Hirdetés


Heti makronaptár – Ipari, kiskereskedelmi, külkereskedelmi és inflációs adatok a jövő héten


A bejegyzés becsült olvasási ideje 2 perc

Budapest, 2023. június 4., vasárnap ( MTI ) – A jövő héten jelenik meg az áprilisi ipari termelésről szóló statisztika, a külkereskedelmi forgalom, a kiskereskedelem áprilisi statisztikája és a májusi inflációs adat.

Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal ( KSH ) a kiskereskedelmi forgalom áprilisi statisztikáit. Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 12,6, naptárhatástól megtisztítva 13,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 10,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 29,3 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Az előző hónaphoz viszonyítva  kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal nőtt a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Az idei első negyedévben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,5 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

Szerdán az ipari termelés áprilisi előzetes adata jelenik meg. Márciusban az ipari termelés volumene 4,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,0 százalékkal mérséklődött. A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértek, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásban jelentősen nőtt a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző havinál 0,2 százalékkal nagyobb volt márciusban. Az ipari export volumene 0,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 31, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 23 százalékkal bővült.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Csütörtökön a fogyasztói árak májusi statisztikái, és a külkereskedelmi forgalom áprilisi előzetes adata jelenik meg. Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Tavaly áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára 37,9 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 41,8 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 59,4, a tűzifa 54,4, a palackos gáz 46,9, az elektromos energia 27,3 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 9,3 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 26,0 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 14,1 százalékkal emelkedett.

Márciusban a külkereskedelmi aktívum 886 millió euró volt, az egyenleg 1,7 milliárd euróval javult az egy évvel korábbihoz képest. A kivitel volumene 10, a behozatalé 1,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Februárhoz viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 1,0, az importé 2,8 százalékkal csökkent. Márciusban a kivitel értéke 14,2 milliárd euró ( 5453 milliárd forint ), a behozatalé 13,3 milliárd euró ( 5106 milliárd forint ) volt.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések