A pénz története, amiről hitték, hogy pénz, de nem volt az! ( gettópénz, táborpénz, tranzittáborpénz )
Már régebb óta készülök az alábbi témáról részletesebben írni. Sajnos azonban egyre kevesebb az időm, ez a téma pedig jóval több “törődést” igényel mint egy “átlagos” írás. Bizonyára sokan hallottatok már az úgynevezett gettópénzekről, tábori pénzekről, vagy a tranzittábori pénzekről. A történelmünk egy nagyon sötét időszakában születettek ezek a “kifejezések”, amik bár hasonlóak a már addig is létező fogolytábor pénzekkel, de mégsem ugyanazok. Ekkora volumenben gyakorlatilag még nem tartottak fogva embereket, ilyen sok helyen, ilyen körülmények között, egyszerre, ilyen gonosz célból… A gettópénzt ( sok esetben ezt az egységes kifejezést fogom használni, bár ez így ebben a formában nem teljesen helyes ), ha lényegét, értelmét ( ha egyáltalán volt neki ), működését próbáljuk megérteni, nem foghatjuk fel szükségpénznek, de valódi pénznek sem. Azonban szokták önálló monetáris rendszerként is hivatkozni rá, hisz meghatározott terülten, meghatározott feltételekkel, végül is elfogadott csereeszköz volt, vagyis fizetni lehetett vele. Nézzük meg ezt egy kicsit részletesebben…
Szokásom mindig a történelmi hátteret is bemutatni, azonban most erről csak pár mondatot írnék. Ezzel kapcsolatban is azt gondolom, hogy mindenki ismeri valamennyire a II. világháború időszakát, és azon belül a náci birodalom zsidó ellenes politikáját, ami a kezdeti “óvatosabb” üldözésből, népirtásba fordult… Itt szeretném megjegyezni, hogy ha nagyon szigorúan szeretnénk bemutatni, a gettópénzeket, mint zsidóknak szánt fizetőeszközöket, akkor szükségét érzem, hogy megemlítsem a már 1933-ban kibocsátott kifejezetten zsidók számára létrehozott pénzt, az úgynevezett „átváltási pénz”-t. Ebben az időszakban már sok zsidó “kénytelen” volt eladni az ingatlanját, ( “természetesen” jóval a piaci ár alatt ), azonban az eladás árat nem birodalmi márkában kapták, hanem a fentebb említett átváltási pénzben. A cél ugye az volt, hogy a zsidók elmenjenek, kisemmizve, ezért ezt a “pénzt” Németországban már nem fogadták el. A szerencsésebbek miután kijutottak az országból, bizonyos esetekben más országok bankjaiban át tudták váltani, helyi valutára. Ez egyfajta “humánusabb” elkopzási rendszer volt, hisz utólag tudjuk, hogy szerencsésnek mondhatta magát az, aki élve kijutott Németországból, pláne ha valamennyit meg is tudott menteni a vagyonából.
A “korai” táborok
Ebben az időszakban már léteztek korai táborok. Oranienburg és Lichtenburg már 1933-ban elkezdte működését. Oranienburg Poroszország területén volt megtalálható, és elsősorban a náci párt politikai ellenfeleit a berlini régióból, főként a Németországi Kommunista Párt tagjait és a szociáldemokratákat, valamint számos homoszexuális férfit és rengeteg úgynevezett nemkívánatos személyt hoztak ide. Lichtenburgba pedig női foglyokat hoztak, ami 1939-ig üzemelt, majd megszűnés után nyitották meg a hírhedt ravensbrücki női koncentrációs tábort, ahová lichtenburgi foglyok is kerültek. A németek, már ebben a két táborban elkezdték 1933-tól kezdve a Lagergeld ( tábori pénz ) kibocsátását.
| Tábor neve | |||||||||
| 1 | 2 | 5 | 10 | 50 | .50 | 1 | 2 | 3 | |
| pfg | pfg | pfg | pfg | pfg | RM | RM | RM | RM | |
| Lichtenburg | x | x | |||||||
| Oramenburg ( Hausmann ) | x | x | x | x | |||||
| Oramenburg ( Ernst Heinkel ) | x | x | x | x |
Monetáris rendszerek a korai náci táborokban, 1933-1934
Az továbbra sem világos, hogy a korai táborok egy része ( pl. Oranienburg és Lichtenburg ) miért rendelkezett ilyen táborspecifikus pénzrendszerrel, míg másokban ( pl. Papenburg, Sonnenburg, Hohenstein, Sachsenburg és Dachau ) nem. Amikor a fogvatartottak megérkeztek, az összes náluk lévő pénzt a tábori pénzre kellett váltaniuk. 30%-ot azonnal elkoboztak. A foglyok innentől saját “bankszámlával” rendelkeztek, és az étkezdében plusz adagokat vásárolhattak. Paradox módon, a saját fogva tartásukat fizették.
Lichtenburg
Ebben a táborban ( 1 ) és ( 2 ) Pfennig papír jegyzetet nyomtattak és osztottak szét. Konkrét adatok nem ismertek arról, hogy ki nyomtatta ezt a pénzt. A pénznemnek csak az egyik oldalára nyomtattak, a szöveg a következő volt: “A címletek; Fogolytábori pénz; Lichtenburgi koncentrációs tábor; Csak a koncentrációs táborban érvényes.” Az egy-Pfennig címlet mintája ma a kelet-berlini Német Történeti Múzeumban található. A két Pfennig-jegyet a Lichtenburgi Emlékmúzeum őrzi. Csak miután a táborparancsnok lebélyegezte a tábori jegyzeteket, akkor fogadták el pénzként.
Oranienburg
1933 márciusában egy prominens berlini bankár egy hatalmas fatelepet adományozott az SA 2. számú egységnek. A Berlinhez közeli udvar végül az oranienburgi koncentrációs tábor magja lett. 1933 júliusában Oranienburgban már használatban voltak a táborpénzek példányai. Ellentétben a Lichtenburg jegyzetekkel, amelyek viszonylag kezdetlegesek, és egyszerűek voltak, az első oranienburgi “valuta” a későbbi tábori bankjegyek prototípusa lett. Ezt a pénzt például az A. Hausmann Helldunkelmuster Company használta fel. Horst-Willi Lippert, a lágernyilvántartás 33. számú fogolybejegyzése szerint, grafikus volt, akit ennek a pénznek a megtervezésére és nyomtatására utasítottak. Az oranienburgi címletek előlapjára Lippert “LIT” logóját helyezte el; ez egy mozaikszó, amely vezetéknevének első, második és utolsó betűiből állt.
Mivel Lippert elszánt náciellenes volt, tiltakozott a bebörtönzése ellen is, a nyomtatandó valuta tervezésében próbálta ezt jelezni. Az öt ( 5 ) Pfennig-jegy tervén és tábláin egy szögesdrótra néző őrtorony volt látható; az egy ( 1 ) Mark jegyzet egy középkorú férfit mutatott, aki fizikai munkát végzett. A feljegyzések mindegyike a következő lenyomatot tartalmazza: “Denomination Lagergeld; Oranienburg Konzentrationslager.” Ötven ( 50 ) Pfennig bankjegy próbanyomtatása után Lippert módosította a nyomdalemezeket. A „Konzentrationslager” szóban levakarta a „g-” betű tetejét, és ahogy a jegyzet kinyílt, a szó „Konzentrationslayer”-re változott. Így Lippert ezzel a tipográfiai manipulációval próbálta tájékoztatni a világot a náci gyilkos politikáról. Ha észrevették volna ezt a dacot, Lippert súlyosan megbüntették volna, esetleg meg is ölték volna. Lippert, aki túlélte a háborút, 1981-ben Nyugat-Németországban, megerősítette ezt a történetet a német numizmatikusoknak.
