Az újkor előtti nagy birodalmakkal foglalkozó történészek gyakran fogalmaztak meg olyan véleményt, hogy „a birodalom” meglehetősen „lusta” képződmény, mert a politikai hatalom birtokosainak nem áll érdekében a változás. A fennálló viszonyok megbolygatása ugyanis veszélyeztetné azokat a jövedelmi forrásokat, melyek a jólétüket és a központi hatalom fenntartását szolgálják. Ezért a birodalmak irányítói minden erejükkel arra törekszenek, hogy megőrizzék a kialakult struktúrákat, ellenszegüljenek a technikai-technológia fejlődésének, és gátolják saját rendszerük ésszerűsítését. Még jobban kidomborították a világbirodalmak konzervativizmusát a huszadik század második felének világrendszer-elméletei, amikor a születőben lévő európai „világgazdaság” és „nemzetállam” dinamizmusát állították szembe például az Oszmán Birodalom stagnálásával vagy hanyatlásával.- DR. VAHID YOUSEFI – KÓBORI JUDIT
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?