A Duna alacsony vízállása felszínre hozta két második világháborús katona maradványait és egy motorkerékpárt – mindketten a Waffen-SS-ben szolgáltak

A Duna rendkívül alacsony vízállása újabb, több mint nyolc évtizede rejtőző második világháborús történetet hozott felszínre Budapesten. A folyó medréből egy jó állapotban fennmaradt német katonai motorkerékpár mellett két német katona földi maradványai is előkerültek.

A leletre a budai Duna-parton bukkantak, ahol a feltűnően alacsony vízállás miatt nagy területek váltak hozzáférhetővé. A Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai a folyómederben, közvetlenül a motorkerékpár alatt vagy annak közelében találták meg a két katona maradványait. A csontokat a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge munkatársa, Gábor Kohlrusz emelte ki és dokumentálta. A lelet különösen azért jelentős, mert mindkét katonánál épségben maradt német azonosítólemezt találtak. A Wehrmachtban ezeket a lemezeket ketté lehetett törni: egyik felük a holttestnél maradt, míg a másik felét a német katonai nyilvántartásba küldték, hogy a halálesetet rögzíthessék és értesíthessék a hozzátartozókat. Mivel a most előkerült lemezek egyben maradtak, elképzelhető, hogy a két katona hivatalosan soha nem került ki a német eltűntek nyilvántartásából, és családtagjaik évtizedeken át hiába vártak hírt róluk. A maradványok mellett egy jegygyűrűt és egy úgynevezett Kubáni-pajzsot is találtak. Ezt a kitüntetést 1943-ban alapították azok számára, akik a keleti front déli részén, a kubáni hídfőállás térségében harcoltak. Ha sikerül bizonyítani, hogy a pajzs valóban az egyik elhunyt katonához tartozott, az fontos támpontot jelenthet katonai szolgálatának rekonstruálásához.

A Duna alacsony vízállása felszínre hozta a második világháborús DKW NZ 350-1 motorkerékpárt. A típus az 1938-ban bemutatott NZ 350 kifejezetten katonai használatra átdolgozott változata volt. Sorozatgyártása 1944 elején indult, és 1945-ig mintegy 12 ezer példány készülhetett belőle.  ( Fotó: Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge e. V. )

Az egyik azonosítólemez egy Wehrmacht-katonához, a másik pedig a Waffen-SS egyik tagjához köthető. A lemezek azonban önmagukban még nem bizonyítják, hogy valóban az előkerült maradványokhoz tartoznak. A végleges azonosításhoz antropológiai és levéltári vizsgálatokra is szükség van. A szakértők a csontok alapján megpróbálják meghatározni az elhunytak testmagasságát és hozzávetőleges életkorát. A hosszú csontok, a keresztcsont, a csontvégek fejlettsége, valamint a bölcsességfogak állapota mind fontos információt szolgáltathatnak. A fogászati leletek szintén árulkodóak lehetnek, például egyes fogtömések az egykori lakóhelyre is utalhatnak. A két férfi életkora egyelőre nem ismert, és az sem bizonyított, hogy pontosan kik voltak. A kutatók a személyazonosító lemezek adatait katonai nyilvántartásokkal, eltűntekről vezetett dokumentumokkal és a háborús sírokat nyilvántartó adatbázisokkal vetik össze. A feltételezett azonosítást később a német szövetségi levéltárnak is meg kell erősítenie.

A holttesteknél két személyazonossági korongot és egy Kuban-hüvelypajzsot találtak. ( Fotó: Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge e. V. )

A katonák mellett előkerült a figyelemre méltóan jó állapotban fennmaradt DKW NZ 350-1 típusú motorkerékpár is. A szászországi gyártású gépet a háború utolsó szakaszában, 1944-től kifejezetten katonai célokra alkalmazták. A motorkerékpár és a holttestek közelsége azonban még nem jelenti azt, hogy a két katona ezen a járművön közlekedett. Elképzelhető, hogy egyikük vezette, a másik pedig utasként ült rajta, de az is lehetséges, hogy a motorkerékpár egy katonai alakulat felszereléséhez tartozott, miközben a két férfi más körülmények között került a helyszínre. Az sem zárható ki, hogy a motorkerékpár csak később sodródott vagy került a Dunába. A folyómederben ráadásul más háborús hadianyagokat is találtak, köztük német, 35-ös típusú Teller páncéltörő aknákat. Emiatt a tűzszerészeknek is be kellett avatkozniuk a feltárás során. A helyszín akár a háború vagy Budapest ostroma után kialakult hadianyag- és törmeléklerakat is lehetett, de jelenleg nem tudni biztosan, hogy a tárgyakat szándékosan süllyesztették-e ezen a ponton a Dunába.

A második világháborús motorkerékpárt a budapesti Hadtörténeti Múzeum hangárjában tisztítják és restaurálják. ( Fotó: Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge e. V. )

A történelmi háttér alapján nem kizárt, hogy a lelet kapcsolatban áll Budapest ostromával. A városért vívott harcok 1944 végén kezdődtek és 1945. február 13-án értek véget, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Budapestet. A harcok rendkívül véresek voltak, és a német, magyar, valamint szovjet és román alakulatok súlyos veszteségeket szenvedtek. A két katona azonban nem feltétlenül az ostrom során halt meg; ennek megállapítása további kutatásokat igényel. A maradványokat végül a Budapest közelében fekvő budaörsi német–magyar katonai temetőben helyezik örök nyugalomra. A temetőben már több mint tizenhatezer, a második világháborúban elesett katona nyugszik. A most előkerült két férfi történetének kutatása azonban még nem ért véget: az azonosítólemezek, a csontok, a katonai nyilvántartások és a helyszínen talált tárgyak együtt talán lehetővé teszik, hogy több mint nyolcvan év után végre nevet kapjanak azok, akiknek nyomát a háború után elveszettnek hitték.

A budapesti Duna medréből előkerült lelet jól mutatja, hogy a második világháború emlékei még napjainkban is ott rejtőzhetnek a folyók mélyén. A két katona kiléte és halálának pontos körülményei egyelőre kérdésesek, de a rendkívül alacsony vízállás most lehetőséget adott történetük feltárására. A kutatások eredményeként talán sikerül több mint nyolc évtized után lezárni két, máig ismeretlen sorsú katona történetét.