Az oranienburgi táborpénz második típusa az Ernst Heinkel Társaság által használt kezdetleges volt. A pénznek csak az egyik oldalára volt nyomtatva. Három sorban a következő szavak voltak: Ernst Heinkel ( Ernst Heinkel Aktiengesellschaft Company Werk Oranienburg. Oranienburgi üzem ) A három sortól balra a „KL” betűk találhatók, amelyek megegyeznek a három sor magasságával. Az alján található a címlet vagy Wert-Marke [ érték ] RM, az RM ( Reichsmark ) és az érték aláhúzva. Körülbelül egy évvel azután, hogy a pénz forgalomba került, Oranienburgot bezárták. Ezeket a jegyzeteket ritkaságnak tekintik, mivel rövid ideig nyomtatták és felhasználták őket.
1939 után a nácik kiterjesztették ezeket a tábori pénzrendszereket, ahogy a tranzit- és koncentrációs táborok rendszere kiterjedt egész megszállt Európára. A pénzt a náci propagandában használták fel, és a Vöröskeresztnek azt az illúziót keltették, hogy a zsidókkal emberségesen bánnak, és “fizetnek” a munkájukért. Az alábbi táblázat azokat a táborokat és gettókat mutatja be, ahol sajátos monetáris rendszerek léteztek.
| Tábor / gettó | Ország | “Típus” |
| Amersfoort | Hollandia | Tranzittábor |
| Auschwitz | Lengyelország | Koncentrációs tábor |
| Bielszk | Oroszország | Koncentrációs tábor |
| Bohlen | Németország | Koncentrációs tábor |
| Bozen | Olaszország | Tranzittábor |
| Brabag | Németország | Koncentrációs tábor |
| Buchenwald | Németország | Koncentrációs tábor |
| Cremona | Olaszország | Tranzittábor |
| Dachau | Németország | Koncentrációs tábor |
| Flossenburg | Németország | Koncentrációs tábor |
| Grini | Norvégia | Tranzittábor |
| Gross-Rosen | Németország | Koncentrációs tábor |
| Haselhorst | Németország | Koncentrációs tábor |
| Holysov | Csehszlovákia | Koncentrációs tábor |
| Lichtenburg | Németország | Koncentrációs tábor |
| Lodz | Lengyelország | Gettó |
| Mauthausen | Ausztria | Koncentrációs tábor |
| Mittelbau | Németország | Koncentrációs tábor |
| Neuengamme | Németország | Koncentrációs tábor |
| Nordhausen | Németország | Koncentrációs tábor |
| Orienenburg | Németország | Koncentrációs tábor |
| Ravensbrock | Németország | Koncentrációs tábor |
| Sachsenhausen | Németország | Koncentrációs tábor |
| Sokolka | Oroszország | Gettó |
| Stutthof | Németország | Koncentrációs tábor |
| Theresienstadt | Csehszlovákia | Gettó és Tranzittábor |
| Westerbork | Hollandia | Tranzittábor |
| Vught | Hollandia | Koncentrációs tábor |
Ismert tábor / gettó monetáris rendszerek
A táblázatra ránézve is láthatod, és értheted meg azt amit a bevezetőben írtam. A gettó, tábori, vagy koncentrációs pénzek rendszere sokkal összetettebb volt mint azt lehet eddig gondoltad. Egy igazán szerteágazó, és érdekes gyűjtési terület, ha szabad ilyet mondani, nem megsértve a rengeteg áldozat emlékét 🙁
Nézzük akkor tovább. Az biztosan általánosítható, hogy ha egy szülőtábornak volt pénzrendszere, akkor a hozzátartozó altáborok ugyanazt a pénzrendszert alkalmazták, mint a szülőtábor. Fontos azonban megjegyezni azt, hogy nem minden tábornak és gettónak volt egyedi pénzrendszere. Így a lódzi gettónak megvolt a maga nácik által létrehozott pénzrendszere, míg Varsónak nem. 1941 tavaszán azonban a varsói zsidó postai hatóságok valutát nyomtattak, hogy enyhítsék az aprópénz kritikus hiányát, amely akkor következett be, amikor a gettó lakói postai bélyegeket kezdtek felvásárolni. Ezek a jegyzetek illegálisak voltak, és durván kézzel vágott linóleumból vagy falemezekből készítették őket. A terv grafikusan ábrázolta az SS-lángot, amely a szögesdrót mögött raboskodó zsidókat őrzi. A pénz csak a varsói gettóban volt érvényes, a falain kívül nem volt értéke. Ebből a pénzből csak egy kiadás volt; azaz a dátum és a címlet soha nem változott, függetlenül a pénz tényleges nyomtatási dátumától. Fontos megjegyezni, hogy minden tábor vagy gettó pénzneme egyedi volt mind méretben, mind az egyéb formátumban.
A jegyzeteket elsősorban a közeli gyárakkal rendelkező táborokban és altáborokban adták ki, ahol a rabszolgamunka hozzájárult a náci háborús erőfeszítésekhez. Az SS, amely a táborokat vezette, kevesebb rabszolgamunkát biztosított az iparosoknak. Így 1944. augusztus 11-én az Osram ( villamossági ) üzemben hatályba lépett egy határozat, amely lehetővé tette, hogy minden dolgozó rab napi 4 RM ingyenes munkadíjat kapjon. A fogvatartottak soha nem látták a pénzt, mivel az SS azonnal elvették. A foglyok tisztában voltak az SS, a náci párt, az óriáscégek és a börtönőrség kapcsolatával. Most azonban nézzük meg a tényleges gettópénzeket, azon belül is néhányat részletesebben.
Gettó valuták
Theresienstadt
A tizennyolcadik századi Mária Terézia császárnőről elnevezett egykori erőd, Theresienstadt rendelkezett a legátfogóbb speciális pénzrendszerrel. 1942 második felében bejelentették, hogy 1943. január 1-je után rendelkezésre állnak a táborpénzek. 1943. április 21-én 53 millió Theresienstadt koronát ( Kronen ) kapott az úgynevezett Zsidó Autonómia Bank ( amely az egykori terezini városházán volt megtalálható ). Ennek a pénznek az első szétosztására 1943. május 12-én került sor. Mivel nem volt mit vásárolni, a pénzrendszer mesterséges könyvelést eredményezett, amelynek során a fogvatartottak értéktelen betétkönyveket és számlákat vezettek a bérekről, árukról, képzeletbeli fizetésekről és megtakarításokról. Az egyetlen hely, ahol a pénzt ténylegesen felhasználták vagy „elköltötték”, a tábori könyvtár volt, ahol minden könyv kölcsönzéséhez 50 korona letétet kellett fizetni. A táborpénzt Peter Kien prágai művész készítette és tervezte. Kient 1941. december 5-én Theresienstadtba deportálták, végül Auschwitzban hunyt el.
Az összes Theresienstadt-jegyzet ugyanolyan kialakítású volt. A bankjegyek fizikai méretei nőttek, ahogy a cédulán lévő címletek emelkedtek. Minden jegyzet előlapján, középen a „Nyugta” felirat ( Quittung Uber ). A legenda alatt a megnevezés ( Kronen ) van kiírva. Ez alatt a hamisítás elleni figyelmeztetés található. A bal alsó sarokban a kiadás dátuma látható: “Theresienstadt, 1943. január 1.” Szemben a jobb alsó sarokban Jacob Edelstein, “a Theresienstadt Vének Tanácsának elnöke” aláírása látható. A hátoldalon Mózes képe volt, aki a Tízparancsolatot tartja, és ennek eredményeként a Theresienstadt-levél „Mózeskoronák” elnevezése született. Amikor Kien eredetileg benyújtotta terveit Reinhard Heydrichnek, azokat elutasították. Mivel Heydrich kifogásolta azt a tényt, hogy Mózes kinézete túlságosan árja volt, a jegyzeteket úgy módosították, hogy Mózest erősebben sztereotip szemita vonásokkal mutassák be; a tervnek meg kellett felelnie a zsidó megjelenésről alkotott náci víziónak. A végleges mintán Mózes hosszú horgas orral és göndör hajjal látható. Heydrich azt is megkövetelte, hogy Mózes keze fedje le a „Ne ölj” parancsot.
Theresienstadt gettó, 100 korona, 1943
A szelvényt a Prágai Nemzeti Bank nyomtatta. Utasították az Állami Nyomdát, hogy gyorsan állítsák elő a világ első, kizárólag zsidók által használt papírpénzét, amelyet egy kormányzati hatóság rendelte meg, amelynek szokásos pénzneme a cseh korona és a német márka volt. A nyomdai szerződést Bedrich Potasek grafikus, majd Jindra Schmidt, a cseh bankjegyek, postai bélyegek és fiskális papírok jeles metszője kapta. Mivel a Vöröskereszt rendszeres ellenőrzéseket végzett Theresienstadtban, a tábori “valuta” kiadásával azt az illúziót keltették, hogy a fogvatartottak munkájukért javadalmazást kapnak, és az áruk rendelkezésre állnak.
| Címletek | Méret ( mm ) | Szín | Nyomtatott mennyiség |
| 1 Kronen | 100 x 50 | Zöld | 2 242 000 |
| 2 Kronen | 110 x 55 | Rózsa | 1 019 000 |
| 5 Kronen | 120 x 58 | Kék | 530 000 |
| 10 Kronen | 125 x 63 | Barna | 456 000 |
| 20 Kronen | 135 x 66 | Zöld | 319 000 |
| 50 korona | 140 x 70 | Sötétzöld | 159 000 |
| 100 korona | 150 x 75 | Vörös-barna | 279 000 |
Theresienstadt pénznemének összefoglalása
Az 1944-es „A Führer várost ad a zsidóknak ( Der Führer schenkt den Juden eine Stadt )” című filmben az egyik jelenetben idős zsidók hosszú soraiban, tábori pénzekkel, takarékjegy-könyvekkel a kezükben a „bank” előtt állva várták, hogy megtakarításaikat elhelyezzék. A Theresienstadt-i gettót igen sokszor használta a náci propaganda annak bemutatására, hogy ezekben a táborokban, gettókban normális élet zajlik, oktatás, és egészségügyi ellátás is van. Theresienstadt eszköze volt a nyugati szövetségeseket és a semleges országokat elérő zsidók népirtásáról szóló jelentések hiteltelenítésére. A foglyokkal való találkozásokat előre alaposan megtervezték. Gyakran “vendégszereplőket” is hoztak, sok esetben gyerekeket, akiket a látogatások után visszaszállítottak Auschwitz-Birkenau-ba, ahol sokuk életét vesztette. A látogatás idejére, színházi előadást imitáltak, és még futballmeccset is rendeztek. Sőt, még “polgármestert” is mutattak be a Vöröskereszt képviselőinek.
Gyerekek a Theresienstadt gettóban, amelyet a Vöröskereszt fényképezett 1944. június 23-án a gettóban tett látogatásuk során
Szóval nehéz erről írni, és még a mai napig is felfoghatatlan az a módszeresség, és a kegyetlen mögöttes cél ( konkrét népirtás ) ami abban a pár évben tombolt ezekben a gettokban, táborokban, koncentrációs táborokban, haláltáborokban. Theresienstadt esetében is tudjuk, hogy végül a rettenetes túlzsúfoltság, az egészségügyi feltételek és az alultápláltság betegségek terjedéséhez vezettek a gettó lakossága körében. 1942-ben Theresienstadtban 15 891 ember halt meg, a gettó lakosságának fele. Több mint 155 000 zsidó haladt át Theresienstadton, mígnem 1945. május 8-án felszabadították; 35 440-en pusztultak el a gettóban, és 88 000-et deportáltak innen, hogy végül meggyilkolják őket.
Lodz
1940. április 11-én a Német Birodalomhoz tartozó lengyel területen fekvő Lodzot Litzmannstadt néven keresztelték át Litzmann tábornok tiszteletére, aki az I. világháborúban hunyt el. Mivel a gettóban bebörtönzött zsidóknak nem volt szabad német pénzt használnak, kénytelenek voltak külön gettópénzt használni. Bár a legkorábbi jegyzetek 1940. május 15-i keltezésűek, a kezdeti nyomtatásra két hónappal korábban, márciusban került sor. A nyomtatott címletek a következők voltak: 50 Pfennig, valamint 1, 2, 5, 10, 20 és 50 márkás bankjegyek.
Lodz gettó, 50 márka 1940
A lódzi bankjegy mindkét oldalán nyomat volt. Az előlapon a bal felső sarokban körben Dávid-csillag, a jobb felső sarokban pedig a Quittung uber (nyugta) látható; a központban volt a felekezet. A törvényjavaslat bal alsó részén ez állt: Litzmannstadt 1940. május 15., jobb alsó része pedig a valutakibocsátásra vonatkozó felhatalmazást: A litzmannstadti zsidók véne, C. Rumkowski aláírásával együtt. A jobb oldali margón a sorozatszám és a címlet számokban szerepelt. A hátoldalon különböző minták voltak, de rajta volt a címlet és a menóra is; figyelmeztetés volt, hogy minden hamisító ellen büntetőeljárás indul, a Theresienstadt Kronen törvényjavaslatokhoz hasonló megfogalmazásban.
| Címletek | Elérhetőség | Vízjel |
| 50 Pfennig | Gyakori | Egyik sem |
| 1 Mark | Gyakori | Egyik sem |
| 2 Mark | Ritka | Egyik sem |
| 5 Mark | Szűkös | Egyik sem |
| 10 Márka | Szűkös | Sima és vízjeles |
| 20 Márka | Gyakori | Sima és vízjeles |
| 50 Márka | Ritka | Vízjeles |
A lódzi gettó “papírvaluták” összefoglalása
A Theresienstadt bankjegyekkel ellentétben a lódzi valuta gyengébb tervezésű volt. A jegyzetek közül sok különböző alakú létezett. A 10 és 20 jegyű jegyzeteket különböző típusú, sima és vízjeles papírra nyomtatták; az utóbbi szűkösebb volt. Az 5 Mark bankjegyen két különböző színű sorozat volt: narancssárga és piros; a narancs kevésbé volt elterjedt. A legritkább címletek a 2 és 50 márkás bankjegyek voltak.
A lódzi gettó pénzneme abban volt egyedülálló, hogy Lodz volt az egyetlen gettó, amely érméket is bocsátott ki. Mivel az 50 Pfennignél kisebb címlettel nem rendelkeztek, a gettógazdaságnak gondja volt a kisebb pénzzel. 1942-ben C. Rumkowski felkérte Hans Biebow-t, a gettó náci adminisztrátorát, hogy hozzanak létre egy zsidó pénzverdét, amely érméket biztosít. Az érmék eredeti kialakítása hasonló volt a német 10 Pfennig darabhoz, amelyen a „10” szám szerepelt tölgyfalevelekkel.
