Az alkimisták évszázadokon át próbálták közönséges fémekből, leginkább ólomból arannyá változtatni az anyagot. Bár a középkorban ez lehetetlennek bizonyult, most mégis sikerült – legalábbis a CERN részecskegyorsítójában, ha csak egy pillanatra is.- számolt be a hírről a Scientific American.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A Luftwaffénak volt egy fő vallatója, Hanns Scharff, akinek a taktikája az volt, hogy a lehető legkedvesebb legyen. Scharff legjobb taktikája a foglyok információszerzésére a következők voltak: természetjárás őrök jelenléte nélkül, házi ételek sütése, viccek mesélése, sörivás és délutáni tea ismert német pilótákkal. "Kihallgatásai" annyira sikeresek voltak, hogy az amerikai hadsereg később beépítette módszereit, saját oktatási rendszerébe. |
Az LHC kísérletei ugyan nem hoznak létre aranyrögöket — de az ólomionok nyalábjában egyes részecskék arannyá alakulhatnak, nagyjából egy mikroszekundum erejéig. ( A kép forrása: slowmotiongli/Getty Images )
A fizikusok a genfi Nagy Hadronütköztetőben ( LHC ) végzett kísérletek során ólomionokat ütköztetnek fénysebességhez közeli sebességgel. Ezek az ütközések néha nem közvetlenek, hanem úgynevezett ultraperiférikusak, vagyis az ionok csak elsuhannak egymás mellett. Ilyenkor elektromágneses kölcsönhatások révén fotonok keletkeznek, amelyek képesek kilökni protonokat az atommagból. A kísérletek során kimutatták, hogy bizonyos esetekben az ólom ( amelynek atommagjában 82 proton van ) három protont veszít, így 79 marad – ami már aranynak felel meg. Az ALICE kísérlet adatai szerint másodpercenként akár 89 ezer ilyen aranyatommag is létrejöhet, és a 2015–2018 közötti időszakban összesen mintegy 86 milliárd aranyatom keletkezett. Ez azonban tömegben alig 29 pikogramm, vagyis körülbelül 30 milliószor könnyebb, mint egy porszem. Ráadásul ezek az aranyatommagok rendkívül instabilak – élettartamuk kevesebb mint egy mikroszekundum, így sem összegyűjteni, sem hasznosítani nem lehet őket. Mire megfigyeljük őket, már szét is esnek. Bár már két évtizede is történtek hasonló átalakulások, a mostani kísérletek sokkal nagyobb energiákkal zajlanak, így a folyamat gyakrabban és egyértelműbben megy végbe. Mindez nem az aranygyártás célját szolgálja, hanem új ismereteket ad az atommagok viselkedéséről – és segít fejleszteni a jövő részecskefizikai kutatásait.
Hirdetés
