A nummus ( többes számban: nummi ) szó a dorikus görög noummos ( νοῦμμος ), illetve a klasszikus görög nómos ( νόμος – „törvény, szokás” ) kifejezésből ered. Eredetileg Dél-Itália görög nyelvű területein használták egy meghatározott éremtípus megnevezésére, de később a rómaiak átvették, és fokozatosan általános értelemben is alkalmazták mindenféle pénzre. A kifejezés hosszú története jól tükrözi az ókor gazdasági, politikai és technológiai változásait, s ma a numizmatika egyik kulcsfogalmaként tartjuk számon.
A nummus fejlődése
A Római Köztársaság idején: A nummus a Római Köztársaság pénzeinek általános megnevezése volt, különösen pedig a sestertius szinonimájaként szolgált. A nagy bronzpénz, a sestertius, a kereskedelem, az adózás és a mindennapi élet gazdasági alapját jelentette.
A császárkorban és a késő antikvitásban: Kr. u. 294-ben, a tetrarchia idején új, mintegy 10 gramm súlyú és 30 mm átmérőjű bronzpénz jelent meg. Hivatalos neve nummus volt, ám a numizmatikusok sokáig follis-ként emlegették. Ez a pénz kulcsszerepet játszott Diocletianus pénzreformjaiban, melyek célja a válságban lévő gazdaság stabilizálása volt.
A 4. század elején: Nagy Konstantin ( vagyis I. Constantinus ( kb. 280 – 337 ) ) uralkodása alatt a nummus méretét és súlyát csökkentették, s az érmék ezüstözése is fokozatosan eltűnt. A korábbi részletes császárportrékat ekkor váltotta fel a diadémmal ábrázolt uralkodói fej. A folyamatos súlycsökkentés és értékromlás jól tükrözte a birodalom gazdasági nehézségeit.
A bizánci nummus
A Bizánci Birodalomban a nummus a legkisebb címlet volt, gyakran egy grammnál is kevesebb súllyal és gyenge kivitelben. Hivatalosan az arany solidus 1/7200 részét értékelték rajta, de a gyakorlatban inkább 1/6000 vagy 1/12 000 értékben számították. Előlapján általában az uralkodó arcképe, hátlapján pedig a birodalmi monogram vagy görög számjegyek jelentek meg.
Bizánc- I. Justinian 527-567 40 nummia ( A kép forrása: arveres.numismatics.hu )
I. Anasztasziosz ( 431 k. – 518. július 9. ) Az uralkodó pénzreformjai során bevezettek új címleteket:
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1887-ben néhány politikus férfiember úgy döntött, hogy poénból felkérik Susanna M. Salter-t, hogy induljon ő is a közelgő polgármester választáson. A férfiak ezzel a megmozdulással azt akarták bizonyítani, hogy a város polgárai nem fogják hagyni, hogy egy nő irányítsa őket. A tervük azonban nem jött össze, ugyanis a nő a szavazatok 2/3-t megszerezte, amivel meg is nyerte a választást. |
- 40 nummi ( follis ) – „M” betűvel jelölve,
- 20 nummi ( semifollis ) – „K” betűvel,
- 10 nummi ( decanummium ) – „I” betűvel,
- később az 5 nummi ( pentanummium ) – „E” betűvel.
513-ban megduplázták a pénzek súlyát, és ismét verni kezdték az egyetlen nummust is.
I. Iusztinosz ( uralkodott 518–527 között ) 538–539-ben a 40-nummi follis súlyát 25 grammra növelték, ám néhány év múlva ismét csökkentették. Új címletként megjelent a 30-nummi érme ( „Λ” vagy „XXX” jelzéssel ). Bár Konstantinápolyban a nagy bronzpénzek verése fokozatosan megszűnt, a Karthágói Exarchátusban a 7. századig tovább élt. A 7. század válságai miatt a bronzpénzek minősége és súlya meredeken csökkent. II. Constantinus idejére ( 641–668 ) a follis mindössze 3 grammot nyomott, az ennél kisebb címleteket pedig teljesen felhagyták. A nummus ekkor már inkább csak számítási egységként ( 1/6000 solidus ) és a mindennapi szóhasználatban „aprópénzként” maradt fenn.
Nummus-típusok és jellegzetességeik
| Típus | Érték | Jellegzetesség |
|---|---|---|
| Follis | 40 nummi | Nagy bronzpénz, császári portréval |
| Semifollis | 20 nummi | „K” jelzés, kisebb tranzakciókhoz |
| Decanummium | 10 nummi | „I” jelzés, mindennapi forgalom |
| Pentanummium | 5 nummi | „E” jelzés, legkisebb címlet |
| Nummus minimus | <1 nummi | Rendkívül apró, rossz veret, mellékes szerep |
Anyag- és súlyváltozások
| Korszak | Anyag | Súly | Jelentős változások |
|---|---|---|---|
| Kora római | Bronz | ~10 g | Részletes portrék |
| Konstantin kora | Ezüstözött bronz | csökkent | Diadémos uralkodói portré |
| Késő római | Billon ( ezüsttel ötvözött bronz ) | ~3 g | Folyamatos leértékelődés |
| Bizánci | Rézötvözetek | <1 g | Gyenge kivitel, legkisebb címlet |
Regionális sajátosságok és gazdasági hatás
A nummusokat több helyen verték, például Antiochiában, Konstantinápolyban és Karthágóban. Az egyes pénzverdék stílusjegyei eltértek, és ezek a különbségek befolyásolták a pénzek helyi forgalmát és elfogadottságát. A karthágói példányok például sajátos hátlapi feliratokat viseltek ( pl. FELIX ADVENT AVC ). A pénz fokozatos elértéktelenedése – a súly és az ezüsttartalom csökkentése – inflációhoz, a vásárlóerő gyengüléséhez és a lakosság bizalmának megingásához vezetett. Ez a folyamat gyakran eredményezett pénzfelhalmozást és forgalmi zavarokat, amelyek újabb reformokat tettek szükségessé.
Régészeti jelentőség, összegzés
Számos lelet, köztük az angliai Wold Newton-i kincs, több mint 1800 darab nummust tartalmazott, főként Nagy Konstantin korából. Ezek a felfedezések nemcsak az ókori pénzforgalomról, hanem a társadalmi és gazdasági viszonyokról is árulkodnak. A nummus története a görög gyökerektől a római gazdaság alapkövén át a bizánci „aprópénzig” ível. A pénz folyamatos átalakulása jól mutatja, miként reagált a pénzrendszer a gazdasági nehézségekre, a technológiai fejlődésre és a politikai propagandára. A nummus nem csupán éremtípus volt, hanem egyben tükre is annak, hogyan formálta a pénz az ókor társadalmait és birodalmait.
Felhasznált források:
learn.apmex.com, What is a Nummus?
en.wikipedia.org, Nummus
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?