Lodz gettó, 1942 10 Pfenning, a “nem elfogadott típus”, Alumínium-Magnézium ( Kibocsátott mennyiség – 100 000, de a legtöbb megsemmisült ), PCGS #219301
Lodz gettó, 1942 10 Pfenning, az “elfogadott típus”, Alumínium-Magnézium, PCGS #165399
Lodz gettó, 1942 10 Pfenning, az “elfogadott típus”, Bronz ( Kibocsátott mennyiség – ismeretlen ), PCGS #524230, 524232, 524234
Ez a minta elfogadhatatlan volt a németek számára, mivel egyesítette a német és a zsidó dizájnt. Az újratervezés után az érméket 1942 vége felé kezdték gyártani. Magnéziumból készültek, egy gyúlékony fémes elemből, amely hőforrássá vált, amikor a gettó lakói elégették őket a gyakorlatilag nem létező üzemanyag helyett. A 10 Pfennig-érme tervezése és gyártása közben 1942 második felében ideiglenes 10 Pfennig bankjegyet nyomtattak és használtak fel. Ezen a 10 Pfennig bankjegyen 1942. április 17-i dátum szerepelt.
A 10 Pfennig érme mellett 5, 10, és 20 márkás érmét vertek. A Mark érmék vagy alumíniumból vagy magnézium-alumínium ötvözetből készültek. A magnézium a keleti fronton lelőtt német repülőgépek darabjaiból származott. Sőt, voltak hamis érmék is, mint minden más társadalomban. Ezek az érmék valódi 5 és 10 márkás érmék ütései voltak. ( a restrike az az érme, amelyet az eredeti kockadarabból vertek, az érme előlapjának lenyomatánál későbbi dátummal. ) Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy hány érme készült visszaütéssel. Ideiglenes 10 Pfennig bankjegyet nyomtattak és használtak 1942 második felében. Ezen a 10 Pfennig bankjegyen 1942. április 17-i dátum szerepel. A 10 Pfennig érme mellett 5, 10 és 20 márkás érmét is vertek.
Lodz gettó, 1943 20 márka, Alumínium, PCGS #165398 ( 16 megmarad példányról tudunk )
| Megnevezés | Év | Kibocsátott mennyiség | Fém | Tervezés |
| 10 Pfenning | 1942 | 100 000 | Alumínium Magnézium | Előlap: hatágú Dávid-csillag, közepén dátummal; Der Alteste der Juden in Litzmannstadt a perem körül. Hátra: 10 középen; Kilépés az uberből, a perem körül nyomtatott Pfenning. |
| 5 Mark | 1943 | 600 000 | Alumínium | Az 5, 10 és 20 márkás érmék az értékektől eltekintve megegyeztek. |
| 5 Mark | 1943 | ismeretlen | Alumínium Magnézium | Az 5, 10 és 20 márkás érmék az értékektől eltekintve megegyeztek. |
| 10 Mark | 1943 | 100 000 | Alumínium Magnézium | Az 5, 10 és 20 márkás érmék az értékektől eltekintve megegyeztek. |
| 10 Mark | 1943 | ismeretlen | Alumínium Magnézium | Az 5, 10 és 20 márkás érmék az értékektől eltekintve megegyeztek. |
| 20 Márk | 1943 | 600 | Alumínium | Az 5, 10 és 20 márkás érmék az értékektől eltekintve megegyeztek. |
A lodzi gettó érméi
Buchenwald
Buchenwald 1937. július 19-én “nyitotta meg kapuit”, és 0,5, 1, 2 és 3 márkás címletű bankjegyeket bocsátott ki. A jegyzetek kezdetlegesek voltak, és rosszul nyomtatták durva papírra. A számlák két nagy kategóriába sorolhatók: ( 1 ) normál étkezde és ( 2 ) Aussenkommandos ( a munkabrigádokon kívüli ) pénztár. A valuta a bal felső sarokban volt nyomtatva két villámmal (az SS jelképe) és a következő szavakkal: Standort – Kantine. A jobb alsó sarokban az RM felett található Wertmarke szó volt, jobbra a megnevezéssel. A középső alján egy stilizált hatágú csillag volt. Közvetlenül a csillagtól balra volt a sorozatszám. Minden jegyzet dátum nélküli volt, és üres hátoldaluk volt. A prémium bankjegyeken az “Aussenkommando” lenyomata volt. 45 fokos szögben felfelé, jobbra döntve. A Rottleberode segédtáborban „SS-KO Rottleberode” gumibélyegző volt, amely ugyanabban a szögben volt megjelölve, mint az „Aussenkommando”.
| Leírás | Megnevezés |
| M RM félkövér betűkkel | .50, 1, 2 és 3 RM ( Az I RM törvényjavaslat 2 különböző betűtípust használt az 1-es arab számhoz ). |
| M in RM kiterített típus | .50, 1, 2 és 3 RM ( Az I RM jegyzet 2 különböző betűtípust használt az 1-es arab számhoz ). |
| Ferde “Aussenkommando” | .50, 1 és 2 RM |
| 2 soros fekete gumibélyegző SS-Ko. Rottleberode/A 5 | .50, 1 és 2 RM |
| 1 soros gumibélyegző SS-Ko. Rottleberode ( A bélyegek három színben léteztek: fekete, piros és lila ). | .50, 1 és 2 RM |
| I-line gumibélyegző SS Arbeitskommando A6 ( nincs szín megadva; feltételezett, hogy fekete ). | 1 RM A többi címlet bizonytalan. |
A buchenwaldi pénznem összefoglalása
Ezeknek a bankjegyeknek a használatát az SS által 1943. május 15-én kiadott “Szolgáltatási szabályzat a raboknak nyújtott szívességnyújtásról” engedélyezte. Ezek a szabályzatok egyes fogvatartottaknak nyújtottak “szívességet”, előnyöket szorgalmuk, óvatosság, jó viselkedés és “különleges munka” miatt. Ilyen szívességek közé tartozott a posta átvétele, a haj megtartása, a kiegészítő táplálékadag és a pénzbeli prémium. Minden fogoly hetente legfeljebb 10 márkát költhetett cigaretta vagy egyéb cikkek vásárlására az étkezdéből, a tábori bordély meglátogatására vagy megtakarítási számlára történő jóváírásra. Ha a fogvatartott meglátogatta a tábori bordélyt, annak költsége 2 márka volt: az SS 1,5 márkát tartott adminisztrációs díjként, és 0,5 márkát használtak „költségekre”.
Mittelbau
Mittelbau, más néven Dora, a “Mitteldeutsche Baugesellschaft AG” egy ipari létesítmény volt, a VI és V2 rakétákat gyártó ipari komplexum. Három altáborból állt: Mittelbau 1, a fő tábor Nordhausen közelében; Mittelbau 2, Ellrich közelében található; és a Harzungen közelében található Mittelbau 3, a legkisebb altábor.
A Mittelbau tábori jegyzetek a legösszetettebbek a tábori jegyzetek közül, a sok elkészült sorozat miatt. A bankjegyek 0,01 RM-től ( amelyek ma könnyen beszerezhetők ) 10 RM-ig terjednek. A többi címlet rendkívül ritka. A teljes névleges értékekről nincs lista. A jegyzeteket a Buchdruckerei Theodore Muellerben nyomtatták Nordhausenben, Konugshofban. A Mittelbau-jegyzetek nyomtatási megrendelését a nácik megsemmisítették, mielőtt az orosz hadsereg 1945 áprilisában felszabadította volna a tábort. Így a Mittelbau-Dora tábori pénzek kibocsátására vonatkozó dokumentumanyag nem maradt fenn.
Az összes cetli hátoldalára nyomtatott jelmagyarázat a következő: “Az utalványok pénzeszközeinek őrzését a Mittelbau körzeti helyőrség SS-étkezdéinek központi igazgatósága tartja fenn. A hamisítást a legszigorúbb módon kell kezelni.” A jelmagyarázat alatt egy stilizált hatágú csillag és a sorozatszám látható. Az előlap szövege mindig ugyanaz: “Mittelbau munkatábor”. A jegyzetek színe, sorozata és megnevezése különbözik. Minden jegyzetet vízjeles papírra nyomtattak biztonsági eszközként. Mivel a jegyzetek elrendezésükben hasonlóak, a tervek valószínűleg helyben készültek.
| Címletek | Szín | Sorozat |
| .01 RM | Szürke | N, 0, P |
| .05 RM | Barna | L |
| .10 RM | Oliva zöld | E, F, H |
| .25 RM | Piros narancs | A, H |
| .50 RM | Fekete | R, S, T |
| 1 RM | Zöld | N, 0, P, Q |
| 2 RM | Piros | J, K, L, M |
| 5 RM | Kék | E, F, G, H |
| 10 RM | Bíborvörös | C, D |
A mittelbaui valuta összefoglalása
Hirdetés
Mittelbau-ba összesen 60 000 foglyot internáltak, ebből 12 000 „hivatalosan” halt meg; a teljes halálesetszámot azonban körülbelül 20 000 emberre becsülik, beleértve a katonai és ipari létesítmények bombázása során elhunytak számát is. Mittelbau-Dorában találták meg a felszabadítást követő napokban az úgynevezett Auschwitz-albumot egy volt SS-házban, a mintegy 200 fényképből álló gyűjteményt, amelyet SS-katonák készítettek a Birkenau megsemmisítő táborban ( Auschwitz II ) 1944 május-júniusában. Az album valószínűleg Richard Baeré volt, aki 1944 májusától 1945 januárjáig parancsnok volt Auschwitzban, mielőtt átvette a Mittelbau-Dora koncentrációs tábor vezetését
Mauthausen
1938. március 13-án, három héttel az osztrák anschluss után, Liuz közelében felállították a mauthauseni koncentrációs tábort. A háromféle mauthauseni táborpénz mind vízjel nélküli papíron van. Időnként feljegyzéseket találnak a gumibélyegzetteket: “Liobl Tunnel”. Extra adagokat és piperecikkeket lehetett cserélni ezekre a jegyzetekre.
A mauthauseni valuta első két típusa hasonló. A tetején a “Konzentrationslager Mauthausen” szavak vannak aláhúzva. Alatta félkövér betűkkel a „Pramienschein” felirat. Ez alatt a szó alatt nyolc párhuzamos vonal található, amelyeket hamisítás elleni eszközként használtak, ahol a foglyok regisztrációs számát kellett nyomtatni. A bal alsó sarokban a következő volt: “KL M 1/2 – 4-43.” Az utolsó két szám a kiadás dátumára, 1943 áprilisára utal. A többi szám jelentősége ismeretlen.
A harmadik típusú cédula „Pramienschein” felirattal van nyomtatva. uber RM I Konzentrationslager Mauthausen” számos párhuzamos vonalú háttéren. A jegyzet közepén egy 32,5 mm-es kör található „D.St.” kezdőbetűkkel ( dátumbélyegző ). A bal alsó sarokban a következő felirat olvasható: KL/101-8.44/500 000. A KL/101 valószínűleg náci katalógusszám, a 8.44 a nyomtatás dátuma ( 1944. augusztus ), az 500.000 pedig a nyomtatott számot jelöli.
| Címletek | Típus | Dátum | Méretek ( mm ) | Színek |
| .50 RM | I | Keltezetlen | Ismeretlen | Ismeretlen |
| Én RM | 2 | ápr-43 | 75×54 | Barnás papír |
| Én RM | 3 | Aug-44 | Ismeretlen | Kékesszürke papír |
| 2 RM | 2 | ápr-43 | 75×54 | Piros papír |
| 5 RM | 2 | ápr-43 | 75×54 | Sárgás papír |
A mauthauseni pénznem összefoglalása
A Brabag
gyár tulajdonosai gyakran használtak rabszolgamunkásokat, köztük a Braunkohle-Benzin AG Magdeburgban található két úgynevezett “munkakommandót”. Bohlenben ( Lipcse közelében ) és Troglitzban ( Zeitz közelében ) helyezkedtek el. Buchenwald 800-1000 foglyot küldött minden egyes munkakommandóba. A Brabag jegyzeteket kizárólag a menzákon használták élelmiszervásárlásra. Csak a közelmúltban jelentek meg ezek a feljegyzések, tulajdonképpen csattanók. Sorozatszámuk van, az első sorban egy stilizált hatágú csillaggal. A BRABAG középpontjában a „Wertmarke” bankjegy található, a jobb alsó sarokban a címlet. Minden jegyzet aláírás nélküli, és üres a hátlapja. Két megnevezése ismert: .50 RM ( zöld ) és 2 RM ( fehér )
| Címletek | Szín |
| .50 RM | Zöld |
| 2 RM | fehér |
A Brabag valuta összefoglalása
Holysov
A nácik a csehszlovákiai Pilsentől mintegy 20 km-re délnyugatra fekvő Holysovban rabszolga-munkatábort hoztak létre. Ez a komplexum közigazgatásilag Flossenburg altábora volt, hogy lőszert gyártsanak a szövetségesek német fegyvergyárakra irányuló folyamatos bombázásai által okozott veszteségek ellensúlyozására. A tábor nagy része megsemmisült a szövetségesek 1945. április 26-i rajtaütésében.
Egészen a közelmúltig a Holysovtól származó feljegyzések ismeretlenek voltak. Inkább hasonlítanak a színházi belépőkre, mint a pénznemre. Mindegyik körülbelül azonos méretű: 54 x 30 mm. Mind a négy oldalon perforáltak; csak az előlapon van fekete tintával nyomva az “MWH” megnevezés és logó. Az MWH a német Metallwerke Holleischen, GmbH vállalatot jelentette. A világosszürke alányomott biztonsági háttérben nyolc további “MWH” szimbólum található .
| Címletek | Szín |
| 1 Rpf | szürke |
| 2 Rpf | Világoskék |
| 3 Rpf | Világos szürke-zöld |
| 4 Rpf | Barnássárga |
| 5 Rpf | Piros narancs |
| 6 Rpf | szürke |
| 7 Rpf | Cser |
| 8 Rpf | Szürkészöld |
| 9 Rpf | Sötét rózsaszín |
| 10 Rpf | Sárga |
| 15 Rpf | Világos rózsaszín |
| 20 Rpf | Világos szürke |
| 40 Rpf | Krémsárga |
| 50 Rpf | Lazac |
| 1 RM | Cser |
| 2 RM | Szürke-kék |
| 5 RM | Barnássárga |
A holysov pénznem összefoglalása
Sokolka
Érdekes a Sokolkán kibocsátott valuta. A pénznek csak az egyik oldalára volt nyomtatva, hét sorban a következő felirattal: “0,91 RM ( zsidó pénz ) Csak fizetési mód a németek számára a sokolkai gettóban végzett zsidó munkáért, Sokolla kincstárában, a polgármesternél. ” Úgy tűnik, 1940-41 között 91 Pfennig volt a napibér. Ezért minden napi munkáért egy cédulát lehetett kiállítani.
