Minden ember rendelkezik “józan paraszti ésszel”, vagy ez csak néhány kiváltságos ember ‘képessége’?

„A józan ész nem is olyan általános” – hangzik Voltaire híres megállapítása franciául: Le sens commun n’est pas si commun. Ez a gondolat nemcsak szellemes, hanem mélyebb filozófiai és társadalmi kérdéseket is felvet: mi is pontosan a józan ész? Valóban minden ember rendelkezik vele? És ha igen, miért tűnik mégis olykor ritkaságnak?

A józan ész fogalma és jelentése

A hétköznapi szóhasználatban a józan ész egyfajta veleszületett logikus gondolkodást, praktikus ítélőképességet jelent, amely független a képzettségtől, tanulmányoktól vagy szakmai tudástól. Az emberek gyakran úgy tekintenek rá, mint egy természetes készségre, amely segít eligazodni az életben, és amely mindenki számára elérhető – legalábbis elméletben. A „józan paraszti ész” kifejezés ezt még inkább leszűkíti, egyfajta ösztönös, egyszerű, sallangoktól mentes gondolkodásként értelmezi. Ez az a fajta észjárás, amely nem túlbonyolítja a dolgokat, hanem egyenes, praktikus megoldásokat keres, és amelyet gyakran a falusi, vidéki emberek bölcsességével azonosítanak. A politikusok, véleményvezérek is előszeretettel hivatkoznak a „józan észre”, különösen, ha valamilyen népszerű, egyszerűsített üzenetet akarnak közvetíteni a választók felé. Ezzel azonban az a probléma, hogy a józan ész egy nagyon szubjektív fogalom: ami az egyik ember számára logikus, az a másik számára teljesen értelmetlen lehet.

A józan ész filozófiai megközelítése

A józan ész kérdése nem új keletű. A filozófia történetében többen is foglalkoztak vele, köztük René Descartes, aki így írt erről: “Amit józan értelemnek vagy észnek nevezünk, természettől fogva egyenlő minden emberben; úgyhogy véleményeink nem azért különböznek, mert egyesek okosabbak másoknál, hanem azért, mert gondolataik különböző utakon járnak, s nem ugyanazokat a dolgokat nézzük. Nem elég ugyanis, hogy valakinek jó esze legyen; a fő dolog az, hogy azt jól használja.” Ez a megállapítás arra mutat rá, hogy a józan ész nem egy egységes mérce, hanem inkább egy eszköz, amelyet mindenki másként használ. Egy adott helyzetet minden ember eltérő tapasztalatok és előzetes tudás alapján ítél meg, így az, amit valaki józan észnek tart, egy másik ember számára teljesen ésszerűtlen lehet. Dean L. Gano, a kilencvenes években kiadott könyvében szintén arra a következtetésre jutott, hogy a józan ész nem egyetemes: “Környezetünk ingerei bizonyos idegpályákat hoznak létre agyunkban, ezek alapján egyedi a valóság. Feldolgozzuk az általunk felvett adatokat, kategóriákba soroljuk, rendezzük, sztereotípiák szerint azonosítjuk és tároljuk ( vagy elfelejtjük ).” Vagyis minden ember saját tapasztalatainak és észlelésének megfelelően formálja a valóságát, és ebből következően a „józan ész” sem lehet egy mindenki által közösen elfogadott, objektív igazság.

Józan ész és világnézet – eltérő igazságok?

Egy nemrégiben, 2024 elején megjelent tanulmányban a Pennsylvaniai Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az emberek világnézete is jelentősen befolyásolja, hogy mit tartanak józan észnek. Például az a kijelentés, hogy „minden ember egyenlőnek születik”, sokak számára egyértelmű igazság, míg mások szerint ez egy idealizált, de nem feltétlenül igaz állítás. Ez felveti a kérdést: vajon létezik egyetlen, univerzális valóság, vagy inkább többféle, egymástól eltérő valóságérzékelés párhuzamos létezéséről beszélhetünk? A kutatók szerint a világ és az emberi gondolkodás három nagy korszakváltása, „ősrobbanása” jelentős szerepet játszott abban, ahogyan a józan észt ma értelmezzük:

1. A fizikai világ „robbanása” – Az anyag és az atomok kialakulása. Ez a természeti törvények által meghatározott objektív valóság.
2. A tudat „robbanása” – Az emberi agy és a gondolkodás megjelenése, amely lehetővé tette a valóság szubjektív értelmezését.
3. A technológia „robbanása” – Az információs társadalom, az internet és a digitális technológia megváltoztatta azt, ahogyan a világot és az igazságot felfogjuk.

Ezek a tényezők folyamatosan formálják a józan ész fogalmát, amely így nem egy fix, örökérvényű szabályrendszer, hanem egy folyamatosan változó gondolkodási struktúra.

A józan ész tanulható vagy veleszületett?

Sokan úgy gondolják, hogy a józan ész valami velünk született dolog, azonban a kutatások arra utalnak, hogy sokkal inkább tanult, kialakított készség. Az ember folyamatosan fejleszti problémamegoldó képességét tapasztalatai alapján: ami egyszer bevált, azt hajlamos újra és újra alkalmazni. Ezért fordulhat elő, hogy egy tanár hiába mondja a diákjának: „Használd a józan eszedet, fiam!” – a gyerek teljesen leblokkol, hiszen számára az adott helyzetben ez nem feltétlenül egyértelmű. A józan ész ugyanis nem egy adott algoritmus, amit bárki bármikor alkalmazhat, hanem egy egyéni, személyes tapasztalatokkal átszőtt gondolkodási mód.

Most akkor mi a helyzet? Létezik egyetemes józan ész?

A józan ész tehát korántsem olyan egyszerű és egységes dolog, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk. Nem egy minden emberre egyformán érvényes igazság, hanem egy összetett, folyamatosan változó gondolkodási rendszer, amelyet a tapasztalatok, a világnézet, az oktatás és a társadalmi közeg is formál. A kérdés az, hogy ha ennyire szubjektív, akkor egyáltalán érdemes-e hivatkozni rá, amikor érveket keresünk egy vita során? Talán a legjobb, amit tehetünk, ha nem tekintjük abszolút mércének, hanem inkább egy rugalmas gondolkodási eszköznek, amely segíthet eligazodni a világban – feltéve, hogy jól használjuk.

A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )