1984-ben és 1987-ben. ( A kép forrása: karsh.org )
…és akkor feltűnik a „Sátán feje”
A Bank of Canada nagy gondot fordított arra, hogy minden részlet tökéletes legyen, így amikor az új bankjegyek 1954-ben forgalomba kerültek, senki sem számított arra, ami ezután következett. H.L. Hogg, aki Hartlepool alpolgármestere volt, levelet írt a kanadai nagykövetségnek, amelyben kijelentette, hogy a királynő hajtincseiben egy ördög arca látható. A felháborodott Hogg azt állította, hogy a démoni alak “kampós orral, kidülledt szemekkel és duzzadt ajkakkal” rendelkezik, és szerinte ezt csak szándékosan tehették oda a metszők vagy a művészek. “Az ördög arca annyira tökéletes, hogy egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy másként került oda, mint az azt készítő művész gonosz szándékából vagy a lemezt metsző gravírozó ördögi terve nyomán.” – írta levelében. Hogg követelte, hogy a bankjegyet égessék el, és levele után a kanadai közvélemény is felfigyelt az ügyre.
A Karsh? fotó a bal oldalon; a Gundersen-metszet a jobb oldalon.
Az 1954-es „ördögfej” botrány nagy visszhangot keltett, és több nemzetközi újság, köztük az amerikai Toledo Blade is beszámolt róla. A kanadai bankjegyek szenzációja a lap szerint egy ördögi alakot ábrázolt, akinek „puffadt szemei, kampós orra és vaskos ajkai” voltak. Ráadásul összeesküvés-elméletek sokasága ütötte fel a fejét, melyekben külföldi befolyásokat, rosszindulatú beszivárgókat, vagy akár magát Gundersent hibáztatták, akiről azt gyanították, hogy ír republikánus vagy okkult nézeteket vall. Az ördög arca nem csupán pletykák tárgya volt, hanem több cikk jelent meg róla a kanadai sajtóban is. A kanadai bank gyorsan lépett az ügy megoldása érdekében, és Yves Baril metszőt bízta meg azzal, hogy sötétítse be a Gundersen által készített, problémás göndör hajtincseket, és 1955 végére módosította a bankjegyek nyomólemezeit is, ezzel megszüntetve a “Sátán fejére” emlékeztető alakzatokat. 1957-re az ördögi arc már nem szerepelt az ország bankjegyein.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
Hitler nagy rajongója volt a Walt Disney által megalkotott rajzfilmvilágnak. Propaganda minisztere, Joseph Goebbels egyszer Mickey Mouse-os ajándékokkal lepte meg a Führert. |
Az 1954-es Bank of Canada “Devil’s Face” 1000 dolláros bankjegy ( A kép forrása: invaluable.com, Beck Antiques & Jewellery Inc. Edmonton, Alberta, Kanada 2020. április 23. )
Kapcsolódó tartalom
Keresd a hibát a képen 🙂 Csak 2 hasonló dollár bankjegy ismert, a most “felfedezetten” kívül!
2018, “az igazság pillanata”?
2018-ban a Bank of Canada múzeum újra megvizsgálta a 64 éve tartó vitát, és megállapította, hogy a “Sátán feje” valójában már az eredeti fotón is jelen volt, amelyből Gunderson metszete készült. A művész egyszerűen hűen visszaadta a fénykép minden apró részletét, beleértve a véletlenszerű fény-árnyék játékot a királynő hajtincseiben. Az eset így nem a művészi hiba vagy szándékos csalás eredménye volt, hanem inkább Gunderson kivételes képességeinek bizonyítéka, aki tökéletesen rögzítette az eredeti fényképet. A “Sátán feje” botrány továbbra is a kanadai pénztörténelem egyik legérdekesebb és legvitatottabb epizódja maradt. Ez a botrány rámutatott arra, hogy a bankjegyek kialakításában minden apró részlet óriási jelentőséggel bír.
Felhasznált források:
bankofcanadamuseum.ca, The Devil is in the Hairdo
waddingtons.ca, The Devil’s in the Details: Canadian “Devil’s Face” Banknotes
straight.com, Homeless in Vancouver: The devilishly detailed 1954 Canadian dollar
pmgnotes.com, Hidden Messages in Banknotes: Part I – The Devil’s Face
coinbooks.org, THE 1954 “DEVIL’S FACE” CANADIAN BANKNOTES
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?