Bielsk
A bielszki feljegyzésekről keveset tudunk. Két fajtája ismert: 10 kopek és 5 rubel. Az előlapok hasonlóak, három nyomtatott sorral: “Bielszk város közigazgatása, ( 10 kopek vagy 5 rubel ) zsidó pénz.” A fordítottja is gyakori: “Ez a fizetési mód csak a bielszki zsidó üzletekben érvényes. Tobien, a polgármester” öt soros nyomtatással. A valutát valószínűleg a német megszállás után bocsátották ki.
Egyéb táborok
Sok más táborban és gettóban is működtek pénzrendszerek, de a táborok története nagyon szegényes, és a dokumentumanyag nagy része megsemmisült. A mégis fellelt, fennmaradt jegyzetekre azonban lassan már-már történelmi tárgyakként tekinthetünk. Például Dachau, az egyik legkorábbi, és legismertebb tábor esetében kevés az információ az ott működött monetáris rendszerről.
Tranzittábor valuták
Westerbork
Az 1938. november 9-10-i pogrom ( kristályéjszaka ) után körülbelül 30 000 német zsidó menekült a közeli Hollandiába. A menekültek számának hirtelen növekedésével szembesülve a holland kormány internálótábort nyitott egy elhagyott mocsárban Hollandia északkeleti részén, Westerbork határváros közelében.
A kristályéjszaka, más néven novemberi pogromok ( németül Novemberpogrome / Kristallnacht ) központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban 1938. november 9–10-én. Az akcióra ürügyként egy Franciaországban szolgáló német diplomata, Ernst Eduard vom Rath meggyilkolása szolgált. A zavargások során több tucat zsidót megöltek, zsinagógák és zsidó üzletek százait rombolták le, gyújtották fel, de a rendőrség nem avatkozott az eseményekbe. Nevét a betört kirakatokból szertehulló szilánkokról kapta. Történelmi előzményként megemlíthető, hogy az osztrák klerikofasiszta mozgalom már a 19. század végén is használta a kifejezést, az általuk rendezett pogromokat Schönerer üdvözlettel fogadta.-wikipedia.org
Hollandia elfoglalása után szögesdrót került rá, és az internálótábor tranzittábor lett. Lényegében a zsidók fizették a saját bebörtönzésüket, a nácik pedig a zsidóktól elkobzott pénzeszközök 20 százalékát használták fel a tábor fenntartására.
Létrehozták a táborpénzt, ami lehetővé tette a nácik számára, hogy elkobozzák a rabok megmaradt javait. 1944. február 15-én kezdetben 10, 25, 50 és 100 centes tábori cédulát osztottak ki. Minden jegyzetnek ugyanaz a kialakítása. Az előlapon a bal felső és a jobb alsó sarokban a címletek láthatók, a „Lager Westerbork” felirattal a címletek közötti feljegyzés felső felében. A “Westerbork” szó alatt a “Gutschein” felirat látható, amely azt mutatja, hogy a bankjegy kupon vagy cédula volt. A jobb felső és a bal alsó sarok üres. A hátoldalon a tábor profilja, a munkát szimbolizáló felszereléssel a táborra helyezve. A bal alsó sarokban a tábor neve és dátuma. A jobb alsó sarokban a táborparancsnok, AK címe és aláírása látható Gemmeker. Középen a sorozat és a sorozat száma.
A táborpénz profilján egy füstölgő kémény látható, amely a tábori mosodához használt melegvizes bojlert ábrázolja. A főutcát a nyomorúság körútjának hívták. A nácik azt állították, hogy a felszerelés a munkával való megváltást jelenti. Mottójuk ez volt: „Zsidó munkára van szükség a német győzelemhez.” A foglyok azonban a felszerelést „az élet utolsó kerekének” szimbolizálónak tartották. A pénzt takarmányvásárlásra fordították.
| Címlet | Méretek ( hüvelyk ) | Színkombinációk |
| 10 cent | 41/8 x 21/8 | Rózsaszín és kék |
| 25 cent | 41/8 x 21/8 | Piros és barna |
| 50 cent | 41/8 x 21/8 | Kék és barna |
| 100 cent | 47/8 x 2112 | Zöld és barna |
A westerborki pénznem összefoglalása
Amersfoort
Két másik tábor is volt Hollandiában. Amersfoortot politikai foglyok internálására használták. Végül prominens zsidókat is küldtek oda. A táborpénzen a „Politikai tranzittábor, Amersfoort, rabok pénze” felirat szerepelt. A foglyok tisztálkodószereket vásárolhattak, amikor rendelkezésre álltak. Minden bankjegy azonos méretű, 90 x 50 mm-es volt, és egy tömör piros háromszöggel, a politikai foglyok német szimbólumával. A jegyzetek vízjel nélküli és vízjeles ( GB ) papíron egyaránt megtalálhatók. Mindegyiken rajta van “Berg”, a táborparancsnok nyomtatott aláírása
| Címlet | Első sorozat | Második sorozat |
| 10 cent | 6 jegyű sorozatszám, | 6 jegyű sorozatszám |
| 25 cent | előtte egy “Nem”. A | majd egy stilizált |
| Én Gulden | időszak közvetlenül alatta van | hatágú csillag és a |
| 21/2 Gulden | az “o” betű. | utáni időszak |
| 5 Gulden | “o” betű a “nem”-ben. |
Az amersfoorti pénznem összefoglalása
Vught
Vught valutáját a legnehezebb megtalálni a holland koncentrációs táborokból. Volt zsidó gyémántmunkásokat küldtek oda munkaerőként a Phillips Electric Company-hoz. A társaság személyzete azonban mindvégig megpróbálta megvédeni a zsidó foglyokat.
A Vught monetáris rendszere bonyolult, mivel kétféle valuta volt, egy holland és egy német. A holland pénzt centekre és guldenekre osztották fel. A centek jobb felső sarkában a sorozatszám, a bal felső sarokban pedig a sorozatszám szerepelt. Alul a felirat: “Herzogenbusch koncentrációs tábor”. A gulden minden sarkában a névleges érték van nyomtatva, a jobb felső sarokban a sorozatszámmal. A dátum a bal alsó sarokban, a “Der Lagerkommandant” pedig a jobb alsó sarokban található. A holland pénz mindkét kategóriája előlapjára a következő feliratot nyomtatták: “Tábori pénz a herzogenbuschi koncentrációs táborért – értékben.” Minden feljegyzés rossz minőségű, különböző méretű és elrendezésű papírra van nyomtatva.
