Szinte “észrevétlenül” jelent meg az új 100 forintos, amely már a mindennapi forgalomban is felbukkanhat!

Nagy felhajtás, sajtókampány vagy hangos reklám nélkül, szinte teljesen észrevétlenül jelent meg a mindennapi készpénzforgalomban egy új, különleges 100 forintos érme. Sokan talán már a kezükben is tartották anélkül, hogy tudták volna: ez a pénzérme nem más, mint a Magyar Nemzeti Bank tisztelgése Nagy László költő, műfordító, grafikus születésének 100. évfordulója előtt. A különleges forgalmi emlékérme ugyanúgy használható fizetésre, mint bármely más 100 forintos, de egyben emléket is állít a 20. század egyik legnagyobb magyar lírikusának.

Ez az új forgalmi emlékérme ugyanúgy használható fizetésre, mint a hagyományos 100 forintosok, szemben a klasszikus emlékérmékkel, amelyek elsősorban gyűjtőknek készülnek és nem kerülnek széles körű forgalomba. Az érme bicolor kivitelű. A megszokott címletoldal változatlan, míg a tematikus oldalon Nagy László portréja, valamint a költő 1976-os Zsoltár, egyetlen című versének kéziratos részlete és a mellé saját kezűleg rajzolt kísérőábrázolás kapott helyet. Az érmét Kovács Zoltán szobrászművész tervezte.

Az érme technikai paraméterei megegyeznek a jelenlegi 100 forintosokéval: külső átmérője 23,8 mm, belső magja 15,3 mm, súlya 8,6 gramm, széle recézett. Anyagösszetétele korszerű ötvözetekből áll, amelyek jobban illeszkednek a modern érmevizsgáló automatákhoz is.

Ez az ötödik forgalmi emlékérme a 100 forintos címletből. A sorozat korábbi darabjai:

• 2002 – Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója,

• 2022 – a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont megnyitása,

  
  

  Tudtad? ( történelmi érdekességek )

  1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

  
  

• 2023 – a Magyar Honvédség 175. évfordulója,

• 2024 – a Magyar Nemzeti Bank alapításának 100. évfordulója.

Gyűjtői szempontból érdekesség, hogy egyes 100 forintosokon még a „Magyar Köztársaság”, másokon már a „Magyarország” felirat szerepel, illetve a különböző kibocsátások eltérő anyaghasználata is megkülönbözteti őket. Így a dátumok mellett összesen nyolc változat ismert.

Ki is volt Nagy László ( 1925–1978 ) ?

A XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, fordítója és képzőművésze. A Dunántúlon, Felsőiszkázon született, és már fiatalon a népi gyökerekből, a magyar népművészetből és folklórból merített ihletet. Költészetét egyszerre jellemzi a szenvedély, a lázadás és a mély humanizmus. Művei közé tartozik a Ki viszi át a szerelmet, a Jönnek a harangok értem, valamint a Zsoltár, egyetlen. Verseiben az emberi méltóság, a szerelem és a szabadságvágy központi szerepet játszik. Műfordítóként is maradandót alkotott, többek között orosz, bolgár és spanyol költők műveit ültette át magyar nyelvre. Életművét Kossuth- és József Attila-díjjal ismerték el.

A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )