Hirdetés


Nagy Sándor annyi zsoldot fizetett ki készpénzben, hogy ezzel a gazdaságot is fellendítette!


A bejegyzés becsült olvasási ideje 3 perc

Ha a görög városállamok tökéletesítették a Lydiában ( Lüd Birodalom ) kifejlesztett pénzverés technikáját, akkor Nagy Sándor terjesztette el a görög pénzverést egy birodalom területén, amely Egyiptomtól Indiáig, északon pedig Szamarkandig terjedt. Az egyiptomiak nem vertek pénzt Alexandert megelőzően, és a rómaiak sem kezdték el a pénzverést, csak halála után.

Kampanien 2013

Macedónia, Alexandros hazája, világuralomra történő felemelkedését hatalmas ásványi kincstárak birtoklásával kezdte, beleértve az vasat, rezet, ezüstöt és – ellentétben a görög városállamokkal – az aranyat is. Macedónia királya személyes tulajdonaként birtokolta ezeket az erőforrásokat, korlátlan hatalmával. Macedónia pénzverése az i. e. 479 körül jelent meg. Több mint egy évszázaddal később II. Philippos király arany staterát vert, amelynek az egyik oldalán Zeusz fejét, a másik oldalán pedig a király olimpiai szekérversenyen aratott győzelmét ábrázolta i. e. 356-ban. Ezek a pénzek eljutottak a közép- és észak-nyugat-európai kelta törzsekhez, és az Angliában felfedezett legrégebbi pénzek közé tartoznak. Néhányan  Zeusz képében, magát Philippos királyt látták, és ezek a pénzek hozzájárultak Macedónia presztízsének növeléséhez a görög világban. Halála előtt Philippos nagy mennyiségű arany philippeioit és ezüst tetradrachmákat halmozott fel, hogy finanszírozza a perzsa inváziót.

Alexandros  i. e. 336-ban lépett trónra, és ekkor már egy hatalmas arany- és ezüstpénz készlettel rendelkezett, amit a zsoldosok kifizetésére használhatott. A fő macedón pénzverőhelyek Pelében és Amphipolisban voltak, és ezek a pénzverőhelyek elkezdtek versengeni Athén ellen, a Földközi-tenger térségének akkori legnagyobb pénzforrásával. Alexandros mind az arany-, mind az ezüstpénzeket az attikai mértékrendszerre állította, és hatalmas aranykészleteit arra használta, hogy fenntartsa az ezüst drachmák és az arany drachmák közötti tíz az egy arányt. Alexandros saját arany stateráján Athéné fejét ábrázolta korinthusi sisakkal az egyik oldalon, és a másik oldalon egy szárnyas Niké-t egy koszorúval és egy írásvesszővel. Az ezüst tetradrachma Herculest ábrázolta ifjúkori oroszlánszőrös fejdísszel az egyik oldalon, és Zeusz képét teljes trónnal, szentélydíszekkel és sasokkal a másik oldalon. Alexandros sosem vert olyan pénzeket, amelyeken saját képe volt, de halála után pénzek jelentek meg birodalmának néhány részén, amelyeken őt ábrázolták.

Talán Alexandros legnagyobb hozzájárulása a pénzverés elterjedéséhez az volt, hogy katonáit készpénzzel fizette. A lovasság naponta átlagosan két drachmát kapott, a gyalogság egyet, és a közönséges zsoldosok kétharmad drachmát. Alexandros az Kis-Ázsiai hadjáratának közepén naponta 20 talentumot ( fél tonna ezüstöt ) költött arra, hogy kifizesse és ellássa a hadseregét. Ez a kifizetett készpénz mennyiség jelentősen hozzájárult a kereskedelemhez, így a gazdaság fejlődéséhez. A perzsa hadjárat lehetővé tette számára, hogy számtalan arany- és ezüstbányát vonjon ellenőrzése alá. Pénzt vert azokból az arany- és ezüst tárgyakból, készletekből is, amelyeket a templomokban és a királyi kincstárakban zsákmányolt.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az ébresztőórák előtt voltak „kopogtatók”. Az 1970-es évekig felbérelhettél, úgynevezett kopogtatót, hogy megkopogtassa az ablakot, és reggel felébresszen. Hosszú botokat, csörgőket, puha kalapácsokat vagy borsólövőket használtak a "munka" elvégzéséhez. A szabály szerint addig nem hagyhatták el az ügyfél ablakát, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy fel nem ébredt. A fizetésük kevés volt, csak az eredeti munkájuk kiegészítésére volt elég. Általában időseb férfiak vagy nők végezték ezt a munkát, de volt rá példa, hogy járőröző rendőrök is így egészítették ki a keresetüket.

Amphipolis volt a legtermékenyebb pénzverde Alexandros birodalmában. 18 éves időszak alatt mintegy 13 millió ezüst tetradrachmát vertek itt. Alexandros a babiloni pénzverdét sikeresen Ázsia legtermékenyebb pénzverdéjévé tette, míg  Amphipolis csak második volt ebben a sorban. Emellett létrehozott kisebb pénzverdéket Tarsosban, Sicyonban a Peloponnészoszon, Lampsakosban, Sardiszban, Miletoszban és Sideában Nyugat-Ázsia Kis-Ázsiában, Ardausban és Sidonban Föníciában, Kítiumban Cipruson, Alexandriában Egyiptomban, valamint Ecbatanában, ami ma Iránban található. Alexandros hadserege elfogadta az attikai mértékrendet, amely segítette ennek a mértékrendszernek a terjedését az egész birodalomban.

Alexandros érméin Heraklész fejének képe kezdett hasonlítani egy idealizált gravírozott képre magáról, amely elütött a demokratikusabb görögök vallási témákon alapuló hangsúlyától. Alexandros példája hatására a rómaiak lettek az elsők, akik egy élő személy fejét helyezték az érmére. Alexandros előkészítette az utat ahhoz, hogy az érmék kizárólagos szuverén előjog legyen, és az érmék beépültek az ókori világ gazdaságaiba nagyobb mértékben, mint valaha korábban. Az egyik öröksége volt az érmék használatának terjesztése, és pénzként történő elfogadásának növelése.

Forrás: encyclopedia-of-money.blogspot.com, Alexander the Great (356–323 b.c.)

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések