Tudtad, hogy a Petőfi 200 Ft, és más emlékérmék elfogadása nem kötelező, azért mert zavarják a pénzforgalmat?

Most éppen nagyon aktuális téma az új Petőfi 200 Ft-os forgalmi emlékérme körüli adok-kapok. Hogyan lehet beszerezni, egyáltalán hozzá lehet-e jutni, vagy csak “kereskedőkhöz” kerül, akik vitathatóan nagy haszonnal adják tovább, lehet-e egyáltalán reggel megvenni, és estére tovább adni? Valóban bekerül-e a forgalomba?….stb, stb. Ezzel kapcsolatban kezdtem keresni, de végül inkább más, de ezzel is kapcsolatos érdekességeket találtam. Ezt fogalmaztam meg röviden a címben, amit megeshet 🙂 sokan vitatni fognak, és lehet nekik van, lesz igazuk, mert én értelmeztem rosszul az alábbiakat. Ha így lenne, elnézést kérek, de akkor is legalább tanulunk egymástól 🙂

Figyelem, javítás! Hibásan adtuk meg a címet, és használtuk a borítóképet! A Petőfi 200 Ft forgalmi emlékérme, vagyis nem “csak” emlékérme. Ezért az alább leírtak nem vonatkoznak rá, vagyis a cím hibás, és így lenne helyes: Tudtad, hogy az emlékérmék elfogadása nem kötelező, azért mert zavarják a pénzforgalmat?… és a borítókép sem megfelelő így, mivel azokon forgalmi emlékérmék szerepelnek. Elnézést a hibáért, köszönjük a kollégák segítséget, és figyelmeztetését! A bevezetőben már előre mentettük magunkat ( …én értelmeztem rosszul az alábbiakat. Ha így lenne, elnézést kérek, de akkor is legalább tanulunk egymástól 🙂 ) nos kb. 15 perc kellett ehhez 🙂

 

A FORGALMI ÉRME EMLÉKVÁLTOZATA

 

A forgalmi érme emlékváltozata valamely forgalomban már résztvevő forgalmi érmével azonos címletű, de képileg egy adott eseményhez, évfordulóhoz, nemzeti, történelmi értékhez kapcsolódó törvényes fizetőeszköz, amely témára a jegybank a nagyközönség figyelmét kívánja felhívni. Kiváló figyelemfelkeltő eszköz, hiszen a készpénzforgalomban megjelenik, a lakosság szívesen elteszi emlékbe, így nem sokáig vesz részt ténylegesen a készpénzforgalomban.

 

Magyar Nemzeti Bank, mnb.hu/bankjegy-es-erme/ermeink/forintermek-emlek-valtozatai

A kereséseim alapján, elviekben csak a vásárlási mennyiség, és annak menete van szabályozva, az, hogy utána konkrétan mit tesz vele a vevő az nem. Az adózási szabályoknak ezzel kapcsolatban nem néztem utána, mert lehet azt csak egy adószakértő tudná megfelelően értelmezni.  Azonban találtam néhány érdekességet, amit lehet eddig nem is tudtál. Nem fogok mindent részletezni, de belinkelem a címeket ahol ezeket részletesen elolvashatod ha érdekel.

Nézzük miket találtam. Az alábbiak a Magyar Pénzverő Zrt. oldalán olvashatóak, az általános szerződési feltételek leírásában.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a penvzero.hu oldalon vásárlási limit korlátozás él, ami azt jelenti, hogy egy adott email-címmel érvényesített regisztrációval 24 órán belül a termékenként beállított maximálisan megvásárolható darabszám háromszoros mennyiségére biztosítunk  online vásárlási lehetőséget.

 

Felhívjuk figyelmüket, hogy a vásárlók hatékony kiszolgálása érdekében az új megjelenések és új kibocsátások esetében a vásárlás alkalmanként csak virtuális sorban állás útján lehetséges.

A Pénzmosásról szóló törvény ( 2017. évi LIII. törvény ) értelmében a bruttó 300 ezer Ft értékhatárt elérő vagy meghaladó nemesfémből készült termékek átutalással, bankkártyával, készpénzzel történő vásárlása esetén az ügyfelek azonosítását el kell végezni. A weboldalunkon történő megrendeléskor/vásárláskor kiszállítást kérő Megrendelő/Vásárló esetében az ügyfélazonosítás a távoli azonosítás módszerével valósítható meg.

 

Személyesen történő vásárláskor a bruttó 300 ezer Ft-ot elérő vagy meghaladó, nemesfém termékre irányuló vásárlás esetén az ügyfél azonosításának alapjául szolgáló okmányt a Társaság kéri bemutatni, de az okmányról másolat nem készül.

 

A bruttó 4,5 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó, nemesfém termékre irányuló vásárlás vagy éves forgalom esetén az ügyfél azonosításának alapjául szolgáló okmányt a Társaság kéri bemutatni, arról másolatot készít és a hatályos jogszabályi előírások szerinti időtartamig gondoskodik a biztonságos megőrzéséről.

 

Magyar Pénzverő Zrt. ÁSZF : penzvero.hu/altalanos-szerzodesi-feltetelek/

Aztán gondoltam az MNB oldalára is ránézek. Nem túl egyértelmű ( számomra ) a keresés az oldalon, de itt is találtam érdekes megjegyzéseket:

Nagyobb mennyiségű érme elfogadása

 

Amennyiben egy vevő a vásárlás során – akár több címletből, összesen – 50 darabnál több érmével szeretne fizetni, a kereskedő nem köteles azt elfogadni. Nagyobb mennyiségű, azaz 50 darabot meghaladó érmét csak a hitelintézetek és a posta kötelesek fizetésül elfogadni. A kereskedők saját üzletpolitikájuknak megfelelően dönthetnek arról, hogy vásárlóiktól elfogadják-e az 50 darabnál nagyobb mennyiségű érmével való fizetést.

Magyar Nemzeti Bank, MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ a készpénzforgalmazással, -feldolgozással és -visszaforgatással, valamint a készpénzellátás biztonságával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jegybanki elvárások teljesítéséhez: mnb.hu/letoltes/modszertani-utmutato-bankjegy-erme-rendelet-2023.pdf

Ahogy azt fentebb is írtam, a téma aktualitását a Petőfi 200 Ft-os forgalomba hozatala adta, és ilyen formán jutotta el az egyik legérdekesebb megjegyzéshez, vagyis tulajdonképpen jogszabályhoz:

2013. évi CXXXIX. törvény, a Magyar Nemzeti Bankról^1, Hatályos: 2023. 03. 23. – 2023. 06. 24.: 

 

2. Az MNB alapvető és egyéb feladatai:

Hirdetés

 

(2) Az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – (a továbbiakban együtt: bankjegy és érme) Magyarország törvényes fizetőeszköze.

16. Pénzkibocsátás

(4) Készpénzben teljesített fizetés esetén – ideértve a fizetési számlára történő készpénzbefizetést is – 50 darabnál több érme elfogadására a hitelintézet és a posta köteles.

(6) Az emlékérme, valamint a nehezen felismerhető, sérült bankjegy, érme, fizetési művelet során történő elfogadása elutasítható.

(3) Tilos az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazása során az MNB 4. § (2) bekezdése szerinti alapvető feladatának ellátását, a törvényes fizetőeszközbe vetett bizalmat, valamint az MNB-vel kötött szerződés alapján az érmék – ideértve az emlékérméket is – (a továbbiakban együtt: érmék) gyártását és forgalmazását végző szervezet ezen tevékenységét sértő magatartás, így különösen az olyan kereskedelmi gyakorlat, amely

a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezethet,

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon jelenít meg.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában

a)

b) kereskedelmi gyakorlat: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti fogalom.

(5) Ha az MNB észleli, hogy

a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezető, vagy

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmazó vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon megjelenítő kereskedelmi gyakorlat a fogyasztót valószínűsíthetően olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas, kezdeményezi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság eljárását.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel egyidejűleg az MNB megküldi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján

a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezető, vagy

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmazó vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon megjelenítő kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos szakhatósági állásfoglalását az eljáró hatóság részére.

 

Nemzeti Jogszabálytár, njt.hu/jogszabaly/2013-139-00-00

A pirossal kiemelt rész a legérdekesebb, a törvény ezen részének “szebb” megfogalmazásához, kanyarodjunk vissza az MNB oldalára, ahol szintén pirossal emelem ki a szerintem legérdekesebb részt:

Az emlékérméket kifejezetten abból a célból bocsátja ki a Magyar Nemzeti Bank,hogy az egyes kiemelt jelentőségű, össztársadalmi és egyetemes nemzeti értékeket megtestesítő események, évfordulók alkalmával a megemlékezést szolgálják. Így – bár az emlékérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek – a jegybank, mint kibocsátó a fizetési forgalomban való használatukat kifejezetten kerülendőnek, a pénzforgalmat zavaró hatásúnak tartja. Az MNB ezen álláspontja a jegybanktörvényben is megerősítésre került, így az MNBtv. 23. § ( 6 ) bekezdésében foglaltak szerint az emlékérmék fizetési művelet során történő elfogadása elutasítható ( https://njt.hu/jogszabaly/2013-139-00-00 ).

Az emlékérmék  – egyedi kivitelezésük és korlátozott példányszámuk mellett – épp azáltal képesek megőrizni magas presztízsű értékközvetítő szerepüket, hogy nem részesei a mindennapos fizetési műveleteknek.

 

Az emlékérmék anyagukat tekintve általában aranyból, ezüstből készülnek, de 1980 óta nem nemesfém emlékérméket is kibocsát a jegybank. Többségük kétféle kivitelben készül, verdefényes ( brilliant uncirculated vagy BU ) és tükörfényes ( proof vagy PP ) technológiával.

 

Az emlékérmék sorát 1948-ban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma tiszteletére megjelent ezüst érmesor nyitotta meg. Az elsősorban numizmatikai célú emlékérme-kibocsátás 1968 óta vált rendszeressé.

 

Magyar Nemzeti Bank, mnb.hu/bankjegy-es-erme/emlekermek

Nos ennyi lenne egyenlőre, de nem lennék meglepve, hogy ha tovább “kutakodnék”, találnék még további, eddig még nem igazán ismert “érdekességeket”, amiket a megfogalmazástól függően lehet így is, meg úgy is értelmezni, még akkor is ha az hatályos jogszabály, vagy törvény. Ezért szokták olykor úgy megfogalmazni, hogy a törvény egyértelműen, vagy nem egyértelműen fogalmaz.