Posted in

Hallgasd meg Kossuth Lajos 1890-ben rögzített beszédét, a legkorábbról ismert magyar hangfelvételen! ( történelmi hangfelvételek )

Az alábbiakban Kossuth Lajos fonográffelvételen rögzített hangját hallgathatjátok meg, amelyen Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették 1890. szeptember 20-án Torinóban.

Az ekkor már évtizedek óta emigrációban élő Kossuth Lajost is meghívták az emlékmű avatási ünnepségre ( Aradra ), aki viszont erre nemet mondott ( Kossuth az 1890-ben kihirdetett honossági törvény értelmében elveszítette magyar állampolgárságát, a beszédben “hontalan remetéhez” hasonlítja magát ), azonban abba belement, hogy felvegyék az ünnepségre szánt beszédét. A szenzációs történelmi felvételt végül két pesti vállalkozó Felner Károly és Barna Tivadar rögzítette egy fonográffal, amelyet nem sokkal ezelőtt vásároltak 4 forintért  Amszterdamban. Kossuth egyébként idegenkedett az akkor még újnak számító technikától, és csak némi csellel sikerült rávenni, hogy az ördögi masinába 🙂 mondja el beszédét. Jelenlegi ismereteink szerint, ez a legkorábbról ismert, s máig fennmaradt rögzített magyar beszédfelvétel.

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Miután a lázadók 2011 októberében megölték Kadhafit, holttestét közszemlére tették, és több ezer ember láthatta. A diktátor földi maradványait ismeretlen helyen temették el, és a temetésen résztvevőknek a Koránra kellett megesküdniük, hogy megőrzik a sír helyének titkát.

A felvételt tartalmazó viaszhengerek rendkívül sérülékenyek, és mindössze 30-40 visszajátszásra alkalmasak. Ennek ellenére több 100 alkalommal játszották le őket, így azok erős mértékben rongálódtak. Eredetileg 3 henger létezett, azonban 1919-ben az egyik elveszett. A fennmaradt két henger közül mindkettő sérült, az egyik törött, a másik pedig repedt állapotban került 1932 telén a Magyar Nemzeti Múzeumba. A történelmi jelentőségű hangfelvétel megmentését az 1960-as évek végén, a  Széchényi Könyvtár Zeneműtárának egykori vezetője, dr. Kecskeméti István kezdeményezte. A munka nagy részét Sztanó Pál, az MTA Zenetudományi Intézetének hangmérnök-munkatársa végezte, aki magnetofonszalagra vette, és egyedi, kemény lemezre is rögzítette a beszéd befejező részét, tehát azt, ami a hangfelvételből még megmenthető volt. Az utómunkálatokat pedig Újházy László hangmérnök végezte, akinek további restaurációja a beszéd érthetőségét próbálta javítani.

Íme a történelmi jelentőségű, felbecsülhetetlen nemzeti értékkel bíró hangfelvétel: 

Az elhangzó szöveg a következőA világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon kereszttűl; engem, ki nem borulhattok le a magyar Golgota porába, engem Október 6-ka térdeimre borulva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen! 

Az idős Kossuth Lajos ( jobbra ), idősebb fiával Ferenccel ( balra )

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?