A német címleteket vékony kartonra nyomtatják. Van rajtuk a gumibélyegzett pecsét: “Konzentrationslager/Waffen SS/Herzogenbusch”, valamint a “Pramienschein” felirat. ( írat ). Különböző színűek, de mindegyik egységes méretű: 70 x 60 mm.
| Címletek | Dátumok | Szín / Méret | Méretek | Gumibélyegzett | Pramienschein |
| 10 cent | – | Mindegyik különböző méretű és színű | Mindegyik 70 x 60 mm-es és különböző színű. | Mindegyik gumibélyegzett. | Mindegyiket “Pramienschein” nyomtatták |
| 25 cent | – | ||||
| 1 Gulden | 1-11-43 | ||||
| 2 1/2 Gulden | 1-11-43 | ||||
| 10 Gulden | 1-11-43 |
A Vaught / Herzogenbusch valuta összefoglalása
Cremona
Bár Olaszország Németország szövetségese volt, Mussolini tétovázott, hogy koncentrációs táborokat hozzon létre olasz földön. A nyomásnak engedve a fasiszta állam végül tranzit- és internálótáborokat hozott létre. A német táborokhoz képest az olaszok meglehetősen jól bántak rabjaikkal. Az olaszországi tranzittáborok közül kettőről ismert, hogy saját pénznemet használtak: Cremona és Bolzano ( Bozen ).
Cremona egy internálótábor volt Észak-Olaszországban. Mivel a rabok zsidók voltak, a Dávid-csillagot a tábor pénznemének felülnyomásaként használták. A közelmúltban két olasz papírpénz-szakértő eltérően vélekedett a tábori bankjegyek hitelességéről. Dr. Guido Crapanzano úgy vélte, hogy az olasz tranzittábor pénze valódi, míg Dr. Gastone Sollner csalásnak vélte, mivel a csillaggal ellátott cremonai bankjegyeket kiváló állapotban találták meg, és jóval nehezebb papírra nyomtatták, mint az eddig fellelt néhány csillag nélküli bankjegyet.
Mivel azonban ismert, hogy más táborokban több fajta jegyzet is volt ( csillagos, és csillag nélküli ), amelyek mindegyike hiteles és ellenőrzött, ez a szerző úgy véli, hogy a cremonai feljegyzések valódiak. A hatóságok a háború végén a táborpénzt szándékoztak beváltani, bár ez a megváltási politika nem vonatkozott a zsidó internáltakra. A szokásos cremonai tábori jegyzeteket, csillag nélkül, hivatalosan a táborparancsnok aláírásával hitelesítették, de csak a csillaggal ellátott jegyzeteket osztották ki a zsidó foglyoknak.
A valutát hét címletre osztották, 0,50 és 50 líra között. A tetejére a „Campo Concentramento per Internati Civili Cremona” felirat olvasható. Ez alatt van egy vonal. A bal oldalon egy téglalap közepén található a megnevezés. Jobbra a “Buno per L.” ( az érték ). A “Cremona” alatt található a sorozatszám. A bal alsó sarokban a “Vale solo nello Spaccio del Campo” található. Az érték alatt az “Il Commandate il Campo” látható, amelyet a tábor parancsnoka, C. Zucelli írt alá. A felső vonallal párhuzamos vonal kerül az aljára. Ezeken a csillaggal ellátott jegyzeteken a csillag a „Concentramento” szó alatt található. Minden jegyzet dátum nélküli és egységes. Minden 10 líra alatti címlet négyjegyű sorszámmal rendelkezik, míg a többi 1000 alatti.
| Címletek | Sorozatszám |
| .50 líra | 1000-nél nagyobb szám |
| 1 líra | 1000-nél nagyobb szám |
| 2 líra | 1000-nél nagyobb szám |
| 5 líra | 1000-nél nagyobb szám |
| 10 líra | A szám kevesebb, mint 1000 |
| 20 líra | A szám kevesebb, mint 1000 |
| 50 líra | A szám kevesebb, mint 1000 |
A cremonai valuta összefoglalása
Bolzano
A bolzanói koncentrációs táborban nagyon szokatlan valutát nyomtattak. A táborban a belső ellenállási bizottságnak valutára volt szüksége, hogy a foglyokat különleges tárgyakkal láthassa el. A jegyzeteket Bolzano városában költötték el azok a rabok, akik elhagyhatták a tábort, mivel a városban vagy a Virgolo alagútnál dolgoztak. Csak néhány rab tudott a pénzről és annak céljáról. Ezután lokálpatrióták segítettek a raboknak a bevásárlásban.
A jegyzeteket Galmozzi Bruno nyomta, a tábori sajtóban; aki a belső ellenállási bizottság tagja volt. A bankjegyeket a tábor vezetője, Ermanno Pasqualini rejtette el, aki szintén valódi olasz fizetőeszközként kezelte ezeket a jegyzeteket. Három hónap elteltével a helyi boltosok megtagadták az elfogadását, mert attól féltek, hogy elkapják, letartóztatják és a helyi SS-táborba viszik őket. Amikor a háború 1945 áprilisában véget ért, a pénzt egy őr fedezte fel, aki elmondta ezt az SS-nek. A zűrzavar közepette Galmozzit alaposan kikérdezték a jegyzetekről. Nem tagadta, hogy léteznek, de azt mondta, hogy a pénzt a pókerjátékok során használták fel. Senki sem hitt neki, bár nem büntették meg. Ehelyett az SS elkezdte költeni ezt a pénzt, és kényszerítette a bolzanói üzleteket, hogy fogadják el. A tulajdonosok “újra” elfogadták a bolzanói feljegyzéseket, mivel most pedig annak elutasítása jelenthetett volna letartóztatást.
A jegyzeteket 1944. december közepe és 1945. január közepe között nyomtatták. Mindegyiken az 1945-ös dátum szerepel. Minden pénznek ugyanaz a mintája. A bal felső sarokban két sor volt: az 1. sor: “Polizeidurchgangslager” ( tranzittábor ) és a 2. sor: “Campo concentramento”. Jobbra a „Bozen” szó volt, amely mindkét sor magasságával egyenlő. Közvetlenül ez alatt egy vonal volt a cetli fölött. A bal alsó sarokban volt egy téglalap “lírával” és a címlet kiírásával. A dobozban egy sorozat volt. A téglalaptól jobbra volt a megnevezés számokkal. A téglalap tetején két felirat látható, egy német nyelvű a bal oldalon és egy olasz nyelvű a jobb oldalon, amelyek a pénzbeli értéket “jól” jelezték. A dátum a jobb alsó sarokban volt, egy sor fölött és egy sor alatt a dátum.
| Címlet | Papír színe | Tinta színe | Méretek ( mm ) |
| 2 líra | szürke | Fekete és égkék | 66,3 x 43,5 |
| 5 líra | Világos zöld | Fekete és zöld | 66,5 x 41,5 |
| 10 líra | Sötétbarna | Fekete és piros | 80,5 x 52,5 |
| 50 líra | Szalma | Fekete és piros | 80,5 x 52,5 |
| 500 líra | Szalma | Fekete és zöld | 101 x 58,5 |
A bolzanói valuta összefoglalása
Egyéb táborok
Az említett táborokon és gettókon kívül, ahol a pénzkérdésekkel kapcsolatos információk bizonyos mértékig ismertek, számos más tábor is kibocsátott valutát, bár ezekről a pénznemekről nincs sok információ. További pénzproblémákkal küzdő táborok voltak: Auschwitz, Bohlen, Dachau, Flossenburg, Grini, Gross-Rosen, Haselhorst, Neuengamme, Ravensbruck, Sachsenhausen és Stutthof. 1945 tavaszán, ahogy a szövetségesek közeledtek, a nácik elkezdték megsemmisíteni a bűneikről készült feljegyzéseket, köztük a tábori pénzrendszerek fejlesztésével kapcsolatos iratokat. Az eredmény az volt, hogy kevés jegyzet, címlet és még kevesebb dokumentum maradt fenn, amik mára valójában numizmatikai ritkaságnak számítanak. Ez ugyan nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jövőben információ kerüljön felszínre, de valószínűleg az ezzel kapcsolatos ismeretek már csak lassan fognak bővülni.
