Hirdetés


A titokzatos érme, amit senki nem tud azonosítani!


A bejegyzés becsült olvasási ideje 4 perc

Egy rejtélyes érme, amit még nem sikerült pontosan azonosítani, kategorizálni. Egy külföldi numizmatikai oldalon ( A mysterious provincial of the late republic, https://www.cointalk.com/threads/a-mysterious-provincial-of-the-late-republic.383999/ ) találgatták többen, hová lehet besorolni, miután a szerző feltette az oldalra az alábbi érme fényképét, amit nemrégen vásárolt egy aukción. Az érme az első vélemények szerint a Római Köztársaság időszakából származik, tartományi veret ( Kis-Ázsia ) Egy férfi mellszobra látható az egyik oldalán, a másikon pedig néhány római “politikai” tárgy. 

Római Köztársaság az ókori Róma i. e. 509-től i. e. 27-ig tartó második korszaka, mely a Római Királyságot váltotta le, és amely után a Római Császárság időszaka következett. Ebben a korszakban indult el Itália és a Földközi-tenger medencéjének más területeinek a meghódítása is, mely hatalmas birodalommá tette a köztársaságot és a későbbi császárságot. – wikipedia.org

A mellszobor talán Gaius Sosius vagy Octavianus ( vagy lentebb lesz még pár tipp ), ( 25 mm, 17,48 g ). A másik oldalon pedig, balról jobbra: Hasta, sella quaestoria és fiscus. Ezeket a tételeket mind felhasználták a tartományokban az adók beszedésekor. A Questor a sellan ülve a fiscust ( latinul kosár ) használja a beszedett adók tárolására. A hasta ( lényegében lándzsa ) azt jelezné, hogy ez a questor képviselte a birodalmat, a római hatalmat a hadsereget. Alatta egy “Q” a Questor korábban említett hivatalát jelöli.

quaestorok az ókori Róma alacsonyabb rangú magistratusai voltak. Alapvetően kétféle quaestura létezett: a közvádlók, ügyészek feladatát betöltő quaestores parricidii és a közpénzek beszedését és elosztását felügyelő quaestores classici, vagy szimplán quaestores. – wikipedia.org

A cikkben publikálnak még 2 példányt is, amik hasonlóak, illetve még egyet, amin a mellszobor által ábrázolt “ismeretlen” az ami kísértetiesen hasonló az “eredeti” példányhoz. A tömegük más-más,  19,02 g, illetve 7,46 g között változik. Mindkettőjüknek ugyanaz a dizájnja van, előlapján egy ismeretlen férfi mellszobra, a hátoldalon pedig egy sor római politikai tárgy ( a Questori hivatalához köthető tárgyak )  látható, mint a fenti példányon. Íme:

 

 


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A Wrigley nevű cég, eleinte még szappanokat árult, ami mellé kis meglepetéseket adtak. Első körben sütőport, majd rágókat osztogattak a vásárlóknak. A vevők körében olyan nagy népszerűségnek örvendtek azok a rágók, amiket adtak, hogy már csak azért megvették a szappanokat, hogy hozzájussanak. Egy idő után a cég megváltoztatta a profilját és nagyüzemben kezdett el finom gumikat gyártani.

A harmadik darab, kiemelkedik a három típus közül, ugyanazt a rejtélyes mellszobrot ábrázolja, mint a többi, de a hátoldalán egy hajóorr látható, alatta pedig talán egy Q vehető ki, mint az előző típusoknál. Súlya 4,63 g.

Az ábrázolt férfi azóta rejtély, mióta először tanulmányozták ezeket az érméket. A numizmatikusok, történészek szerint ez vagy Brutus, Julius Caesar, Octavianus ( Augustus császár ) vagy Gaius Sosius szír kormányzó. Nyilvánvaló, hogy ezekre nagyon nehéz egyértelmű választ adni, számtalan portré összehasonlítást kell majd végezni, hogy esély legyen az azonosításra. Julius Caesar és Brutus két “erős” jelölt, mindketten számos bronz érmét verettek keleten. A politikai elemeket ábrázoló hátoldal nagyon hasonlít Aesillas questorére, aki ezüst tetradrahmákat vert Macedóniában az ie 90-es évek végén és a 70-es évek elején. A kettő közötti hasonlóság miatt egyes történészek azt feltételezték, hogy a sorozat macedón eredetű.  M. Grant : A Birodalomtól az Auctoritasig, A Historical Study of Aes Coinage In The Roman Empire, i.e. 49–i.sz. 14 című művében azt feltételezi, hogy M. Acillus szolgált Macedónia kormányzójaként 45/44-ben, és Caesar arcképével vert érméket. Talán ez lehet a megoldás. Ez azonban csak feltételezés, és soha nem találtak ilyen típusú érméket Macedóniában. Harmadik jelöltünk Gaius Sosius, aki alatt Mark Antony ( Marcus Antonius ) volt a quaestor 39-ben. Zacynthus szigetén bocsátott ki „C SOSIVS Q” felirattal ellátott érméket. Ezek az érmék egybeesnek a szóban forgó sorozat keltezésével, Kr.e. 39 körül. Mindkét veret tartalmaz egy Q-t, amely azt jelzi, hogy a kibocsátó Questor volt.

Végül Octavianus, akit az eredeti cikk szerzője a legerősebb jelöltnek tart, ennek a rejtélynek a megoldására. A rendelkezésünkre álló leletadatok alátámasztják, hogy ezeket az érméket valahol Kis-Ázsiában verték. Kicsit távolabbra tekintve, vannak olyan érmék, amelyeket Kilikia vidékének tulajdonítottak, amelyek figyelemre méltó stílusbeli hasonlóságot mutatnak ezzel a típussal.

Kilikia ( latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana, akkádul: KÚE, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja ) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén. – wikipedia.org

Ezek a példányok egy a fentiekkel hasonló férfi mellszobrát ábrázolják, a “PRINCEPS FELIX”, „FELIX HERCEG” felirattal, amely erősen arra utal, hogy a személy Augustus. Ezeknek a típusoknak a fordított jelmagyarázata, a „VE TER/ COLONIA / IVLIA II VIR“, illetve a „COLONIA/IVLIA, II VIR VE TER” egy lehetséges pénzverdei hely nevét adja meg.

 

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések