Sokan nem is tudják, hogy a világ egyik leghíresebb szabadulóművésze, Harry Houdini valójában magyar származású volt. Olyan legendás alakok mellett, mint Puskás Ferenc, a világhírű labdarúgó, vagy Cicciolina ( Staller Ilona ), aki a felnőttfilmes karrierjét politikusi pályával egészítette ki az olasz parlamentben, Houdini neve talán a legismertebb, legnemzetközibb márkanév. Fájó ellentmondás azonban, hogy épp ő volt az, aki tudatosan elhatárolódott magyar gyökereitől: élete során többször is osztráknak vagy amerikai születésűnek vallotta magát.
A világ egyik legnagyobb bűvésze és szabadulóművésze eredetileg Weisz Erik néven látta meg a napvilágot 1874. március 24-én, Budapesten, a mai Csengery utca 1. szám alatt. Édesapja, Weisz Mayer rabbi, édesanyja Steimetz Cecília háztartásbeli volt. A család 1878-ban, Erik négyéves korában vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol Appletonban ( Wisconsin állam ) telepedtek le. Itt vette fel a Ehrich Weiss nevet ( amelyet később művésznévként rövidített „Harry Houdini”-re ). Gyermekkorában Ehrichet és testvéreit mélyen lenyűgözte egy vándormutatványos, aki azt állította, hogy szellemek segítik kiszabadulni egy lezárt ládából. A fiúk nem hittek a természetfelettiben, csak a gyakorlásban, így kezdődött Houdini életre szóló megszállottsága a trükkök, illúziók és szabadulások világa iránt. Első fellépése 1891-ben, 17 évesen volt egy vurstliban. Művésznevét a neves francia bűvésztől, Jean-Eugène Robert-Houdin-tól kölcsönözte ( később kritikus életrajzot is írt róla, „The Unmasking of Robert-Houdin”, 1908 ). Első próbálkozásai során különféle neveken és formációkban lépett fel: „Erich, a Levegő Hercege”, a „Kártyakirály”, vagy a testvérével alapított „Houdini Testvérek” duóként. 1893-ban megismerkedett Wilhelmina Beatrice Rahnerrel, művésznevén Bess-szel, aki nemcsak a segédje, hanem élete végéig hű társa is lett, 1894-ben összeházasodtak.
Harry Houdini feleségével, Beatrice-szel és édesanyjával, Cecilia Steiner Weiss-szel, 1907 körül ( A kép forrása: Kongresszusi Könyvtár, Katalógus szám: 96518798 )
Első jelentős áttörését a „Metamorfózis” című trükkel aratta 1895-ben: ebben segédjével helyet cseréltek egy lezárt ládában, pillanatok alatt. Ezzel a trükkel bejárta Amerikát, majd 1900-ban elindult első európai turnéjára, amelyet fergeteges siker kísért. Londonban, Berlinben, Párizsban és Bécsben is fellépett, és mindenhol szenzációként fogadták. A Pesti Hírlap 1900. október 6-i számában meg is jelent egy tudósítás róla „A megszökés művésze” címmel, amelyben a berlini rendőrség próbájáról számoltak be, ahol Houdinit teljesen megkötözve, bilincsbe verve, ponyva alatt figyelték meg. Hat perc alatt minden köteléktől megszabadult – eszközök nélkül. A rendőrség szakmai érdeklődése érthető volt, hiszen Houdini mutatványai a zárak, lakatok és láncok működésének határait feszegették.
A megláncolt és összebilincselt Harry Houdini, szabadulóművész ugrik le a massachusettsi Cambridge hídjáról a Charles-folyóba a nagyszámú közönség előtt, 1908
A zárgyártók presztízskérdést csináltak abból, hogy ellenálljanak neki – sikertelenül. Egy birminghami lakatos öt évig dolgozott egy feltörhetetlennek hitt záron, de 1904-ben, Houdini egy óra alatt kinyitotta. George Bernard Shaw, a híres brit drámaíró egy alkalommal így fogalmazott:
„A világon három nevet ismer mindenki: Jézus Krisztus, Sherlock Holmes és Harry Houdini.”
Houdini nemcsak színpadi bűvész, hanem újító is volt: az elsők között filmezte le mutatványait ( például: The Master Mystery, 1918 ). Később maga is rendezett és szerepelt filmekben, de sosem vált igazi filmsztárrá. E. L. Doctorow „Ragtime” című regényében ( 1975 ) kiemelt szerepet kap, azonban a 1981-es Milos Forman-féle filmadaptációból sajnálatos módon kihagyták a karakterét – csupán egy filmhíradó-felvétel erejéig bukkan fel. Leghíresebb trükkjei közé tartozott a víz alatti szabadulás, a tejesládás trükk, vagy amikor 1918-ban eltüntetett egy élő elefántot a New York-i Hippodrome színpadán. Különösen veszélyes trükkjei miatt több alkalommal került életveszélybe – egyszer például kis híján megfulladt egy vízzel teli kínzókamrában. Bár úgy tűnt, legyőzhetetlen, a végzet mégis utolérte. Halálával kapcsolatos hiedelmek szerint a McGill egyetem hallgatóinak tartott bemutatót, amikor kijelentette, hogy hasizmai olyan erősek, hogy bárki hasba ütheti, semmi baja nem lesz. Az egyik egyetemista kapott is az alkalmon, és tényleg behúzott neki minden figyelmeztetés nélkül. Komolyabb problémát nem okozott akkor neki, de mint utóbb kiderült, az ütés hatására a vakbele gyakorlatilag szétrobbant. Az igazság azonban az, hogy komoly vakbélgyulladása volt, amellyel nem volt hajlandó orvoshoz fordulni, az egyetemen történtek után nem sokkal később, 52 évesen halt meg, 1926. október 31-én, halloween napján, Detroitban.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A nagy gazdasági világválság amely az 1929 októberében a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődött, 1933-ban érte el csúcspontját az USA-ban, de hatásai az 1940-es évekig tartottak. A válság idején a világkereskedelem a felére esett vissza, az ipari termelés drámaian csökkent, bankok és mezőgazdasági ágazatok kerültek válságba, a munkanélküliség pedig rekordmagasságot ért el. 1929 és 1933 között az USA-ban közel 11 ezer bank ment csődbe a 25 ezerből. A válság hatására a társadalmi szokások is megváltoztak; például a cipzár használata terjedt el, mert az emberek nem tudták megengedni maguknak a gombokat. Herbert Hoover elnököt sokan hibáztatták a válságért, ezért a nyomornegyedeket "Hoover-városnak", az ingyenkonyhák ételeit pedig "Hoover-pörköltnek" nevezték. Az emberek a válság idején szinte mindenből levest készítettek, köztük olyan különlegességeket is, mint a perec- vagy kávéleves, sőt, a válságleves is, ami ketchupból és forró vízből állt. A válság leginkább az Appalache-régió hegyvidéki közösségeit sújtotta, ahol sok család annyira elszegényedett, hogy pitypang és szeder lett a fő táplálékforrásuk. Ezzel szemben Joseph Kennedy, John F. Kennedy apja, hatalmas vagyonra tett szert ingatlanügyleteinek köszönhetően, és 1929-től 1935-ig vagyonát 4 millióról 180 millió dollárra növelte. Érdekes módon, a válság alatt, 1930 és 1933 között az amerikai lakosság halandósági rátája csökkent, amit a kutatók a stresszmentesebb életnek tulajdonítanak. Amikor Franklin D. Roosevelt 1933-ban elnök lett, az állam aktívabban beavatkozott a gazdaságba, és a New Deal keretében átfogó közmunkaprogramot indított a munkanélküliség csökkentésére. Csak a Tennessee folyó völgyében folyó munkálatokban 8,5 millióan dolgoztak 1935 és 1943 között. |
Miért “titkolta”, hogy magyar?
1. Kisebbségi és bevándorlói előítéletek Amerikában A 19–20. század fordulóján az Egyesült Államokban erős volt az idegengyűlölet, különösen a kelet-európai, zsidó és katolikus bevándorlókkal szemben. Houdini számára az, hogy amerikaiként tekintsenek rá, nem csupán személyes büszkeség kérdése volt, hanem gyakorlati előny is. Egy „osztrák születésű amerikai” jobban hangzott a kor közönsége és sajtója előtt, mint egy „magyar zsidó bevándorló”.
2. A zsidó identitás és asszimiláció kérdése Houdini apja rabbi volt, és bár Houdini soha nem tagadta zsidóságát, igyekezett olyan imázst kialakítani, amely nem keltett ellenszenvet a szélesebb közönség körében. A származás nyílt felvállalása – különösen magyar-zsidóként – sokszor hátrányt jelentett volna a karrierjében, különösen a turnéi során Európában és Észak-Amerikában.
3. Saját mítoszának alakítása Houdini tudatosan építette fel önmagát mint „önmagát teremtő amerikai hős”. Az életrajzát több alkalommal kozmetikázta: azt állította például, hogy Wisconsinban született, nem pedig Budapesten. Ez a mítoszépítés része volt annak a törekvésének, hogy ő ne egy bevándorló gyerekének, hanem egy „igazi” amerikai sikertörténetnek tűnjön.
4. A magyarországi háttér gyenge szerepe az életében Mivel nagyon fiatalon hagyta el Magyarországot ( alig néhány évesen ), soha nem élt itt tudatosan, nem kötődött sem a magyar nyelvhez, sem a kultúrához mélyebben. Ezért számára „magyar származásúnak lenni” sokkal inkább egy távoli, formális adat volt, mint identitásbeli kötődés.
Összességében Houdini nem gyűlölte a magyarságát, de a siker, a társadalmi elfogadás és az önépítés érdekében egyszerűbb volt ezt az elemet háttérbe szorítania – különösen egy olyan világban, ahol a származás gyakran több ajtót zárt be, mint nyitott ki.
Temetésére több ezren mentek el, és halála után még hosszú évekig próbáltak „kapcsolatba lépni” vele spiritiszta szeánszokon – ezek közül az utolsót Bess Houdini rendezte 1936-ban. Houdini ugyanis nyíltan küzdött a sarlatán médiumok és szellemidézők ellen, miközben maga is vonzódott a túlvilág gondolatához, ha az bizonyítható lett volna. Hagyatéka, többek között bilincsei, lakatjai, fellépőruhája, és naplói, ma már múzeumokban vagy magángyűjteményekben találhatók. Ezek egy részét David Copperfield, a modern idők legnagyobb illuzionistája vásárolta meg – aki Houdinit tartja példaképének, és több mutatványában is tisztelgett előtte ( köztük a Szabadság-szobor „eltüntetésével” 1983-ban ).
A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?