Létezik egy kevésbé ismert monetáris “törvény”, a Gresham-törvény, amiről ejtenék most pár szót. Azért mert már több száz éve jól működik, és azért mert most is működni fog. Vagyis éppen aktuális a téma.
A Gresham-törvény megalkotója, Sir Thomas Gresham ( London 1519 – 1579. november 21. ) angol kereskedő, a City of London-beli Királyi tőzsde megalapítója. Vagy legalábbis róla nevezték el ( vagy önkényesen tulajdonítja magának ), bár 1526-ban Monetae cudendae ratio című tanulmányában, Kopernikusz ( latinul: Nicolaus Copernicus, lengyelül: Mikołaj Kopernik, gyakran Nikolausz Kopernikusz, németül: Nikolaus Kopernikus ), ( Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24. ) lengyel csillagász, már leírta. Maga a “törvény” nagyon egyszerű. Azt mondja ki, hogy ha egy monetáris rendszerben kétféle pénznem van forgalomban, a rosszabbik fogja kiszorítani a jobbat ( értékállóbbat ) a forgalomból. A rossz pénz alatt, a névértékénél alacsonyabb nemesfém-tartalmú pénzt, míg a jó pénz alatt ennek az ellentettjét értjük. Napjainkra kivetítve, mivel forgalmi pénzekben már nincs nemesfém, a megállapítást nehezebb, de nem lehetetlen bizonyítani.
Hogyan is kell ezt elképzelni? Gresham egyben I. Erzsébet királynő ( angolul: Elizabeth I; Greenwich, Angol Királyság, 1533. szeptember 7. – Richmond, Angol Királyság, 1603. március 24. ), Anglia és Írország királynője 1558-tól 1603-ban bekövetkezett haláláig. ) tanácsadója is volt. A királynő felkérte, hogy segítsen megállítani a növekvő inflációt, és állítsa le az angol font árfolyamának zuhanását. Gresham tulajdonképpen leértéktelenítette a fontot ( csökkentette az ezüst arányokat ), így azoknak korábbi névértéküknél jóval kisebb értéke lett. “Rosszabb pénzt” hozott létre, de nem növelte azok forgalomba kerülő mennyiségét. Tulajdonképpen pénzt, keresletet, vásárlóerőt vont ki a gazdaságból, ami fájdalmas volt ugyan a mindennapokban, de megállította az inflációt. Érvelésének részeként azt írta: „…a jó és a rossz érme nem foroghat együtt”. Mivel Erzsébet elődjei, és itt elsősorban VIII. Henrik-re és VI. Eduárd-ra gondolunk, fizetőeszköz-törvényeket kényszerítettek az angolokra, amelyek megkövetelték, hogy az emberek fogadják el az alacsony minőségű pénzverést. Ennek eredményeként csak olyan érmék álltak rendelkezésre, amelyek ezüsttartalmát töredékére csökkentették.
Az ezüstnek és aranynak azonban valódi értéke van. Mindig van piacuk, mert az emberek mindenhol felismerik, és hajlandóak árukat és szolgáltatásokat eladni értük. Amikor VIII. Henrik kevesebb ezüsttartalmú, de azonos névértékű érméket veretett, az emberek tudták, hogy ez nekik rossz üzlet lesz. Kénytelenek voltak azonban ezt elfogadni, így kereskedelemre használták is őket, azonban a megtakarítások tárolására felhalmozták a magasabb ezüsttartalmú régi érméket. A rossz pénz kiűzte a jó pénzt a forgalomból. Innen származik a mondás:” rossz pénz nem vész el.” A rossz pénz pedig amiknek tényleges fémértéke jóval kisebb, mint a névértéke, forgalomba marad. Lényegében a mai fiat valuták is ilyenek. Ha a kriptovalutákat nevezhetjük pénznek, akkor például ők tökéletesen megfelelnek a “rossz pénz” fogalmának.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A nagy gazdasági világválság amely az 1929 októberében a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődött, 1933-ban érte el csúcspontját az USA-ban, de hatásai az 1940-es évekig tartottak. A válság idején a világkereskedelem a felére esett vissza, az ipari termelés drámaian csökkent, bankok és mezőgazdasági ágazatok kerültek válságba, a munkanélküliség pedig rekordmagasságot ért el. 1929 és 1933 között az USA-ban közel 11 ezer bank ment csődbe a 25 ezerből. A válság hatására a társadalmi szokások is megváltoztak; például a cipzár használata terjedt el, mert az emberek nem tudták megengedni maguknak a gombokat. Herbert Hoover elnököt sokan hibáztatták a válságért, ezért a nyomornegyedeket "Hoover-városnak", az ingyenkonyhák ételeit pedig "Hoover-pörköltnek" nevezték. Az emberek a válság idején szinte mindenből levest készítettek, köztük olyan különlegességeket is, mint a perec- vagy kávéleves, sőt, a válságleves is, ami ketchupból és forró vízből állt. A válság leginkább az Appalache-régió hegyvidéki közösségeit sújtotta, ahol sok család annyira elszegényedett, hogy pitypang és szeder lett a fő táplálékforrásuk. Ezzel szemben Joseph Kennedy, John F. Kennedy apja, hatalmas vagyonra tett szert ingatlanügyleteinek köszönhetően, és 1929-től 1935-ig vagyonát 4 millióról 180 millió dollárra növelte. Érdekes módon, a válság alatt, 1930 és 1933 között az amerikai lakosság halandósági rátája csökkent, amit a kutatók a stresszmentesebb életnek tulajdonítanak. Amikor Franklin D. Roosevelt 1933-ban elnök lett, az állam aktívabban beavatkozott a gazdaságba, és a New Deal keretében átfogó közmunkaprogramot indított a munkanélküliség csökkentésére. Csak a Tennessee folyó völgyében folyó munkálatokban 8,5 millióan dolgoztak 1935 és 1943 között. |
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy jelenleg NINCS jó pénz forgalomban. Hisz sem ezüst, vagy arany fedezet nincs mögöttük, és ők maguk ( a fémek ) sem tartalmaznak nemesfémet, vagy értékesebb fémet. De ami miatt érdekesnek találom ezt a megállapítást az az, hogy az élet más területére is igaz. Nézzünk egy példát:
Ha mondjuk a numizmatikamagyarorszag.hu a “jó pénz”, és mondjuk a blikkruzs.blikk.hu ( blikkruzs ) a “rossz pénz”, és a rajtuk található tartalmakat is eképpen soroljuk be, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy az internet mindennapi forgalmában a blikkruzs lesz ami forgalomban marad ( kiszorít minket ), és a valós, belső értékkel bíró 🙂 numizmatikamagyarorszag.hu fog eltűnni. A mi oldalunkat kevesen, csak célzottan “használják” majd, sosem lesz a “megtakarításon” kívül, igazán “forgalomban”. De mondjuk egy intellektualitást, gondolkodást romboló apokalipszisben, aki numizmatikamagyarorszag.hu-kat tart megtakarításban, az túlélheti majd azt 🙂
Vagyis “jó pénzt” birtokolni érték, a “rossz pénzt” pedig használni, forgatni kell, és minél kevesebb ideig magadnál tartani, hisz értéke folyamatosan csökken.
Hirdetés