Ahogy a náci uralom Európa-szerte terjeszkedett, megjelentek a megszállási pénzek is. Szinte lehetetlen lenne felsorolni a megszállt Európa összes valutáját egyenként, de itt azért olvashatsz erről részletesebben: A megszállt területek monetáris rendszere, és valutái a Harmadik Birodalomban
Nyilvánvaló, hogy a nácik nem törődtek az általuk okozott gazdasági káosszal. Erre jó példa a görögországi helyzet. A nácik maximális kapacitásra üzemeltették a nyomdákat, szándékosan hatalmas pénzekkel árasztva el az országot. Ez a gazdaság tönkretételét eredményezte, és a görög inflációs spirál a náci megszállás alatt sokkal nagyobb és elhúzódóbb volt, mint az 1922-1923-as német infláció. Például egy brit arany szuverén 1941 januárjában 1200 görög drachmába került, míg 1944 novemberében 205 billió drachmába. 46 hónap alatt az infláció 520 milliószorosára nőtt.
A tábori és megszállási valuták mellett a nácik a pénzhamisításban is kipróbálták magukat. A brit csata kudarca után a nácik Walter Bernhard Kruger SS-őrnagy irányítása alatt az Oranienburg melletti Sachsenhausen koncentrációs táborban, a 19-es laktanyában kidolgozott pénzhamisítási projektet indítottak. Erről pedig itt olvashatsz részletesebben: A világ valaha volt legnagyobb pénzhamisítási művelete ( A Bernhard művelet )
| Tábor | 10 CentS | 25 cent | 50 cent | 100 cent | 1G | 2 1/2G | 5G | 10G | Kibocsátás dátuma a pénzről |
| Amersfort* | x | x | x | x | x | I 1944. jan | |||
| Westerbork* | x | x | x | x | 1944. február 15 | ||||
| Vught/ | |||||||||
| Herzogenbusch | x | x | x | x | x | I 1943. nov.** |
Pénznem a megszállt Hollandia táboraiban (guilder)
*Ez 1943. május 15-től kezdődően a náci költségek és a fogolytáborokban végzett munka kifizetését jelenti.
**A dátum nem szerepel a pénzen, de a pénz eredeti kiadásának dátumát tükrözi a dokumentumok alapján.
| Tábor | Ország | Megnevezés | 0,50 | 1 | 2 | 5 | 10 | 20 | 50 | 100 | 500 | Kiadás dátuma |
| Grini | Norvégia | Nem maradt fenn egy példány sem | ||||||||||
| Bielsk* | Oroszország | Rubel | x | Egyik sem | ||||||||
| Bolzano** | Olaszország | Lire | x | x | x | x | x | 1945 | ||||
| Theresienstadt | Csehszlovákia | Kronen | x | x | x | x | x | x | x | I 1943. jan | ||
| Cremona | Olaszország | Lire | x | x | x | x | x | x | x | Egyik sem | ||
| Bielsk* | Oroszország | Kopeks | x | Egyik sem |
A többi európai ország táborainak pénzneme
* Ugyanaz a tábor vagy gettó két különböző pénzegységgel.
**Ez 1943. május 15. után a náci költségek és a fogolytáborokban végzett munka kifizetését jelentette.
| Tábor / Ghetto | Ország | 1 | 5 | 10 | 50 | 0,01 | 0,05 | 0.1 | 0.5 | 0,91 | 1 | 2 | 3 | 5 | 6 | 10 | 20 | 50 | Kiadás dátuma a pénzről |
| Oranienburg (Ad. Hausmann Hel Idunkel mustra) | Németország | x | x | x | x | Egyik sem | |||||||||||||
| Lichtenburg | Németország | x | x | Egyik sem | |||||||||||||||
| Lodz* | Lengyelország | x | x | x | x | x | x | x | 1940. május 15 | ||||||||||
| Sokolka | Lengyelország | x | Egyik sem | ||||||||||||||||
| Auschwitz** | Lengyelország | x | x | x | x | 1944 augusztus | |||||||||||||
| Bohlen** | Németország | x | x | Egyik sem | |||||||||||||||
| Buchenwald” | Németország | x | x | x | x | Egyik sem | |||||||||||||
| Dachau** | Németország | x | x | x | x | 1944. október | |||||||||||||
| Flossenburg** | Németország | x | x | Egyik sem | |||||||||||||||
| Gross-Rosen** | Németország | x | x | Egyik sem | |||||||||||||||
| Haselhorst** | Németország | x | x | Egyik sem | |||||||||||||||
| Mauthausen** | Ausztria | x | x | x | x | 1943. április, 1944. augusztus | |||||||||||||
| Neuengamme** | Németország | x | x | 1943. június, 1943. október | |||||||||||||||
| Nordhausen** | Németország | x | x | x | x | x | x | x | Egyik sem | ||||||||||
| Ravensbruck** | Németország | x | x | x | x | Egyik sem | |||||||||||||
| Sachsenhausen** | Németország | x | x | 1943. június, 1944. július | |||||||||||||||
| Stutthof** | Németország | x | x | 1944. március, 1944. augusztus | |||||||||||||||
| Oranienburg** | Németország (Ernst Heinkel, AG) | x | x | x | x | Egyik sem | |||||||||||||
| Holysov | Cseh. 1-10, 15, 20, 40, 50 | x | x | x | Egyik sem | ||||||||||||||
| Mittelbau | Németország | x | x | x | x | x | x | x | x | Egyik sem | |||||||||
| Brabag | Németország | x | x | Egyik sem |
Pfennig / Mark rendszert használó táborok/gettók
*A lódzi gettó nem sokkal a náci megszállás kezdete után pénzt bocsátott ki. Ez a diagram csak a kibocsátott devizát mutatja.
**Ez 1943. május 15-től kezdődően a fogolytáborokban végzett munka (nácik költségei) kifizetését jelenti.
Valamennyi nagyobb tábor ( körülbelül két tucat ) rendelkezett saját pénzrendszerrel. Valószínűleg szinte minden táborban és gettóban létezett valamilyen “pénzszerű” jegyzet: valuta, cédulák, csecsebecsék, zsetonok, érmék, személyi igazolványok és bérletek, amelyeket lebélyegeztek, étkezési jegyek, pénzbírságok, munkamegbízások és fizetési kártyák, valamint nyugták a fogvatartott javairól. Mindegyik különböző mértékben az ezeken a helyeken “működő” kényszer, vagy propaganda szülte monetáris rendszer részei voltak.
Ezzel a szörnyű időszakkal kapcsolatban számtalan kérdés vár még megválaszolásra. Így van ez a gettó, táborpénzek esetében is. Hisz voltak jegyzetek amiket például csak az 1970-es években fedeztek fel, addig csak “szóbeszéd” formájában léteztek. Ilyen formán sok numizmatikus hiszi, hogy fognak még felbukkanni hasonló ritkaságok. Két konkrét kutatási terület létezik, amire a mai napig keresik a választ. ( 1 ) annak magyarázata, hogy egyes táboroknak és gettóknak miért volt pénzrendszere, míg másoknak nem; és ( 2 ) miért volt minden monetáris rendszer egyedi, nem pedig a központilag irányított koncentrációs tábor rendszer része.
Felhasznált forrás: museumoftolerance.com, Holocaust Numismatics, Joel J. Forman
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?